Zempléni-hegység
2012-07-02 | Tóth AdriennA Zempléni- vagy a földrajzi irodalom által másként Tokajinak hívott hegységről fontos tudni, ha érdekel minket a Tokaji borvidék. A talaj és fekvés adottságai ugyanis döntő mértékben határozzák meg a tokaji borokat, hiszen sok más borvidéktől eltérően nemcsak azt szabják meg, milyen szőlőfajta érik be rajtuk és milyen mértékben, de ásványi anyag összetételük szó szerint kikóstolható a tokaji borok minerális ízjegyeiből.
A Zempléni-hegység az annak legmagasabb pontjának számító,894 méter magas, Hollóháza közelében fekvő Nagy-Milictől az érdeklődésünk középpontjának számító Tokajig húzódik. A domborzati egységet a Hernád és a Bodrog fogja közre.
A 14-16 millió évvel ezelőtt létrejött, az Északi-középhegység többi darabjánál fiatalabb, vulkanikus eredetű hegység főbb kőzetanyagai mind ismerősen hangzanak a borbarátoknak: riolit, andezit és tufa.
A riolit a vulkán kitörésekor felszínre került savanyú, magmás kőzet, mely a lávából dermedt meg. Szerkezete a gyors kihűlés miatt üveges, a kristályosodás ilyen rövid idő alatt nem mehetett végbe. Hazánkban legnagyobb mennyiségben pont a témánkat adó hegységben fordul elő.
Az andezit is egy kiömlési kőzetfajta, pont ugyanúgy került a felszínre, ahogy a korábban leírt riolit. Ez azonban a semleges vulkáni kőzetek közé tartozik, nagyrészt földpátból és színes ásványokból áll. Nevét az Andok-hegységről kapta, és Magyarországon több helyen is előfordul.
A tufa származását tekintve már jobban eltér az imént említett két kőzettípustól ez ugyanis a vulkáni hamuból jön létre. A vulkáni hamu a kráterből kihányt 2 mm-nél kisebb kőzetdarabok gyűjtőneve, ezek összecementeződéséből képződik a tufa.
Ugyancsak fontos ásványi anyag ezeken túl a lösz,amely a hegység délkeleti, délnyugati részén fordul elő jelentősebb mennyiségben. A lösz szó a Rajna-mellékéről származik, és „laza” jelentéssel bír, hazai szinonimája a sárga föld. A lösz durva kőzetlisztből álló, mállékony, fakó sárga üledék.
A vulkáni tevékenység ma legjobban a Kopasz-hegyen, másként Tokaji-hegyen látszik,amely az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál fekszik, és vulkáni valamint üledékes kőzetekből áll. A hegy nevét állítólag a honfoglalás ideje óta őrizzük,amikor még se bokor, se fa nem borította, így igazán kopasz volt.
A hegységet túlnyomó részt összefüggő lomberdők borítják: tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök és égeresek,amelyek a Zempléni Tájvédelmi Körzet részei. Az itteni élőhelyek közül kiemelten fontosak az orchideákban gazdag hegyi kaszálórétek, a jó vízellátású lápok, a szilikát sziklagyepek és a savanyú talajú, korpafüves bükkösök, nyíresek.
Állatvilágára jelentős nagyvadállomány jellemző, például a kárpáti gímszarvas, de több védett emlős- és hegyvidéki madárfajnak is otthonra talál a hegységben, például a fekete gólya, a császármadár és a ragadozó bagolyfajok.
A Zempléni-hegység fontos látnivalói a meredek csúcsokat borító, mára sajnos sok esetben romos várak: a Boldogkői vár, a Regéci vár, a Rákóczi vár és a Füzéri vár. Érdemes azonban erre jártunkkor megtekinteni a Károlyi kastélyt, elutazni kisvasúttal a kőkapui vadászkastélyhoz, valamint felkeresni Hollóházán a porcelánmúzeumot, ha szünetet iktatunk be két borkóstolás közé.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Természetes édes borok a spanyol-francia határ mentén
Látogatás az egyik legkisebb francia apellációban
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!