A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Viognier

2013-07-25 | Tóth Adrienn



A viognier pontos származása tisztázatlan, esetében valószínűleg nagyon régi fajtával van dolgunk. Egyes elméletek szerint Dalmáciából származik, és a rómaiak közvetítésével jutott el Franciaországba. Míg bizonyos tudósok úgy vélik, Probus császár tette meg a döntő lépést, mások úgy tartják, hogy egy Burgundia felé tartó hajóról lopta el pár törvényen kívüli ember a viognier-t.

 

2004-es DNS kutatások szerint a viognier-ből származik a fresia nevű szőlőfajta, amelynek szintén felmenője a nebbiolo. Meglepőnek tűnik az unokatestvéri rokonság e között az illatos, fiatalos fehérbor és Piemonte tömény, masszív vörösbora között.

 

A bogyók sötét sárgák, amely intenzitás általában megmarad a bor színében is. A jelentős alkoholtartalomról az intenzív parfümös, sárgabarackos aromák vonják el a figyelmet.

Tekintettel jellegzetes, szerethető, elsődleges gyümölcsaromáira és alacsony savtartalmára, egyike a világ azon magas árfekvésű fehérborainak, amelyeket nem érdemes hosszan érlelni.

 

A viogniernek, fehérszőlő létére nagy a meleg igénye, ezzel párhuzamban viszont jól bírja a száraz, aszályos időszakokat is. Érzékeny viszont a lisztharmatra, ami komoly kihívást jelent a vele foglalkozó szőlészeknek.

 

Elég megbízhatatlan a termés mennyisége szempontjából, és szüretelését a szakkönyvek kizárólag a teljes biológiai érettség állapotában javasolják. Ha túl hamar szedik le, félő, hogy még nem fejlődnek ki jellegzetes aromái, ha túl későn, akkor amellett, hogy olajos, lapos textúrára tesz szert, elveszíti illat- és ízjegyeinek frissességét.

 

A szőlőfajta a francia Rhone északi völgyének egy apró alrégiója, Condrieu által vált ismertté a világon, ahol ebből a fehérszőlő fajtából állítanak elő kis mennyiségben, de nagy sikerrel fajtatiszta, jellegzetes fehérborokat.

 

A fehérszőlő fajta abból a szempontból is különleges, hogy előfordul, és előfordult régen is, hogy kékszőlővel házasítják. Klasszikus partnere a borvidéken meghatározó syrah, de a Rhone völgyön kívül akadnak, akik szintén alkalmazzák ezt az extrém módszert, például Ausztráliában.

 

Hazánkban Gál Tibor honosította meg. Ennek köszönhető, hogy elsősorban az Egri borvidéken foglalkoznak vele, így például a St. Andrea és az Orsolya Pincészetekben is, de Heimann Zoltán jóvoltából megtalálható Szekszárdon is.

 

A nemzetközi irányvonal – valószínűleg határozott aromatikája miatt – elsősorban különböző indiai és thai fogásokhoz ajánlja. Kísérletező kedvűek kipróbálhatják a mazsolával, mandulával és mézzel ízesített bárány tagine-t is hozzá.

 

 

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!