Tovább fejlődik a Pannon Bormustra
Nemes Richárd nyilatkozott 1. rész
2013-04-05 | Tóth AdriennIdén harmadik alkalommal rendezik meg a megújult Pannon Bormustrát. A szervezők az eredeti koncepción ugyan nem változtatnak, de apróbb módosításokra sor kerül a zsűri összetételét és a verseny szabályait illetően. Ezek célja, hogy megvalósítsanak egy, a tökéletest minél inkább megközelítő borversenyt.
Mielőtt rátérnénk az újdonságokra, röviden összefoglalnád, hogy mi az, ami biztosan nem változik?
2011 óta szervezzük a Pannon Bormustrát, és úgy tűnik, hogy eredeti elképzeléseink beváltak, idén már csak finomhangolásra van szükség. A mainstream, óriási mintaszámmal dolgozó borversenyekkel szemben mi inkább egy olyan kisebb, de kompromisszumok nélküli eseményben láttuk a lehetőséget, amely ténylegesen szolgálja a hazai borágazat fejlődését. Ahogy korábban is mondtuk, a Pannon Bormustra több, mint borverseny: marketing- és PR-eszköz, illetve kitűnő lehetőség arra, hogy a nevező borászok egy időben és egy helyen kapjanak visszajelzést boraikról olyan kiemelkedő szakemberektől, akiket önállóan nehéz vagy lehetetlen elérni.
A korábbiakhoz hasonlóan idén is új zsűrivel dolgozunk, a külföldi tagok közül csak egy szakember bírált már korábban is a versenyen. Kíváncsian várjuk az idei eredményeket, az elmúlt két évet tekintve elmondható, hogy a zsűri ugyan teljesen más összetételű volt, a konkluzió mégis ugyanaz lett, ami természetesen a díjazásra kihatott. A zsűrizés szabályai sem változnak nagy mértékben, csupán néhány részletében módosítunk, pontosítunk.
Milyen területet érintenek az újító lépések?
Egyrészt picit változtatunk a külföldi zsűri összetételén. Eddig elsősorban a borújságírókra, bloggerekre, publikációs lehetőségekkel rendelkező szakemberekre koncentráltunk, és ennek meg is lett az eredménye, hiszen a nemzetközi szaksajtóban számos megjelenés látott napvilágot az elmúlt években.
Hogy csak néhényat említsek: az első alkalommal bíráló Matt Kramer (Wine Spectator), aki a világ egyik legnagyobb hatású borújságírója, a már klasszikussá vált „My wines of the year” cikkében a hat kedvenc bora közé egy tokaji száraz furmintot is beválogatott. A cikket rengetegen olvasták, és az is köztudott, hogy Kramer éves szinten több ezer bort kóstol. Tavaly pedig olyan bloggerek posztoltak és tweeteltek kedvenceikről, mint Alder Yarrow (Vinography) és Jamie Goode (Wineanorak).
Ezt a szisztémát teljes mértékben elvetitek idén?
Nem, inkább csak megosztjuk. A hat külföldi zsűritagból háromra csökkentjük az újságírók számát, és melléjük meghívtunk három csúcssommelier-t. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak publikációk formájában jöjjön létre pozitív hozadék, hanem ideális esetben referenciaéttermekbe történő bekerülésen keresztül is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a három sommelier által potenciálisan felvásárolható mennyiség nem fogja megoldani a hazai borexport minden problémáját, de úgy véljük, az így létrejövő értékteremtésnek komoly hatása lehet hosszú távon. Közismert jelenség ugyanis, hogy a vezető éttermek borlapjainak változását aktívan figyelemmel kísérik a trendkövető éttermek, így egy esetleg megvalósuló koncepcionális változás, például egy új ország vagy borvidék megjelenése, idővel szépen leszivároghat a középső kategóriába és a HoReCa alsóbb szintjeire is. Más szóval, adottságainkat figyelembe véve úgy vélem, hogy a magyar bornak felülről kell betörnie a releváns piacokra, nem érdemes alulról építkeznünk.
E koncepciónak megfelelően döntöttünk úgy, hogy három különböző országból hívunk meg három vezető sommelier-t. Így idén a Pannon Bormustra zsűrijében köszönthetjük Isa Bal MS-t (Master Sommelier), aki Heston Blumenthal három Michelin-csillagos éttermének, a The Fat Ducknak a fősommelierje. Ugyancsak bírálni fog Andreas Larsson svéd sommelier-világbajnok, valamint Christian Aarø, a koppenhágai egy Michelin-csillagos AOC étterem tulajdonosa, egyben a Dán Sommelier Szövetség elnöke.
A svéd és a dán szakembereket azért választottuk, mert több szempontból is ígéretes piacot reprezentálnak. Ezek az országok jó vásárlóerővel rendelkeznek, magas szintű a borkultúrájuk, és egyik sem jelentős bortermelő. E három tényező alapján gondoljuk úgy, hogy mindkét ország lakossága fontos célcsoport. Külön kiemelendő, hogy Dánia a hazai exportpromóció kapcsán gyakorlatilag szűz területnek számít, ezidáig nem volt komolyabb aktivitás ebben az országban
Csak a hozzáadott érték miatt volt fontos a sommelier-k meghívása, vagy úgy gondoljátok, hogy ennek jelentősége van a bírálat szempontjából is?
Úgy gondoljuk, hogy míg egy borszakíró számára fontos lehet, hogy markáns kritikát fogalmazzon meg, így alakítva ki véleményformáló szerepkörét és erősítve az általa képviselt stílust, trendet, filozófiát, addig egy profi sommelier szakmailag objektívebb, a borértékeléskor racionálisabb, hiszen nem kizárólag az egyéni preferenciáinak megfelelő választás a feladata, hanem vevőköre igényeit is jobban figyelembe veszi.
A sommelier-k munkájukból fakadóan egy hidegebb, kereskedelmi szemléletet visznek a borok értékelésébe. Így bevonásuktól azt várjuk, hogy idén még objektívebb, tárgyilagosabb végeredmény szülessen a Bormustrán.
Cikkünket holnap folytatjuk.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
A komplexitás és a hosszúság a legfontosabb
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!