A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Blaufränkisch, limberger, frankovka: hol a kékfrankos helye?

Körkép

2016-04-07 | Szabados Erika


Blaufränkisch, limberger, frankovka: hol a kékfrankos helye?

Ha madártávlatból nézzük kicsiny hazánk borászatát, élesen kirajzolódni látszik két markáns szőlőfajta, amivel a komoly versenyt diktáló nemzetközi piacon is labdába rúghatunk. A furmint és a kékfrankos. Míg előbbi botritisszel kitaposott úton menetel előre a világhír felé, addig a magyar kékfrankos sorsa mindmáig kissé hányattatottabb. A Kékfrankos Április alkalmából néztünk körül.


Az idei ProWeinon óriási siker övezte a magyar pultnál kóstolható csúcs kékfrankososokat. A népszerűsítésben komoly szerepet játszott a magyar fajtákat bemutató masterclass Markus Berlinghof német sommelier bajnok és Caro Maurer Master of Wine tolmácsolásában. A magyarok kedvenc Master of Wine-ja, a kelet-európai borvidékekre szakosodott Caroline Gilby is minden valamire való sommelier-t arra biztatott, hogy vegye a fáradtságot, utazzon ide, és ismerkedjen meg a Magyarországon fellelhető kincsekkel. Ezekre a tanácsokra pedig érdemes odafigyelni. Nehéz kérdés, hogy a világ ízlése csapódik-e le a szakma által monitorozott MW-k nyilatkozatain, vagy a MW-k ízlése alakítja a trendeket. Talán mindegy is, az viszont fontos tény, hogy a helyi és autochton fajták egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek nemzetközi viszonyok között is. Ezt a trendet kihasználva jutott el Burgenland a 150$-os blaufränkischokig, és a Nagy-Eged hegyi kékfrankos 90 pont fölé.

Miért blaufränkisch a kékfrankos, és miért nem kékfrankos a blaufränkisch?

Az elnevezés problémája itt kezdődik, de nem itt ér véget. Választhatunk magunknak kékfrankost blaufränkisch, blauer limberger, blauer lemberger, limberger, franconia, frankovka, frankovka modra, moravka vagy gamé néven, attól függően, hogy a Kárpát-medence melyik szegletének vinotékájában járunk. Ausztriában és Németországban a világszerte ismert blaufränkisch mellett használatos még a lemberger, blauer limberger és a blue limberger. Előbbi 1875-ben, a Nemzetközi Ampelográfiai Bizottsági ülésen került bevezetésre a fajta egységes elnevezésére való törekvés mérföldköveként.

 

 

Ám, mivel a tudomány a közelmúltig nem adott kielégítő választ a fajta eredetére, egyik kékfrankostermelő nemzet sem mondott le az általa eredetinek titulált név használatáról. Ma viszont már tudjuk, hogy a szülőhaza a Dalmácia–Ausztria–Magyarország háromszögben található.

A trió jelenleg legtöbbre tartott tagja a Fertő-tó osztrák partjának környékén, Burgenlandban található.

A hűséges Soprontól karnyújtásnyira fekvő borvidék négy különböző régióra bontható: az elsősorban botritiszes édes borairól és fehérborairól híres Neusiedlersee, az emellett Blaufränkisch-ban is jeleskedő Neusiedlersee-Hügelland (a Fertői-tó körül), más néven Leithaberg DAC, a a borvidék középső részén található Mittelburgenland DAC, és a déli Südburgenland.

 

A Leithaberg DAC (Districtus Austriae Controllatus) kékfrankosainak nagyszerű kondíciót teremt a meszes, palás, gyakran kvarcos alapú Leitha hegység, ami Fertő-tó nyugati parti fekvése által védelmet biztosít a tőkék számára a nyugati széltől.

Mittenburgenland alias kéfrankosország minden szempontból az egyik legtökéletesebb terület kékfrankos számára. A hegyek által körülzárt, a Pannon-síkság melege, a Fertő tó által kialakuló mezoklíma, és az agyagban, homokban és kavicsban gazdag talajok jó vízelvezető képessége együtt teszik egyedülállóvá ezt a vidéket. És az emberek.

 

Blaufränkisch, limberger, frankovka: hol a kékfrankos helye?Burgenland

 

Az 1985-ös glikolbotrány óta eltelt harminc évben a szakma mindent megtett, hogy boraik, köztük a nagy kék fajtából készülők is újra szerepelhessenek a csúcsgasztronómiában. Mind a borok, mind az exportadatok arról tanúskodnak, hogy az összefogás, a közösségi marketing, a szorgalom, a tudatosság, a hozzáértés, a szabályzások és a termőhely-központúság elérték céljukat.

És milyen lesz az itt készülő kékfrankos?

A mittenburgenlandi kékfrankos kétszintes DAC eredetvédelmi státusszal rendelkezik, ami a Klassik és a Reserve kategóriát jelöli. Előbbi az alap kékfrankos, ami a szüret utáni év augusztus 1-jén kerülhet forgalomba, tehát körülbelül 11 hónap pincében elöltött idő után, ami jelenthet akár hordós, akár 100%-ban acéltartályos érlelést is. Cél, hogy a Klassik Blaufränkisch megmutassa a fajta karakterét, fűszeres legyen és gyümölcsös, de ne legyen túl könnyű sem.

 

Reserve Blaufränkisch viszont csak a szüret utáni második év márciusában kerülhet a polcokra, tehát minimum másfél év érlelésre van szüksége a bornak, ami ez esetben szigorúan csak hordóban történhet. A fajta domináns jegyeinek kidomborítása itt is fontos szempont, de a hosszabb érlelés és a jelentősebb hozamkorlátozás már elegánsabb, testesebb, sűrűbb és zamatosabb borokat eredményez.

 

Blaufränkisch, limberger, frankovka: hol a kékfrankos helye?

 

Délebbre haladva is találunk még nevezetes kékfrankos régiót. Eisenberg DAC, Südburgenland egyik legértékesebb, jellemzően kékfrankosra építő borvidéke, meglepő módon csak az utóbbi időben kapta meg a DAC eredetvédelmi státuszt. Ami ma már egyet jelent az itt készülő, egyedülállóan frissítő savakkal és mineralitással rendelkező kékfrankossal. 

Szlovéniában is komoly iskolája van a modra frankinja fajtának

...amit jól mutat az itt megrendezett Nemzetközi Kékfrankos Verseny és Fesztivál is. Sevnicaban minden évben a régió különböző országaiból származó borbírák ülnek össze, hogy eldőlhessen a kérdés, ki érdemli a legjobb kékfrankos címet. 2014-ben szépen szerepeltünk, első helyen végzett a szekszárdi Hetényi Pincészet 2009-es barrique kékfrankosa.

 

Nagyságrendileg a könnyed stílus uralja a kékfrankospiacot, legnagyobb része a Dolenjska borvidék különlegességnek számító Cviček-be kerül, ami a mi sillerünkhöz hasonló, azzal a különbséggel, hogy fehérszőlő is kerülhet bele. A Száva menti borrégió modra frankinja fajtaborai általában frissek, gyümölcsösek, a mindennapok borai. Ritkán viszont készülnek hosszabb érlelést kapott, komolyabb, komplexebb borok is, aminek létjogosultságát a fent említett borverseny eredményei erősen alátámasztanak. 2015-ben a Žaren Pincészet Modra Frankinja 2011 Barrique bora lett a zsűri kedvence, és a top 20 is alapvetően régebbi évjáratú, érlelt kékfrankosokból állt. Befért még közéjük hat magyar és egy szlovák tétel is.

A kelet pinot noirját körüljáró utazásunk következő állomásai

...is részesei voltak egykoron a történelmi Magyarország borvidékeinek, de minőségi kékfrankosban még nem tartanak ott, ahol a Szlovének és sógoraink, vagy akár mi.

Szlovákia

...hat borvidéke közül három életében játszik fontos szerepet az ország legelterjedtebb kékszőlője, a frankovka modrá fajta. Hozzánk hasonlóan használják rozéik fő alapanyagaként, de gyakran készül belőle késői szüret (neskorý zber) is. Ritka a komoly és drága frankovka modrá, jelenleg inkább az alsó polcra pozicionálják borait, nagyságrendileg 5$ átlagos áron juthatunk hozzá.

Csehország

...borászata Dél-Morvaország környékén virágzik, és a második leggyakoribb kékszőlő a frankovka. Legszebb formáját Znojmo borvidéken mutatja, ahol borai általában hosszan érleltek, gyakran barrikoltak, sötét színűek, közepes testűek, fűszeresek, komoly sav- és tannintartalommal, fekete gyümölcsös jegyekkel. Mégsem találkozunk nagy borokkal a nemzetközi piacon, már 10$ körül beszerezhetjük a kistölgyfahordós példányokat.

 

Blaufränkisch, limberger, frankovka: hol a kékfrankos helye?

A horvát frankovka

...karakterét tradicionálisan a hosszú barrique hordós érlelés adja, ami robosztus, csersavas borokat eredményez. Manapság a trend a könnyedebb stílus, amire a horvát borászok friss, gyümölcsös, világos borok készítésével reagáltak. A déliekhez képest hűvösebb, folyamatosan fejlődő észak-keleti borvidéken Szlavóniában, az olaszrizling mellett, a frankovka a legígéretesebb fajta. A két stílussal kísérletező borászok egyre magasabb minőségű, nemzetközileg is elismert tételekkel jelennek meg a piacon.

Körutazásunk végéhez közeledve érdekes kitekintenünk a kontinensen túlra, és egészen az USA-ig vándorolnunk.

Az Újvilágban nem csak a magyar és az osztrák kékfrankosokat fogyasztják egyre nagyobb lelkesedéssel, hanem a Washington állambeli blue franc-ként is ismert lemberger szőlőből készült borokat is. A tőke valószínűleg a második világháború után indult szerencsét próbálni a szabadság földjére. A különlegességeket kedvelő amerikai borászok elsősorban a pinot noir és a bordeaux-i stílus közötti űrt kívánják betölteni a fajtával.

 

Blaufränkisch, blauer limberger, blauer lemberger, limberger, franconia, frankovka, frankovka modra, moravka, gamé vagy kékfrankos. A Kárpát-medence kékszőlője, a csiszolatlan gyémánt, amivel osztrák rokonaink után nekünk van a legnagyobb esélyünk meghódítani a világot. Mivel klimatikai adottságaink tökéletesek, és a minőségi borok fogyasztóinak száma is megengedi, hogy a hazai borászok egyre több időt, energiát és pénzt fektessenek az ígéretes és sokoldalú fajtába, nyugodtan lehetünk optimisták, és tölthetjük fel pincénket komolyabb kékfrankosokkal. 

 

Posztoljon a Facebookon vagy az Instagramon nyilvánosan, #kekfrankosaprilis megjelöléssel és nyerjen!

Részletek a Kékfrankos Április Nagykóstolóról>>



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!