Egri Csillag Borfesztivál április végén
Gál Péter nyilatkozott
2013-04-18 | Tóth AdriennA 2012-es immár a harmadik évjárat, amióta egri csillagok készülnek. Az egri bikavér fehér párjaként aposztrofált bortípust március 15-én mutatták be hivatalosan is a közönségnek. A Csillagbontásnak akkor nem kedvezett az időjárás, a szervezők azonban most már abban bíznak, hogy az Egri Csillag Fesztivál ragyogó időben kerülhet megrendezésre. Gál Pétert Gál Lajos Pincészetének képviseletében azonban nemcsak az eseményről, hanem magáról az egri csillagról is faggattuk.
Az egri csillag mint bortípus a borkedvelők körében mára egyre ismertebbé válik. Hogyan fogalmazható meg jelentősége a borvidék szempontjából?
Az egri csillag azért különleges, mert az Egri borvidékről szól. Egyediségünket az adja, hogy bár az utóbbi évtizedekben inkább vörösboros borvidékként azonosítottak bennünket, holott itt mind fehér, mind kék szőlőből jelentős mennyiségben áll rendelkezésre jó minőségű alapanyag. Fehér szőlőből több mint kétezer hektárnyi területet művelünk, amely országosan az ötödik legfontosabb fehérboros vidékké teszi Egert.
Ha eddig egri fehérborra gondolt valaki, az egri leányka, a debrői hárslevelű és az egerszóláti olaszrizling juthatott eszébe, az utóbbi kettő ráadásul önálló védett eredetű bor. Ezek azonban vagy egy fajtához vagy egy kisebb földrajzi egységhez kötődve nem reprezentálták az egész borvidéket.
Ezzel szemben az egri csillag az egész borvidéket képviseli, hiszen az egri bikavérhez hasonlóan egy olyan házasítás, amely az egész borvidéken készíthető. Amikor e kategória létrehozásáról döntöttünk, nem az volt a célunk, hogy tovább bővítsük a pincészetek portfólióját, nem akartuk, hogy ez a tétel is csak egy legyen a fehérborok közül.
Miért emelkedhet ki az egri csillag a fehérborok sorából?
Abban bízunk, hogy felváltja a fehér fajtaborokat, és így egy egységes kép alakul ki az egri fehérborkínálatról. A szabályozás elsőre tűnhet megengedőnek vagy épp túl szigorúnak is, fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez egy szerves fejlődési folyamat kezdetét jelenti.
Ennek ellenére bizonyos összefüggések már most láthatóak. A sok engedélyezett fehér fajtából hat – az olaszrizling, a chardonnay, a hárslevelű, a királyleányka, a leányka és az ottonel muskotály – emelhető ki, amelyek közül legalább négy a legtöbb egri csillagban ténylegesen is szerepel.
Az egri csillagnak pont a borvidéken rendelkezésre álló sok szőlőfajta miatt nagy a jelentősége, hiszen nem egy-egy szőlőfajtáról, egy-egy egyéniségről szól, hanem csapatjátékról, borkarakterről.
Nem teszi ez túlzottan szűkké a kínálatot?
Nem, hiszen az egri csillag esetében három minőségi szintben gondolkozunk: classicus, superior és grand superior. Az első lépcsőfok a classicus, amely tételszámánál és mennyiségénél fogva is egyelőre a legismertebb kategóriának tekinthető. Ez egy könnyed, tetszetős bor, amelyet fiatalosság, üdeség jellemez, amely illatos, virágos aromákkal bír. Mivel legalább négy fajtának kell felépítenie, és nem mutathat markáns fajtakaraktert, a végső stílus hasonlónak mondható.
Egy házasításban a szőlőfajták nem azért vannak jelen, hogy erényeiket csillogtassák, inkább azt mondhatjuk, hogy feladatot látnak el: van, amelyik az aromákat adja, a másik a bor vázáról gondoskodik. Az egyes borok közötti hasonlóság az elmúlt két évjárat egri csillagait végigkóstolva is megmutatkozik.
Ugyan stíluskülönbséget jelenthet a tartályos vagy a hordós erjesztés, érlelés, ez sok esetben nehezen meghatározható. Előfordult már, hogy a mi egri csillag classicusunkról nem hitte el valaki, hogy hordóban készült, míg más esetben a tartály sem tűnik evidensnek, hiszen ezek nem feltétlenül az éles savakra kihegyezett, a megszokott reduktív ízekkel bíró borok.
Említetted, milyen fontosnak tartod, hogy egyfelé tartanak a különböző pincészetek által elkészített egri csillagok, mert ennek köszönhetően tisztulhat az egri fehérborok mezőnye. Elvárható hasonló a vörösborok esetében is?
A vörösboroknál még egységesebbnek érzem a képet a jövőbe tekintve. Ez annak köszönhető, hogy 2010-ben életbe lépett egy, a bikavért érintő jogszabály-módosítás. Mivel ebből a nehéz évjáratból nem sok bikavér készült, a mostanában piacra lépő 2011-es évjárattól várom, hogy a gyakorlatban is megmutassa a jogszabályi változás jelentőségét.
Miben módosult az előírás?
Rögzítettük azt, hogy a bikavér alapját a kékfrankosnak kell adnia. Ez igaz a bikavér classicusra is, de a bikavér superior esetében még szabályozottabb keretek között választhatóak meg a fajták, hiszen a kékfrankosnak 30-50%-ban kötelező jelen lennie a borban, az ezen túl választott többi fajta arányának pedig 5-30% között kell mozognia, de a cabernet-k aránya összesítve sem lehet több, mint 30%.
A célunk ezzel a lépéssel az volt, hogy véget vessünk a cabernet-túlsúlyos bikavérek készítésének, ezáltal elérve, hogy ez a bortípus ne az erőről, hanem inkább a komplexitásról, az eleganciáról szóljon.
Térjünk most vissza a fehérborokra, hiszen április 27-én kerül sor az Egri Csillag Fesztiválra! Mik a legfontosabb tudnivalók?
Április utolsó szombatján érdemes lesz mindenkinek ellátogatnia Egerbe, az egri várba, aki szereti az egri borokat, hiszen a pincészetek a csillagok mellett bemutatják bikavéreiket is. A borkóstolást Szekeres Adrienn, Feke Pál, valamint Herczeg Flóra és a Például igen koncertjei kísérik.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!