A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A tokaji tradíciókat védenünk kell

Barta Károllyal beszélgettünk 2. rész

2012-01-30 | Tóth Adrienn


A Barta Pince indulásának éveit bemutató cikkünk előző részében az Öreg-Király meghódításáról beszéltünk. Most azonban a szőlőből a pincébe térünk, hogy képet kapjunk róla, micsoda változatosságot adhat egy kis tokaji pincének néhány markánsan különböző évjárat.


Cikkünk első részéhez kattints IDE!

Ahogy egyre több területünk kezdett termőre fordulni, sürgetővé vált, hogy ingatlant keressünk. Végül a Rákóczi-Aspremont kúriában talált otthonra a pincészet, ezt kellett felújítanunk. A 2009-es szüret termése már itt került feldolgozásra.

Teljesen felújítottátok az épületet?

A feldolgozót és a kóstolóhelyiséget mára befejeztük, bár az emeleten még akad munka, az alapvető dolgok: az elektromos vezeték, a fűtés már ott is rendben van. A régi padlót vagy kőlapokat mindenhol igyekeztünk megtartani, még olyan áron is, ha emiatt statikai okokból különleges megoldásokat kellett alkalmaznunk.

Korábban több borásszal is együttműködtetek; gondolom, ez nem volt hosszútávon fenntartható.

A 2007-es termést, ami akkor két-három hordónak felelt meg, Orosz Gábor még szívességből feldolgozta nekünk, de ezt a baráti húrt nem szerettük volna túlfeszíteni. Így borászt kerestünk, akit Homonna Attila személyében találtunk meg. A 2008-as évjárattól kezdve ő készíti a borainkat. A mi elképzeléseinkhez hasonló stílusú borokat akar készíteni a lehető legkevesebb kompromisszummal, minőség- és tisztaságmániás, így könnyű volt vele megállapodni.

A tokaji tradíciókat védenünk kell

Mely elvek határozzák meg, hogy milyen borokat készítetek?

Nekünk arra kell odafigyelni, hogy az adott évben milyen a szőlő, mert az szabja meg, hogy milyen bort lehet belőle csinálni, persze a piac igényei mellett sem mehetünk el, de alapvetően a termőhely és az évjárat adottságai diktálnak nekünk. Célunk, hogy a Királyra jellemző finom, elegáns savszerkezet, markáns ásványosság minden évjáratban megjelenjen a borainkban.

Az erjesztés spontán megy végbe, minden bor esetében hordóban zajlik a fermentáció és az érlelés is. Az acéltartályokat csak a házasításokhoz és a hidegkezeléshez használjuk egyelőre. Persze ez utóbbit is meg lehetne oldani hagyományos módszerekkel, de így mégis egyszerűbb, mint ha télen hordókat görgetnénk a -5 fokban az udvarra.

Mennyire fontosak a tradíciók a tokaji borok készítésekor?

Úgy vélem, Tokajnak olyan hagyományai vannak, amelyeket körömszakadtáig védeni kell. Ha belegondolunk, egy ausztrálnak egészen abszurdnak hangzik az a mód, ahogy itt például az aszút készítjük. Ezt a hihetetlenül aprólékos és munkaigényes borkészítési módszert én egyedül talán azoknak a francia lekvárkészítőknek tudom megfeleltetni, akik a ribizliszemekből egyesével, tűvel távolítják el a magokat.

Ezt egy ember, aki kombájnnal és vegyszerekkel irányítja a szőlője életét, tökéletesen irracionálisnak és értelmetlennek látja. Tokaj azonban pont ettől Tokaj. A szüretelési és borkészítési hagyománytól, a termékszortimenttől, meg persze a talajtól, a mikroklímától és a szőlőfajtáktól lesz egyedi. Mi ezért készítünk szamorodnit és fordítást is.

A tokaji tradíciókat védenünk kell

És ezért vagyunk tagjai két olyan hegyaljai borászszervezetnek is, amelyek fontosnak tartják ezeket a hagyományokat. A Tokaj Reneszánsz elsősorban érdekvédelmi szervezet, azonban a hamarosan nyilvánosságra kerülő új Chartájában a minőségre vonatkozó alapelvek mellett hangsúlyosan szerepel a tokaji hagyomány is. A másik egyesületünk a Mádi Kör, legfontosabb célkitűzése a mádi bor identitásának kialakítása. Ennek érdekében a Kör tagjai egyebek mellett pl. szigorú terméskorlátozással élnek. (A hegyaljai szabályozás szerint 140 q/ha mennyiségig lehet készíteni száraz bort. A Mádi Kör dűlős borai esetében ez csak 40 q/ha)

Viszonylag új pincészetként mindig kérdést jelent a hordópark kora.

Most még elég újak a hordóink, ennek annyira nem örülök, mert így nagyon intenzív hatást gyakorolnak a borra. Már alig várom, hogy beálljunk velük egy idősebb átlagéletkorra, mert inkább az öreg hordók pártján állok, nem látom abban a logikát, ha valaki háromévente kidobálja a hordóit.

Milyen bortípusokat készítetek?

Eredetileg egy száraz Furmintunk volt. A 2009-es évjáratban az alap Furmint mellett egy válogatást is elkészítettünk. Előfordul ugyanis, hogy akad egy olyan tétel, amely annyira egyedi és önálló, hogy vétek lenne beházasítani. Elképzelhető, hogy 2011-ből is lesz Furmint Válogatásunk.

Emellett általában készítünk egy-két késői szüretelésű bort vagy szamorodnit. Első – és eddig egyetlen – aszúnk 2008-ból származik, még nem került piacra. Cukortartalma 200 gramm fölött van, de ehhez egy markáns savgerinc is társul, mert ebben az évjáratban a jó aszúsodás mellett nem égtek el a savak. A már majdnem kierjedt mustba kerültek az aszúszemek, majd szép lassan elindult a spontán erjedés.

Az évjáratok közötti különbséget mutatja, hogy a 2010-es évjáratban ugyanaz a szőlő, ami egy évvel korábban a Pannon Bormustra Csúcsbort adott, nem volt képes hasonló teljesítményre, így ebből az évből palackba került az Egy Kis Édes Muskotály és az Egy Kis Félédes Furmint névre hallgató borunk, amelyek olyannyira kedvező fogadtatásra találtak a piacon, hogy elképzelhető, idén is elkészítjük őket.

A tokaji tradíciókat védenünk kell

Az egyes évjáratok közötti különbségnek egy ilyen kis birtok esetében van talán a legnagyobb jelentősége.

Sőt, valószínűleg a birtokméret hatását esetünkben a borvidék és az itt készített különböző borstílusok évjáratokra való erős érzékenysége is nagymértékben befolyásolja. Erre példa a száraz Furmintunk, amelynek 2009-es évjárata lassan kifut a piacról, a 2008-ast pedig,amely két évet töltött hordóban, még csak most fogjuk bemutatni. Egyszerűen több időre volt szüksége.

Kívülről érkezve biztosan máshogy fogod fel ezt a borvidéket, mint azok a gazdák, akik mindig is itt éltek.

Az mindig egy elgondolkodtató élmény, amikor a 37-es úton, a monoki elágazásnál meglátja az ember a Király-hegyet vagy a Kopasz-hegyet. Mádra érve mindig olyan érzés támad bennem, mint amikor pár évvel ezelőtt Burgundiába érkeztünk: tudom, hogy most a világnak egy kitüntetett és különleges helyére értem.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre! 

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!