Pannon Bormustra 2008.

Az eredmények elemzése

2008-06-25 | Tóth Adrienn

2008. május 28-a és 30-a között zajlott le az idei Pannon Bormustra. A Pannon Bormíves Céh kilencedszerre megrendezett borversenyének ez alkalommal is a Pannonhalmi Apátság adott otthont. Az ötven csúcsbor kilétét egy korábbi villámhírben már felfedtük, ebben a cikkben inkább a nemzetközi és magyar zsűritagok véleményét közöljük a mezőnnyel kapcsolatban, valamint a nyertesek közül is megszólaltatunk kettőt.

A részletes eredménylistát IDE kattintva lehet megtekinteni, emeljük ki azonban e helyütt a kategóriagyőzteseket. A Champion nagydíjat idén egy félszáraz fehérbor kapta: a tokaji Árvay és Társa Pincészet 2006-os Istenhegyi Furmintja. A legjobb vörös egy szekszárdi kékfrankos lett: a Takler Pincészet 2006-os Reserve bora. Édes kategóriában a Pauleczki 2000-es Tokaji Muscat Lunel Aszúeszenciája vitte el a pálmát. A legjobb pezsgőnek a Chateau Vincent 2001-es Extra Brut-je bizonyult. Míg a legszebb pinot noirnak járó elismerést az Etyeki Kúria kapta 2006-os boráért. A legjobb szelekció díját a balatoni Jásdi Pince, míg a legjobb első nevezőnek járó elismerést a ság-hegyi Dénes Hegybirtok nyerte el.

A háromnapos verseny zárónapján, pénteken egy kis fogadást is tartottak Pannonhalmán. A verseny lezárásán azonban túlmutatott ez a délután, ekkor leplezték le ugyanis a Gál Tibornak állított emléktáblát (további részletek és képek ITT). A ceremóniát követően a zsűriből Angela Muir és Caroline Gilby MW-k beszéltek a kóstolt borokról alkotott véleményükről, és osztották meg a magyar borászoknak szánt tanácsaikat a jelenlévőkkel.

A hazai borászatokról általánosságban azt mondták el, hogy úgy látják, akik anyagilag megengedhették maguknak, azok először egy csúcstechnológiával felszerelt pincészet kialakításába fektettek, így sokkal inkább a borkészítésre koncentráltak, mint a szőlészetre. Ennek eredményeként pedig Tokaj kivételével általában kevésbé koncentrált borok születnek még ma is.

A bírák örültek annak, hogy egyre több bort neveznek a versenyre, azonban - mint mondták - egyelőre még mindig a jól fogyasztható kategóriába tartozik a legtöbb közülük. Törekszenek ugyan a borászok arra, hogy egyénit, az adott termőhelyre jellemző bort készítsenek, utat engedve például a minerális karakternek, a végeredmény azonban legtöbbször mégsem tökéletes. Leginkább úgy írható le a folyamat, mint a borra mesterségesen ráerőltetett erőhatás, ahol a szerkezet és a szín legfontosabbként való meghatározása sok esetben a gyümölcsösség kárára megy.

A nemzetközi szakértők véleménye szerint a minerális karakternek vagy a tanningerincnek nem magában kellene csillognia, sokkal fontosabb lenne, hogy a szőlőből eredő gyümölcsösséget támogassák.

Kiemelték ezen túl, milyen fontosnak tartják, hogy a fiatal borászgeneráció egyre többet utazik, mert ez által tapasztalatokkal gazdagodva újat hozhatnak ki saját borvidékükből, boraikból is.

A verseny végén a borok felfedését követően meglepődve tapasztalták, hogy nem pontozták eltérően a nemzetközi vagy hungarikum szőlőfajtából készült borokat, ez megint csak azt erősíti meg, hogy komoly potenciált rejtenek az utóbbiak. Általánosságban elmondható, hogy a száraz fehér borok tetszettek nekik a leginkább.

Ha probléma volt, akkor az legtöbb esetben a hordóhasználatból fakadt, nem is egyszerűen arról van szó, hogy a túl erős fa íz elnyomná a bort, hanem a rossz minőségű öreg hordók vagy az elégtelen pincehigiénia ejt komoly károkat a végterméken.

Az egyik hölgy zárszóként elmondta, hogy eddigi munkája során azt tapasztalta, hogy azok a legjobb, legsikeresebb borászok a világon, akik rugalmasak maradnak egész életükben és amennyiben kritika éri őket, azt érdeklődve hallgatják, és tanulnak belőle.

Fabók Mihály örökös sommelier bajnok már több éve tagja a bíráló bizottságnak. Arra, hogy szerinte miért is taroltak idén - az eddigi legnagyobb mezőnyben – a fehérborok, úgy válaszolt, hogy szerinte ez alkalommal az évjárat nyomta rá a bélyegét az eredményre. A versenyre ugyanis csak olyan borok nevezhetők, amelyek kereskedelmi forgalomban kaphatók. A 2003-as nagy vörösborok mára nagyjából kifutottak, a 2006-osok pedig még nem mindenhol kerültek a piacra. Így a kóstolt borok jelentős része a vörös borok számára kevésbé előnyös 2004-es és 2005-ös évből kerültek ki.

A mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül – mondta Mihály -, hogy egy ilyen erős nemzetközi zsűri jóra értékelte a hazai szőlőfajtákból készült borokat. Ezt erősíti az is, hogy a verseny Champion nagydíját egy furmint kapta. Lényegesek az ilyen jellegű elismerések, hiszen komolyan befolyásolhatják borexportunkat.

Mihály külön megdicsérte a szervezőknek azt az újítását, hogy ebben az évben önállóan kóstoltatták a pinot noirokat. Gyakorló borbírálóként ugyanis jól tudja, hogy milyen nagy jelentőssége van a kóstoláskor a helyesen felállított sorrendnek. A pinot noir-t azonban még egy jó borrend esetében sem könnyű megítélni, sokat befolyásol ugyanis, hogy a kóstoló a fajtajelleget keresi, vagy mint vörösbort ítéli meg. E miatt ennél a szőlőfajtánál gyakoribb az átlaghoz képest a szórás.

Miután a zsűri több tagjának véleményét megismerhettük, mindenképpen szükségesnek éreztük, hogy a nyertesek közül is többeket megszólítsunk. Elsőként ki mást, mint a Champion nagydíjas Istenhegyi Furmint készítőjét, Árvay Jánost.

A tokaji borász elmondta, hogy jó visszajelzésnek tartja ezt az elismerést a borvidék borászainak, akik már jó ideje a nagy száraz furmint elkészítésén dolgoznak. Hiszen egy olyan zsűri, amely két Master of Wine címmel bíró és több más jelentős külföldi szakembert is felvonultat, kétségtelenül jól mutatja a legfrissebb világízlést. Hazánk adottságait ismerve talán nem csak János bízik abban, hogy a száraz fehérbor lesz az új irány.

Amikor a borról kérdeztük, leginkább a termőhelyről beszélt. Elmondta, hogy már a régi írásokban is az Istenhegy dűlőt emlegették Rátkával kapcsolatban. A terület azért különleges, mert miután egy vulkáni tevékenységnek köszönhetően kialakultak a hegyek, egy melegvizes, termálvizes áramlat mosta át a kőzetet, sokszínűbbé téve azt, és megalapozva a borokban ma is érezhető ásványos, sós ízt.

A furmint a spontán erjedést követően hat hónapig finom seprőn pihent. A tétel 70%-a tölgyfahordóban kapott helyet, míg a maradék 30%-ot tartályban érlelték. A bor félszáraz, hét gramm maradék cukorral, azonban ezen az állapotán nem akart változtatni a borász, a kialakult egyensúlyt ugyanis véleménye szerint megbontotta volna, ha teljesen szárazra erjeszti ezt a furmintot. (A 2006-os Istenhegyi Furmintról olvashat Borfólió rovatunkban is!)
A legjobb első nevezőnek járó elismerést a Dénes Hegybirtok kapta.

Dénes Tibor elmondta, hogy nagyon fontos neki ez az elismerés, amely három éve tartó munkájuk helyességében erősítette meg őket. A Nagy-Somlóhoz tartozó Ság-hegyről elég keveset beszélnek az emberek, ezért is lényegesek az ilyen visszajelzések.

Azért is fontos az ezen a versenyen való indulás a hozzá hasonlóan most befutóban lévő pincészeteknek, mert itt nem a korábbi teljesítmények számítanak, hanem csak az „asztalra lerakott” bor. E mellett a verseny objektivitását az is segíti, hogy többségében külföldi szaktekintélyekkel töltik meg a zsűrit a szervezők.

A Dénes Hegybirtok 2006-os Ság-hegyi Olaszrizlingjéről azt mondta a borász, hogy egy közel száz éves karós ültetvényről származik a borba került szőlő nagy része. Az öreg tőkék pedig jellemzően nagyfokú koncentrációt eredményeznek, amely a hely adottságainak, a terroirnak köszönhetően minerális karakterrel egészítik ki a tételt.

A bor nagyfahordóban erjedt és érett. A harmadtöltésű magyar tölgyfahordókban kilenc hónapig formálódott, majd a palackozást követően a Tibor számára fontos palackos érlelés következett, amely ebben az esetben hat hónapig tartott. A borász meg is jegyezte, hogy épp beszélgetésünk előtti este kóstolta újra a bort, és hogy az szerinte már szépen kezdi mutatni a palackérés jegyeit.

Ennyit nagy vonalakban az idei Pannon Bormustra eredményeiről. Érdemes volt vele hosszabban foglalkozni, hiszen a Vinagora mellett ez hazánk másik jelentős borversenye, amelyre évről évre egyre több borász jelentkezik, így egy meglehetősen nagy halmazról alkot véleményt. Fogyasztóként azonban a végső döntés természetesen a mi kezünkben van.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!