Hogyan kerültem borközelbe?

Nyulasi Gábriel István | 2008-08-01 13:34

Már gyermekkoromban is sokat járkáltam érdi kis szőlőnkben, aztán lassan cseperedve megismerkedtem a szőlészet alapműveleteivel, a kötözéssel, a permetezéssel, a kapálással. Innen már csak egy lépés volt a borászat alapjainak megismerése, tapasztalatokat szerezhettem a szüretek, a kisüzemi darálás, a préselés, és a lefejtések során. Majd következett a mélytapasztalás, amikor megkóstoltuk az újbort. Édesapámmal közösen ízlelgettük a hol ihatóbb, hol kevésbé simulékony nedűt. Innen a borkultúra szeretete, egészen az alapoktól kezdve. Nem úgy kóstolok bort, hogy csak könyvben láttam a szőlőművelést, hanem magam is görnyedtem a tőkék között, s dolgozom a szőlőben még ma is.

Ifjúkoromban én is átestem a „gyerünk, igyunk, a lényeg, hogy ártson” perióduson, aztán a mennyiségtől a minőség felé fordultam. Már nem elégített ki a kocsmák „változó” bora, az olcsó félédesek émelygése, keresni kezdtem az összetettebb élményeket. Ugyanakkor a színvonalas ivókat fontos emberi csomópontoknak tartom a mai napig is, ahol nyári estéken a teraszokon, télen a meleg füstösségben cserélődnek ki a tapasztalatok a világ dolgairól.
A bor lett az életem, a lételemem. A lényeg szerintem a tudatos borfogyasztásban rejlik. A jó bor az érzékek birodalmát mozgatja meg, és összeköti az embereket. Hidat képez idős-fiatal, városi-vidéki között és hosszan lehetne folytatni a sort. Az idegenek pár pohár bor után már ismerősökként köszöntik egymást. A bor barátságokat szül, a bor elsimítja az ellentéteket, a bor szerelem.

Gyakran tartok otthonomban kóstolókat egyedi témákban, nemrég a bor és a vers harmonizációját vettük górcső alá. A borozásaimnak híre ment, így lettem 2007-ben április hónap borfogyasztója. Aztán ebben az esztendőben közösségem megválasztott Az Év borfogyasztójának. A választásról több fórum is beszámolt, most nem is mennék bele a sokat ismételgetett részletekbe. Itt úgyis minden olvasható: http://www.vinoport.hu/?node=407

Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy hazánkban kialakuljon az igazán nívós borkultúra.
Több mint 20 éve fotózom, és amióta a borkultúra bűvkörébe kerültem, gyakorta szerepelnek a képeimen ilyen jellegű témák. Lefényképezni egy pohár bort, egy hangulatot, a borivót, a szőlőt és vidékét. Megragadni képileg mindezeket igazi kihívás, és nagy öröm, ha sikerül valamit visszaadnom az élményből. Jelenleg is folyamatosan követem a szőlő fejlődését masinámmal, legutóbb már szépen látszottak a fürtökön a növekvő bogyók. A sok eső miatt éppen permeteznem is kellett, most a lisztharmat és a peronoszpóra támadásától kell tartani. Az idei vegetáció nemcsak szőlő tekintetében, de szinte minden más termény esetében bő termést ígér. A kilátások kedvezőek, ám történhet még bármi, lehet eső, lehet hó.

Mindemellett bortúrákat szervezek, és folyamatosan tudósítok kóstolókról azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél többen kapjanak kedvet a kultúrált borfogyasztáshoz.
Nem lehet más célunk, mint tudatos borfogyasztók „nevelése”, közösségbe kovácsolása, a magyar borok, borászok, pincészetek, borvidékek megismertetése, borfesztiválok és borkóstolók népszerűsítése, bortúrák szervezése, jó és rossz tapasztalatok megosztása, a borhoz kapcsolódó művészetek és kulturális tevékenységek hangsúlyosabb kiemelése, a magyar borok hírnevének öregbítése, egyszóval a magyar borkultúra megteremtése. E célból alakítottam meg mozgalmamat (amelyhez bárki csatlakozhat az iwiw-en, és a www.magyarborkulturaert.hu oldalon) „Az ihatóbb Magyarországért” néven, amellyel már a harmadik bortúránkat indítjuk. Tervezzük a folytatást is, hiszen hazánk borvidékei számtalan lehetőséget biztosítanak a borkulturálódásra!