A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Somlói borvidék

2008-01-31 | Tóth Adrienn



A 4-5 millió évvel ezelőtt lezajló vulkanikus tevékenység következtében került a felszínre az a megszilárdult lávatömeg, ami most a Somló legfelső harmadán látható. Az ezt követő időszak eróziós erői kb. 150-200 métert pusztítottak le a környező felszínből. A Somló bazaltsapkája azonban megvédte az alatta elhelyezkedő laza tavi üledéket, így "tanúja" maradt az eseményeknek.

 

Somlót – eltérően a legtöbb borvidéktől – mind a négy oldalán szőlő borítja, bár ezek közül a keleti, a nyugati és a déli a meghatározó.

A somlói borok ízéről

A borvidéken jellemzően száraz fehérborok készülnek, az egysíkúnak tűnő kijelentés mögött azonban végtelenül egyedülálló borok rejtőznek. A somlói borok illatában és ízében uralkodó minerális jelleg ugyanis meghatározó, ez a talajból fakadó illat- és ízvilág bazaltbarátunktól ered. Ennek a koncentrációja a bor szerkezetében felülírja az adott szőlőfajtákra jellemző ízjegyeket. Vagyis először érzed a tűzkő illatot és észleled a sós nyalatot, mint adott esetben az olaszrizling fajtavonásait.

 

Somlóval leggyakrabban a juhfark, a furmint, a hárslevelű, az olaszrizling és a tramini fajtákat azonosítjuk, bár újabban olyan „egzotikus” szőlőfajták is megtalálhatóak errefelé, mint a sauvignon blanc és a syrah.

 

A juhfark a szőlőfürt alakjáról kapta a nevét, amely a borleíró szaknyelv szerint hosszúkásan hengeres, tömött, a vége pedig visszahajlik, mint a juh farka. Bár a filoxéra vész előtt hazánk több borvidékén is elterjedt volt, mára kizárólag Somlóhoz kötjük.

 

Védett eredetű somlói bort a 2008-as évjárattól készíthetnek a helyi borászok. Ennek a kiemelt bornak meg kell felelni bizonyos speciális követelményeknek. Az alapanyagul szolgáló szőlőt például ellenőrzött körülmények között szüretelik, de egy vakkóstoló során meg kell felelnie a jellegzetesség követelményének is.

A somlói borok gyógyhatásáról

Ha valóban vissza akarunk menni a gyökerekhez, akkor érdemes egy kis időutazással kezdenünk. Már a 11. században is használták cisztercita rendek papjai a somlói borokat gyógyászati célokból, pl. sebfertőtlenítésre. A 18. században pedig már feltűnt a népi gyógyítás részeként is eme nedű. Az egyik „székhely” Zircen volt, ahol 1742-ig a patikában egyetlen gyógyszerfajtát lehetett kapni, a bort.

A Somló hegy

A Somló története ott kezdődik,amikor a földtörténeti harmadkorban hazánk területét tenger borította,amely - miután elveszítette a kapcsolatát az óceánnal - egy hatalmas beltengerré vált. Ezt a vízfelületet a tudomány Turáni-tónak nevezi, ránk eső öble volt a Pannon-tó.

Az eredetileg sós vizű tavat a környező édesvizű folyók szép lassan átalakították, egyrészt vizét fokozatosan édessé hígították, másrészt hordalékukkal a fent említett harmadkor végére olyannyira feltöltötték, hogy néhány vulkánkitörés eredménye már megmutatkozhatott a felszínen. A Somló mellett így jött létre Badacsony, a Szent-György-hegy, a Csobánc-, a Gulács-, a Tóti- és a Halápi-hegy.

 

A vulkán kráterének megnyílásakor először lávadarabkák, és a finom, 2 mm-nél kisebb átmérőjű kőzetdarabkákból álló vulkáni hamu került a felszínre,amely lassan kőzetté, azaz tufává alakult.

 

A vulkánkitörés második fázisa a lávafolyás. A kráter oldalán leömlő láva gyors lehűlésével, és így különös formájú megszilárdulásával jött létre a bazalt. Mivel a Somló esetében ez a két kőzet találkozik, sokan egyszerűen bazalttufának nevezik a hegy jellegzetes formáit.

A bazalt egyébként a leggyakoribb kiömléses kőzetfajta, és mivel gyorsan hűlt le, sok aprószemcsés kristályt és némi kőzetüveget tartalmaz,amely idő híján nem tudott kikristályosodni.

 

A Somló mai formája azonban a gyors vulkánkitörés után lassú munkával jött létre. Ahhoz, hogy a Pannon-tó körülötte felhalmozódó üledékét szépen elfújja a szél, idő kellett, míg végül nem maradt más, mint a megkeményedett bazalt. Tulajdonképpen így „emelkedett ki” a hegy.

 

Bár több elképzelés él a köztudatban, a legelterjedtebb mégis az, hogy a Somló neve onnan ered, hogy réges-rég főleg som borította, így a hegy messziről „somlott”. Mára ezek helyét a hegy alsó és középső sávjában átvették a szőlők, a hegy tetejét pedig erdők borítják: tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök.

 

Jellemző növényfaj errefelé a borostyán, az ujjas keltike, a csillagvirág, a leánykökörcsin, a fehér sás, a ligeti perje és a medvehagyma. Az itt élő állatok felsorolásakor nem hagyható ki a lábatlan gyík, a fürge gyík, a zöld gyík és a fali gyík, valamint az erdei sikló, a holló és az egerészölyv.

 

Ha arra járunk, a pincék mellett keressük fel a hegy északi oldalán található Somlói várat! A szabálytalan alakú, belső tornyokkal és több udvarral ellátott várromban még mindig fellelhető a régi írások alapján meghatározott konyha helye.

 

Egy másik látnivaló a Somló délnyugati oldalán található Szent Ilona- vagy más néven Szent Kereszt-kápolna. A mai épület elődje valószínűleg a törökök által veszett el, az általa létrejött hiányt a hívek a XIX. század első felére pótolták.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!