A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Narancs borok a középpontban

Terra Hungarica Borszalon 2012

2012-10-27 | Tóth Adrienn


A Terra Hungarica célja, hogy összefogja a természet- és tájhű gazdálkodásra törekvő magyar borászokat. November 17-én második alkalommal szervezik meg a Terra Hungarica Borszalont, ahol harminchét pincészet több mint százötven bora lesz kóstolható. Az eseményhez most is hozzátartozik egy ültetett kóstoló, valamint 2012-es újításként egy kiállítás is. A részletekről Nemes Richárd társszervezőt kérdeztük.


Beszélnél kicsit bővebben az aktualitásokról?

A tavaly debütáló rendezvényhez képest idén több kiállítóval és nagyobb vendégtérrel várjuk az autentikus borok rajongóit a Gerbeaud Házban. Örömünkre szolgál, hogy az első Borszalont és a tavasszal megrendezett Kékfrankos napot követően több pincészet is jelentkezett, hogy szívesen csatlakozna a jelenleg harminc borászatot összefogó kezdeményezéshez. Idén a külföldi kiállítók száma is növekszik, így megnöveltük a vendégteret is, ugyanakkor a vendégek száma idén sem lehet több majd 400 főnél.

Idén négy új pincészet csatlakozott hozzánk (említsük meg őket: Gajdos Pince, Tokaj Hétszőlő, Vámos Attila, Wetzer Péter), amelyek természetesen elfogadták a Terra Hungarica alapelveit is. Újdonság, hogy míg korábban a borászatok a rendezvényen való részvételükkel egyidejűleg vállalták az általunk megfogalmazott feltételeket, addig most már írásban is nyilatkozniuk kell, hogy megfelelnek-e a borok természetességének és egyediségének megőrzéséhez szükséges vállalásoknak. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen növeli rendezvényeink hitelességét és persze a felelősségérzetet is.

Milyen kiemelt témával készültök az idei borszalonra?

Minden évben változó külföldi vendégkiállítói kört hívunk meg. Igyekszünk olyan borászatokat, borokat bemutatni, amelyek megismerése újdonságot és hasznos tudást hozhat a magyar borkultúra mindennapjaiba. Tavaly osztrák biodinamikus pincészetek mutatkoztak be, idén pedig az ún. narancs bor “modern kori bölcsőjéből”, a szlovén–olasz határrégió mentén fekvő borvidékekről (Kras, Collio) hat olyan borászatot hívtunk meg, amelyeket komoly nemzetközi érdeklődés övez e bortípus kapcsán.

Hogyan foglalnád össze a narancs bor jelentését?

Leegyszerűsítve, a narancs bor (orange wine) olyan fehér szőlőből készült bor, amelyet vörösbor-technológiával nyernek. A módszer lényege a hosszú maceráció, azaz héjon erjesztés, amelynek köszönhetően a fehér szőlőből készült bor nemcsak megjelenésében, narancsos színében és aromatikájában lesz más, hanem textúrájában is, hiszen ezekben a borokban például szőlőből származó tannin is van.

A hosszú macerációnak köszönhetően a héjból több polifenol kerül a borba, amelyek antioxidáns hatása növeli a borok eltarthatóságát és jelentősen csökkenti a szükséges hozzáadott kén mennyiségét. Sok narancs borban egyáltalán nincs hozzáadott kén, ami elsőre talán őrültségnek hangzik. A Borszalonon ilyen borokat is lehet majd kóstolni.

Ennél a borstílusnál sokszor a megszokottól (fahordó, acéltartály) eltérő edényzetet használnak az erjesztéshez és az érleléshez, például a korábban említett agyagamforát, amely a fához hasonlóan biztosítja a mikrooxidációt, azonban nem befolyásolja a bor ízvilágát. Ezen túlmenően vannak olyanok is, akik szabad levegőn, kádban vagy nyitott tetejű hordóban erjesztenek és érlelnek.

Narancs borok a középpontban

Fontos kitérni arra is, hogy a természethű borokhoz hasonlóan ez egy növekvő és egyre népszerűbb kategória, azonban valójában egy apró szeletet jelent csupán a világ bortermelésében, és ez a jövőben sem fog változni. Ezek a – mai viszonylatban – rendhagyó és különleges borok azért keltették fel az érdeklődésünket, mert készítésük szorosan összefügg a természethű gazdálkodással és a minimális beavatkozás filozófiájával, másrészt élvezeti értékük sem elhanyagolható.

Mennyire új ez a technológia?

Tulajdonképpen nagyon régi, eredete leginkább a négyezer éves borkultúrát magáénak tudó Grúziához köthető. Ebben az országban sokhelyütt a mai napig qvevriben, azaz földbe süllyesztett agyag amforákban erjesztik és érlelik a borokat. A manapság használt technológiai eljárásokhoz képest lényegesen egyszerűbb borkészítési módszer Észak-Olaszországban, Szlovéniában és az Isztrián terjedt el először, de ma már nemcsak Európa számos országában, hanem a tengerentúlon is foglalkoznak vele. A narancs borok egyik legkiemelkedőbb alakja és kultikus figurája, Josko Gravner, akinek egyik bora a szemináriumunkon is szerepel majd..

Egy kiállítással is készültök, ahol illatokkal ismerkedhetünk. Hogy is zajlik ez pontosan?

A sétáló kóstolóval párhuzamosan, kísérleti jelleggel szervezünk egy kisebb kiállítást is, ahol a vendégek megismerhetik a borban fellelhető fontosabb természetes aromákat. Az “illatkiállítás” ingyenes mindazok számára, akik a sétáló kóstolóra vagy a szemináriumra jegyet váltanak.

A jegyvásárlással kapcsolatban vannak tudnivalók?

Jegyek a honlapunkon keresztül kaphatóak. Idén már díjazzuk visszatérő vendégeink hűségét is. Ennek megfelelően azok, akik korábban részt vettek a Terra Hungarica valamelyik rendezvényén 10% kedvezménnyel vásárolhatnak belépőt a sétáló kóstolóra. A célunk ezzel is az, hogy állandó közönséget, és akár közösséget is építsünk az autentikus borok számára, amelyek évről évre egyre nagyobb figyelmet követelnek maguknak.

A rendezvényről többet is megtudhat Programajánló rovatunkból.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!