A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Lazítanak a törvényi szabályozáson

Usa, Oregon

2007-12-30 | Tóth Adrienn


Lazítanak a törvényi szabályozáson

Oregon állam arról volt híres – pinot noirjai mellett -, hogy szigorúbb szabályozást követelt meg borászataitól az Egyesült Államok egész területére vonatkozó általános borkészítési törvényeknél. Az oregoniakat mostanában azonban már kellemetlenül szorítani kezdték a harminc évvel ezelőtti lejegyzésükkor még megfelelő előírások, így ez év októberében enyhítéseket vezettek be.


A 2007-es évre semmiképpen sem mint a problémamentes szüretek egyikére fognak emlékezni a helyi borászok. A viszonylag korai virágzás a szokásosnál előbbre hozta a gyümölcsök megjelenését is a szőlőtőkéken. Ez még talán nem is lett volna olyan nagy gond, hiszen így legalább a viszonylag hűvös nyáron lett volna idejük a szőlőfürtöknek a beérésre, azonban az ősz kifejezetten esősre sikeredett, további ráncokkal koronázva meg jó néhány szőlész fizimiskáját.

Azt sose felejtsük el azonban, hogy az oregoniak ízig-végig amerikaiak, így szinte bármelyik pincészet nyilatkozatát olvassuk, mind elégedettek voltak az idei terméssel és úgy gondolták, hogy kiváló bort fognak készíteni belőle. Az persze a jövő zenéje, hogy milyenek lesznek valójában a borok, aki azonban nem bír a forgalomba hozatalukig várni, annak érdemes megpróbálnia a 2005-ös, 1997-es, 1996-os és 1995-ös évek borait, amelyeket a borászok a 2007-esekhez hasonlítottak.

A rossz idővel is elégedett oregoniak, azonban úgy tűnik mégsem minden területen azonosulnak a Buddhista felfogással, hiszen - mint ahogy azt a bevezetőnkben leírtuk - az újvilági borvidékekhez képest szigorú törvényi szabályozáson engedményeket tettek.

A legfontosabb változás az volt, hogy tizenegy szőlőfajta esetében, amelyekből eddig 90%-nak kellett a palackban lenni ahhoz, hogy kizárólag ennek a fajtának a nevét írhassák a palackra, most elég, ha 75% van. Így tehát egy oregoni zinfaldelbe negyedrészben más szőlőfajták borát is házasíthatják anélkül, hogy azt rá kellene írni a címkére.

A zinfandel mellett ilyen szőlőfajta lett még a carménere, a durif (petite syrah), a grenache, a marsanne, a mourvedre, a rousanne, a sangiovese, a syrah, a tannat és a tempranillo. Azonban nem kell azt gondolni, hogy ezzel a lépéssel túl nagyot eresztettek volna a nadrágszíjon, hiszen bizonyos, eddig is létező kivételektől eltekintve az oregoni borok 90%-át adó másik 54 szőlőfajta esetében marad a 90%-os törvény.

És hogy mik voltak eddig is kivételek? A hét bordeaux-i szőlőfajta (cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, malbec, petit verdot, semillon, sauvignon blanc) esetében már korábban is csak 75%-nak kellett a palackban lenni az egy-szőlőfajtás elnevezés jogosságához. Tulajdonképpen teljesen logikus ez az elgondolás, hiszen ők abból indultak ki, hogy ezeket a szőlőfajtákat azok eredeti hazájában is házasítják, valószínűleg azért, mert így jobb végeredmény érhető el. Akkor pedig miért is ne cselekednének ők is eképpen?

A változásokra főként az állam déli területein működő borászatok miatt volt szükség. A többi hűvösebb alrégióban a borászok nem változattak azon az elgondoláson, hogy boraik akkor lesznek a legkifejezőbbek, ha megőrzik a borok fajtatisztaságát. A délebbi, melegebb éghajlaton azonban egyre többen szerettek volna a bordeaux-i mellett Rhone-vidéki, olasz vagy spanyol szőlőfajtákkal is dolgozni, amelyeket eredeti hazájukban is házasítanak.

Egyéb változásokat is bevezettek a törvényalkotók, például amíg korábban a mi szürkebarátunk nemzetközi elnevezésére Oregonban csak a pinot gris-t használhatták, addig ma már a pinot grigio elnevezés is megjelenhet a palackokon. A szürkebarátra sajnos még várni kell egy pár évtizedet.

Végül pedig korábban abban az esetben, ha egy földrajzi megjelölést tüntettek fel a címkén, akkor a bornak 100%-ig az adott területről kellett származnia, ma ez már csak 95%. Az indoklás szerint erre a valós pincészeti gyakorlat miatt volt szükség, például azért, hogy bizonyos hordókat állandóan fel tudjanak tölteni, és így ne kelljen a boroknak darabban (részben üres hordóban) állni.

A világ állandó változásban van és az oregoni borászok igyekeznek is ehhez alkalmazkodni. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben talán csak arra kell vigyázni, hogy a pillanatnyilag logikusnak és szükségesnek tűnő alakítások miatt olyan módosításokat ne léptessenek életbe, amelyek hosszú távon kárukra lenne. Talán pont ezért lehet ezt itt leírni, mert úgy tűnik, hogy itt a körülmények között tényleg csak annyit lazítottak, amennyi elkerülhetetlen volt.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!