A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

„Biztos bázisra építve mutatjuk be minőségi borainkat”

A Schiszler márka tovább szárnyal

2017-11-04 | Ferenczi Csilla


„Biztos bázisra építve mutatjuk be minőségi borainkat”

Schiszler Péter családi vállalkozása a kezdetektől a szőlészetre és borászatra épült. Az, hogy a borászati üzletág dominanciáját megtartva ma már italkereskedelemmel, illetve pálinka-és ásványvíz-készítéssel is foglalkoznak, csak hab a tortán.


A Kunsági borvidék szívében fekvő településen, Soltvadkerten eredetileg az olyan tömegszőlők, mint a Bianka, Aletta és Kunleány fajták uralkodtak, ám manapság a nemzetközi fajták előfordulási aránya sem elhanyagolható. Már csak azért sem, mert az alföldi borászok sorra érnek el ezekkel (is) sikereket a borversenyeken – hiába érkeznek egy alábecsült borvidékről.

 

Az elsősorban lédig borokkal azonosított térségben csak elvétve találni csúcsminőségű borokat, pedig néhány helyi borászat feltett szándéka magasságokat prezentálni. A Schiszler Borászatban óránként 4000 palack bor születik, és bár többségük tömegszőlőből készül, a biztos bázisra építve nemrég új, prémium kategóriát megcélzó termékcsaládot mutattak be. 75 hektárnyi (saját) területről érkezik a feldolgozó üzembe a szőlő, amit szükség szerint a helyi és környékbeli gazdák terméseivel is ki tudnak egészíteni – miközben már Szekszárdon is 15 hektárnyi saját területtel rendelkeznek.

 

 

Szőlőfeldolgozó üzemük egy 2002-es nagyberuházás eredménye, amelynek köszönhetően a legmodernebb technológiát képviselő olasz gyártmányú szőlődaráló, vörösbor-erjesztő és szőlőprés került beüzemelésre, valamint elkészült a must egyidejű hűtött erjesztésére alkalmas, számítógép vezérlésű fermentáló üzem is.

 

A saját termésű mintegy ötezer mázsa szőlő mellé évjárattól függően 50-100 ezer mázsát vásárolnak, ennek 70%-át a kiskunsági, 20%-át a mátraaljai és 10%-ot az egri borvidékről.

 

A legújabb, szekszárdi területeken – Alsónánán és Várdombon – jelenleg három fajtával foglalkoznak; cabernet sauvignon-nal, merlot-val és kékfrankossal. Soltvadkertről a cserszegi fűszeres, Irsai Olivér és pinot blanc kerül a palackokba, amelyek egy rozéval együtt alkotják az új SCHISZLER borcsaládot.

 

Így lett tehát teljes a szortiment:

„Biztos bázisra építve mutatjuk be minőségi borainkat”

 

A földtől az asztalig elv

 

2008-óta működik az élelmiszerbiztonsági rendszerük, az IFS (International Food Standard) nemzetközi élelmiszerszabvány. Ennek fontos eleme a nyomonkövetés; évente külső cégek auditálják a működést, és ezeken a vizsgálatokon a soltvadkerti borászat minden évben a legmagasabb szinten teljesíti a szabvány követelményeit; ez 95% feletti teljesítményt jelent.

 

„A bor sohasem hiányozhat a magyar ember asztaláról” – vallja Schiszler Péter, aki édesapjától tanulta, hogy minden fogás megérdemli a karakteres kísérőt, legyen szó bármilyen vastagságú pénztárcáról. 

 

Itt a legjobb a cserszegi!

 

– mesélték büszkén utunk során, mivel a cserszegi fűszeres szüret kellős közepén érkeztünk. Különösen érdekelt minket, hogy egy cserszegi fűszeres, vagy éppen Irsai Olivér szőlőből hogyan is lehet prémium minőségű bort készíteni. 

 

„Biztos bázisra építve mutatjuk be minőségi borainkat”

 

A legfontosabb a megfelelő alapanyag,

 

amelynek előállításához a kedvező időjárási viszonyok, a megfelelő csapadékmennyiség és egy tökéletes állapotban lévő ültetvény szükséges. Mivel mi csak az utóbbit tudjuk befolyásolni, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy szőlőültetvényeink a lehető legjobb kondícióban legyenek" – tudtuk meg a cégcsoport szőlészétől és borászától. 

 

Hozzátették: "Talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási terv szerint minden évben pótoljuk a szükséges tápanyagot szerves vagy műtrágyával. Év közben pedig – egy már számunkra bevált és bizonyított – lombtrágya évi 4-5 alkalommal, levélre permetként történő kijuttatásával próbáljuk a megfelelő állapotot fenntartani.

 

A cserszegi fűszeres esetében már a metszéskor ügyelünk a megfelelő rügyterhelésre, mivel szárazság esetén könnyen túlterhelhető ez a szőlőfajta. 100-120 q/ha termés mellett is kiváló alapanyagot szüretelhetünk le. Az Irsai Olivér esetében pedig nagy hangsúlyt fektetünk a megfelelő időben történő szedésre a kedvező cukor-sav összetétel miatt.

 

„Biztos bázisra építve mutatjuk be minőségi borainkat”

 

Legnagyobb szerencsénk pedig az, hogy mindkettő fajta tökéletesen érzi magát az alföldi homokon.

 

A szüret időpontja: teljes beérés előtt, savakban gazdagon. A szőlő feldolgozása röviden: héjon áztatás, musttisztítás, irányított erjesztés napi max. 8-10 gr cukorfogyással 16 °C-on, illetve minőségi segéd- és tápanyagok.”

 

Az alapborok szortimentje kizárólag a hipermarketekben kapható, ám a prémium boroknak teljesen más sorsot szánnak. Az éppen most bemutatkozó borcsalád egyre gyakoribb szereplője a borversenyeknek is, mert ahogyan elárulták, roppant fontosnak tartják a szakma visszajelzését: a prémium rozéval például a tavalyi XVIII. Országos Rozé Borversenyen már be is zsebeltek egy ezüstérmet, mégpedig 18,4 ponttal (18,5-től aranyérmes egy bor). Emellett legnagyobb büszkeségük, hogy a Kunsági Irsai Olivér idén bekerült a Borkiválóságok közé!

 

A jelenleg nyolc tételből álló sorozatot így már egy biztos bázisra építve tudják bemutatni a fogyasztóknak, akik egyébként az egyik legnagyobb áruházlánc saját márkás boraiban is a Schiszler borászainak munkáját élvezhetik – itthon és már Lengyelországban is.

 

Megkóstolná az új borcsalád tagjait? 

Látogasson el a VII. Márton napi Borfesztiválra a Gellért Hotelbe, vagy a Bordói November Nagykóstolóra a Corinthia Hotelbe!

 

„Biztos bázisra építve mutatjuk be minőségi borainkat”Új kóstolóterem várja az érdeklődőket Soltvadkerten

 

Bor- és pálinkakóstolás

 

A SCHISZLER borok mellett természetesen a pálinkák is komoly népszerűségnek örvendenek. A borok és a pálinkás kóstolása során – bár vannak hasonlóságok  – néhány pontban azért eltérnek a lépések.

 

Legyen az egy szakmai kóstoló vagy országos verseny, mindkét ital kóstolása esetében ajánlott szakértő sommelier-re bízni az esemény levezénylését. A kóstolás körülményeinél talán a legfontosabb eltérés, hogy míg a borokat aláhűtve, a pálinkákat szigorúan szobahőmérsékleten (kb. 18 fokon) szolgáljuk fel.

 

Abban viszont hasonlít a két dolog, hogy amint a bort, úgy a pálinkát is érdemes megszellőztetni annak érdekében, hogy legszebb aromái kinyíljanak. Ám a pálinkát sosem pörgetjük a pohárban, mert így az alkohol egyből megcsap, és mást már nem is fogunk érezni; így inkább hintáztatjuk azt.

 

A megfelelő kóstolópohár nem csak a boroknál fontos, a pálinkáknál is, és ez egyértelműen a klasszikus tulipán formájú pohár. Amint pedig belekerült a pálinka, ugyanazon az érzékszervi vizsgálatsorozaton megyünk végig, mint a boroknál. Előbb tehát a látványt, majd az illatokat, végül pedig a pálinka ízeit vesszük sorra, sőt érdemes befejezésképpen szárazpróbát is tartani.

 

A lépések

 

Látvány: lehet tükrös (ami a legjobb), tiszta, opálos, zavaros vagy üledékes, ám a jó minőségű pálinka színe mindig tiszta és átlátszó, kivéve, ha hordóban vagy gyümölcságyon érlelték, mert akkor színe kissé sötétebb.

 

Illatok: amikor beleszagolunk, tegyük azt mély, intenzív lélegzéssel. A jó (és valóban gyümölcsből készült) pálinka illata is tiszta és gyümölcsös! Az illat árulkodhat emellett a főzési technológiáról is; a kisüsti pálinka illata kevésbé hivalkodó és parfümös. Ezzel szemben a tornyos pálinka illata csábítóbb, intenzívebb.

 

Kóstolás: ahogyan a bort, úgy a pálinkát sem hajtjuk fel, élvezzük ki a kortyokat! Ami fontos különbség még a bor- és pálinkakóstolás között: Farkas Miklós főzőmester elmondása szerint pálinkát sosem köpünk ki, még ha számos tételt is kóstolunk. Ennek oka pedig az, hogy a minőségre vonatkozó tulajdonságokat kizárólag az illat alapján egyszerűen nem tudjuk meghatározni. A kóstolás emellett segít a főzési technológia megállapításában is: a kisüsti pálinkák íze hosszabb lecsengésű, testük kerekebb, mint a tornyos pálinkáké.

 

„Biztos bázisra építve mutatjuk be minőségi borainkat”

 

Szárazpróba: jelentősége, hogy kiderüljön, minőségi pálinkát fogyasztottunk-e. Tegyük ezért félre 5-10 percre az üres poharat, majd ezt követően a pohárba beleszagolva kellemes, lekváros illatokat érezhetünk. Ha erre nincs lehetőségünk, csepegtessünk picit a kézfejünkre a pálinkából, hogy megszagolva előjöjjenek a gyümölcsös, minőségre utaló aromák.

 

Pálinkahibák: Két alapvető pálinkahiba van, amely az illat alapján könnyűszerrel beazonosítható: az előpárlatosság és az utópárlatosság. Az előpárlat, más néven "rézeleje" nagy mennyiségben tartalmaz metil-alkoholt. A jó pálinkába ez semmiképpen sem kerülhet bele.

Ha mégis, akkor a nedűnek ragasztó szaga van, illetve kellemetlen, karcos íze. A rézeleje a teljes lefőzött mennyiségnek mindössze 5-6 százaléka, ezt a minőségi főzdék külön kezelik, soha nem kerülhet a végtermékbe. Főzésenként mindez csupán néhány decit jelent. Az utópárlatosság pedig tartalmazza a kozmaolajokat (és odakozmált, odaégett, kellemetlen, kátrányos, büdös szagot és ízt érzünk).



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!