A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Amit az Egri Bikavérről talán még nem tudtunk…

A bor múltja és jelene

2015-06-23 | Vinoport


Amit az Egri Bikavérről talán még nem tudtunk…

Az Egri Borvidék a szőlő- és bortermelés északi határához közeli helyzetéből és a hegyi-völgyi szél létéből következően kissé savasabb, hosszú ízekkel, erőteljes gyümölcs és fűszeres aromákkal bíró, hosszan érlelhető borokat ad. A fellelhető fajták nagy számának használata a borvidék létezése során mindig jellemző volt, ezért is alakult úgy, hogy a borvidék a házasított borok, kiemelten az Egri Bikavér hazája lett. Az Egri Bikavér az Egri Borvidék legismertebb márkája, melyre Eger városa legnagyobb boros rendezvényét, a több tízezer turistát vonzó Bikavér Ünnepet építi minden évben. De vajon mit tudunk a bor keletkezéséről?


 
„Bikavér így nevezik az erős veresbort, például az egrit” – olvasható az Erdélyi János által szerkesztett Magyar közmondások könyvében (1851).

 

A bikavér elnevezés körülbelül 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század folyamán a bikavér szó alkalmazása azonban nem egy konkrét termékre utalt, csupán - héjon történő erjesztésnek köszönhetően - a mély színű, erős vörösbort nevezték így a köznyelvben. A bikavért – a mai tendenciával ellentétben - több dűlő házasításaként, különböző szőlőfajták együttes feldolgozásával készítették, ekkor ugyanis még nem volt jellemző a fajták külön-külön táblákba való telepítése. Így a más és más adottságú szőlőtermű területekről származó szőlők összekeverése a gazda számára lehetőséget biztosított az évjárathatás enyhítésére, évről évre kiegyensúlyozott bor készítésére. A filoxéra során Eger szőlőinek nagy része elpusztult. A katasztrófát követő első szőlőrekonstrukció során a szőlőket már fajtánként elkülönítve telepítették vissza, így emelve az abból készülő bor minőségét.

 

Grőber Jenő, az Egri Bikavér atyja


Az első tudatos bikavérkészítő, a kísérletező kedvű Grőber Jenő volt, aki által az egri bikavér elindult a szélesebb ismertség és a nemzetközi hírnév felé. Grőber nagy kiterjedésű birtokkal, kellő tőkeerővel, jó borászati felszerelésekkel és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezett. Az ő nevéhez fűződik a Franciaországból származó medoc noir szőlőfajta meghonosítása is, amely a bikavér egyik lényeges komponensévé vált. A Grőber-féle bikavér alapját kadarka és medoc noir fajták megfelelően kevert mustja adta, a borkészítési technika elemei a bogyózás és a némi kocsány hozzáadásával történő héjon erjesztés voltak. 

 

Amit az Egri Bikavérről talán még nem tudtunk…

 


A bor jelene

 

A 1990-es évek elején egyre fontosabbá kezdett válni a Bikavér egységes arculatának meghatározása. Ez alapján készült el és fogadta el 1997-ben az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa az Egri Bikavér Szabályzatát, mely létrejöttével az Egri Bikavér lett Magyarország első védett eredetű bora. A termékleírás a fajták használatát nem kötelezte, de kiemelt nyolc fajta jelentőségét: Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Pinot noir, Kadarka. A hatályban lévő bortörvénynél szigorúbbak a Bikavér Szabályzat előírásai, például a Kékoportó kivételével a termés csak 17 magyar mustfok fölött használható fel Bikavér készítésére.

 


Az Egri termékleírás jelenleg három minőségi besorolást, azaz klasszifikációt különböztet meg. Eszerint készíthető classzicus, superior, grand superior változat is. Mint három termék esetében a legnagyobb arányban kékfrankost kell használni a házasítás során.
 Classicus Egri Bikavér készítése esetén fontos előírás a legalább három fajtából történő házasítás is. Így a gyengébb évjáratokban azok a termelők, akik nem rendelkeznek legalább három fajta megfelelően beérett termésével, egyáltalán nem készíthetnek Egri Bikavért. További előírás a legalább egy évig tartó fahordós érlelés, valamint a borvidéken kívül a palackozott forgalmazás.

 


Superior és Grand Superior borok esetében a minimálisan házasítandó borok száma ötre emelkedik. Legmeghatározóbb mégis a borok termőhelyének kiemelése és a szigorúbb szőlőtermesztési és borászati technológia, melynek köszönhetően erős érlelési aromákkal rendelkező, kerek, nagy testű borokat kóstolhatunk.

 


Érdemes ellátogatni július második hetében Egerbe és személyesen letesztelni az Egri Bikavéreket. A rendezvényről további információkat ITT olvashat. 

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!