A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Hárslevelű adta az első sikerélményt

Látogatóban Fekete Bélánál 2. rész

2013-03-29 | Tóth Adrienn


A somlói borásszal, Fekete Bélával készített interjúnk első részében a Somlói borvidék adottságairól beszélgettünk, majd belevágtunk a hegyre jellemző szőlőfajták tárgyalásába. E téma igazi kifejtése azonban csak most következik. Tegnap ott hagytuk abba, hogy sor elején a furmint áll; a többi fajta kapcsán változott a hozzáállása az elmúlt években?


Cikkünk előző részéhez kattints IDE!

Jó pár évvel ezelőtt szinte általánosan elfogadott volt, hogy a juhfark a sor végén helyezkedik el. Mivel olyan magas savtartalom volt rá jellemző, hogy ez a szerkezeti elem teljesen elnyomta az ízvilágát. Sokat gondolkodtam azon, hogy ennek mi lehetett az oka.

A válasz, úgy vélem az, hogy a vékony héja miatt ez egy roppant kényes szőlőfajta: ha eső jött, hamar elkezdett rothadni, gyorsan megjelent rajta a nem kívánt botritisz, így szinte lehetetlen volt megvédeni. Mi azonban nem mondhattunk le róla, mert az emberek keresték, mindig ez a bor fogyott el a leggyorsabban.

A helyzet jobbá tételének érdekében kutattuk a minőség javításának lehetőségeit. Ha korán szüreteltünk, hogy a szőlőt megvédjük a betegségektől, ennek az volt a következménye, hogy kellő idő hiányában az aromaanyagok sem tudtak kifejlődni. Mára többé-kevésbé sikerült megoldanunk a problémát, hála a korszerűbb növényvédelmi módszereknek.

Óriási a jelentősége annak, hogy ma már meg tudjuk védeni a szőlőt, mert ez teszi lehetővé, hogy be tudjuk várni az érést. Így már akad olyan év, amikor a juhfark az első helyre ugrik a fajták sorában.

Meg lehet fogalmazni olyan időjárási tényezőket, amelyek összefüggenek azzal, hogy melyik fajta melyik évben szerepel jobban?

A csapadékosabb nyár és naposabb ősz a késői érésű fajtáknak kedvez, míg az esősebb tavasz és melegebb nyár a korábbi érésűeknek. Ebből a szempontból a legutolsó, 2012-es évjárat kivételnek számított, szinte ugyanolyan cukorfokkal, gyakorlatilag egy időben érett be minden.

Mit gondol az olaszrizlingről?

Sokáig csak egy kisebb ültetvényt műveltünk ebből a fajtából, de pár éve vásároltunk hozzá még területeket, és mások tulajdonában álló olaszrizlinget is gondozunk. Ez alapján úgy tapasztaltuk, hogy az olaszrizling abból a szempontból speciális szőlőfajta, hogy ha nem alkalmaznak megfelelő korlátozást az esetében, kifejezetten bő termést hoz, de persze ez mindig a minőség rovására megy. Ha azonban megfelelően szabályozzuk az egy tőkére jutó fürtök számát, akkor magas minőséghez juthatunk.

Hiába dicsérem ugyanakkor a furmintot, a juhfarkot vagy az olaszrizlinget, számunkra az első sikerélményt a hárslevelű adta, hiszen ebből a fajtából rendelkeztünk az első nagyobb ültetvénnyel. A területet a Badacsonyi Állami Gazdaságtól vásároltuk, a telepítéshez az oltványokat Tokajból hoztuk.

Hárslevelű adta az első sikerélményt

Immár harminc év is eltelt azóta, hogy az termőre fordult. Emlékszem, volt akkoriban egy borverseny Somlón, én pedig boldog, új szőlősgazdaként beneveztem rá, és a bor aranyérmet kapott. Örömünket csak tovább fokozta, hogy a Gundel Étteremből rögtön érdeklődni kezdtek a bor iránt, amelyet ezt követően sok évjáraton keresztül rendre felvásároltak az étterem számára. Ez az élmény nagyban meghatározza a szőlőfajtához való viszonyulásomat.

Milyen a hárslevelű a gazda számára?

Az egyik legfontosabb jó tulajdonsága, hogy esetében könnyű a növényvédelem. Hosszú, laza fürtjei vannak, ezért hatékonyan lehet permetezni, már ha nem olyan extrém az évjárat, amilyen 2010-ben volt.

A természet sokszor kemény leckét ad fel. Mit tehet ilyenkor a borász?

Minden évjáratból okulunk, és minden évben igyekszik az ember korrigálni. Fontos, hogy odafigyeljünk más borászok meglátásaira, sokuktól – például Szepsy Istvántól – igazán sokat lehet tanulni.

Persze az év folyamán fontos, hogy alkalmazkodni tudjunk az aktuális adottságokhoz. Ha például azt tapasztaljuk, hogy a meghagyott fürtmennyiséghez túl hűvös az idő, így veszélybe kerül a beérés, előfordul, hogy augusztus végén a fürtök alsó egyharmadát levágjuk. Azt ugyanis tudjuk, hogy a fürt alja sosem egyenértékű a felső részekkel, mert ide már csak kevesebb tápanyag tud eljutni. Mustfokban is érezhető a különbség.

Hol tart most a pincészet, és mik a tervek a jövőre nézve?

Szinte a nulláról indultunk annak idején, sokáig a hivatali munka mellett műveltük a szőlőt, készítettük a bort. Pont amikor nyugdíjba mentem, akkor fordultak termőre a nagyobb ültetvényeink, azóta számolhatunk jelentősebb volumennel. Ma négy hektáron gazdálkodunk.

Mivel úgy tapasztaljuk, hogy sajnos a belső piac a magasabb kategóriájú borok tekintetében szűkülőben van, nyitnunk kellett a külföld felé. Ennek ösztönzésére tavaly Londonban, Berlinben és Stuttgartban is tartottunk borbemutatót, ahol általában sok pozitív visszajelzést kaptunk a helyi szőlőfajták miatt. Decemberben egy nagyobb borszállítmány ment ki az Egyesült Államokba, Németországból is komoly rendelésünk van. Bízunk abban, hogy külföldi értékesítéseink révén hozzájárulhatunk a magyar borok nemzetközi szinten történő népszerűsítéséhez is.  

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!