A palackok ruhája
Címketan 1. rész
2011-09-03 | Vizi CsengeSokan sokfélét írnak a boros palackok ruhájáról, a címkékről. Van olyan, aki próbálja megkeresni a legszebbet, a legextrémebbet, a legvagányabbat, a lényeg, hogy valami újat, különlegeset szólaltasson meg, de vannak olyanok is, akik kutatómunkával állnak neki e téma kibontásának. Az utóbbit követve mi is szeretnénk átfogó képet nyújtani a jelenleg piacon lévő boros címkékről, az új trendekről szakemberek segítségével. Így egy sorozat gondoskodik majd e téma teljes körbejárásáról.
Vajon a jó bornak tényleg nem kell a cégér? Manapság ezt az állítást egyre többen tagadnák, hiszen olyan világban élünk, ahol a jó bor sem adható már el könnyen megfelelő dizájn nélkül. A polcokra özönlenek be a világ minden részéről a hol kiváló minőségű, hol kevésbé jól iható borok, de mit tesz az ember, ha nem ismeri az adott pincészet nedűjét, de a címkéje megfogja modernsége, játékossága miatt?
Hamarabb megveszi, mint az egyszerűen, kicsit ódivatúan felépített társát. Persze aki ismeri az adott tételt vagy magát a borászt, tudja, hogy mire számíthat, ha a pohárba kerül a bor, annak nem jelent akadályt egy hagyományőrző ruha.
Azonban hogyan vélekednek erről hazánk ismert boros címketervező grafikusai? Ipacs Géza például mit tart szem előtt, amikor Bolyki János, Miklós Csabi vagy épp a St. Andrea „ruháit” tervezi? Forrai Ferenc milyen irányvonalon halad, mit valósít meg egy-egy felkérés során? Mitől lesz egyedi egy címke a borász szemével?
Van-e köze az eladásokhoz egy jól megkomponált arculatnak és címkének a kereskedő szemével? Milyen újdonságokkal lepik meg fogyasztóikat a borászok évről évre? Milyen anyagból készüljön a címke? Ha Tokaj, akkor kötelező az arany szín használata? Ezekre és még több kérdésre keressük a választ a következő hetekben.
De vajon mi a célja egy borásznak borai eladásával? Kik célcsoportjának tagjai? Egy terveztetőnek ezeket a kérdéseket mindenképp érdemes feltennie magának, ha épp egy arculatot szeretne borászatának kialakíttatni, vagy ha csak újítani szeretne a jelenlegi címkék kinézetén. Több trend is követhető, felkérhetünk egy-egy nevesebb vagy épp kevésbé neves grafikust elképzelésünk megvalósítására, határt csupán a marketingre költhető tőkénk szabhat.
Kerettörténetet is alkothatunk portfóliónknak, ami lehet az adott borvidék egy mondája, a családunk története, egy kedvenc mesénk, vagy alakok a saját vagy épp grafikusunk képzeletének világából, ezekről a Vylyan Szőlőbirtok,a Bodri Pincészet vagy épp a már említett Bolyki Pince palackjain találkozhatunk. Ha sikerült ezeket a kérdéseket letisztázni, még akkor is számos dolognak kell megfelelnie a címkénknek, amelyek törvényi szabályozás alá esnek.
Amire köteleznek
Mivel sokan nincsenek tisztában azzal, milyen adatok és miért szerepelnek egy-egy boros címkén, és azok közül mi az, amit kötelező feltüntetnie a borásznak, egy csokorba szedtük a kissé száraz szabályozásokat. Ezzel remélhetőleg mindenki ki tud majd igazodni a számok és jelzések világában, idővel pontosan tudja, melyek azok az információk, amik a fogyasztók érdekében lettek feltűntetve, és melyek azok, amik a hatósági szervek felé való elszámoltathatóság jelei.
Az Európai Unió borreformjának következtében 2009 szeptembere óta határoz meg bizonyos jelzéseket, amelyek a földrajzi elhelyezkedésre vonatkoznak, ezek az OEM, vagyis oltalom alatt álló eredet megjelölés, OFJ, vagyis oltalom alatt álló földrajzi jelzés és az FN, ami a földrajzi jelzés nélküli borászati termék rövidítése. Ezeket kötelező minden palack címkéjén feltüntetni.
Nézzük meg, hogy a három jelölési típus közé, vagyis a Kötelező jelölések, a Szabályozottan használható választható jelölések és a Szabadon használható jelölések milyen kritériumokat tartalmaznak.
Kötelezően feltűntetett jelölések:
- Termékkategória megjelölése, vagyis a 17 kategória közül meg kell jeleníteni az adott tételről, hogy pl. bor, pezsgő, szőlőmust, borecet stb.
- OFJ és OEM boroknál a minősítés szerinti kategória és az oltalom alatt álló név, ahol kötelező teljesen kiírni, hogy oltalom alatt álló eredet megjelölés (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) vagy ezek szinonimáit.
- Tényleges alkoholtartalom, amelyet térfogatszázalékban kifejezett, fél térfogatszázalék-egységekben kell feltűntetni. Ez „% vol” formában jelenik meg a címkén
- Űrtartalom
- Származási ország, abban az esetben, ha a szőlő termelése és feldolgozása ugyanabban a tagországban történt, akkor írható rá, hogy „…-ból származó bor” vagy „…-i termék” stb., természetesen több más kombináció, és ezzel kötelező felirat is lehetséges a szőlő termelésének és feldolgozásának helye függvényében.
- Palackozó (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minıségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében: termelő vagy a forgalmazó), az a természetes vagy jogi személy feltüntetése.
- Cukortartalom (pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos minőségi pezsgő esetében), ahol a cukortartalomnak megfelelően a Brut nature, extra brut, brut, különlegesen száraz, száraz, félszáraz megnevezés ajánlott.
- Tételszám, vagyis LOT vagy gyártási tétel szám, amely a termékek azon csoportját mutatja, melyek adott időben, adott gyártósoron, azonos eljárással készültek, vagyis megegyező tulajdonsággal bírnak.
- Allergéntartalom, ami jelenleg csak a szulfit, kén-dioxid termékek megadására vonatkozik.
- Import esetén importőr feltüntetése
Következzenek a szabályozottan használható választható jelölések, amelyekből a fogyasztók a legtöbb információt szűrhetik le:
- Évjárat, aminek megjelenítése csak akkor lehetséges, ha az adott évben szüretelték a borban található szőlő 85%-át (a mustjavításra használt sűrített szőlőmust sem haladhatja meg e százalékot).
- Borszőlőfajta neve, ebben az esetben csak a borkészítésre alkalmas szőlők neve adható meg, magyar nyelven.
- Cukortartalom feltüntetése, amelyet pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, illatos minőségi pezsgő, minőségi pezsgő kivételével nem kötelező, de lehetséges. Így száraz, félszáraz, félédes és édes kategóriák lehetségesek.
- Közösségi szimbólum feltüntetése, amely az OEM és OFJ termékeken használható jel.
- Egyes előállítási eljárásokra utaló kifejezések, hagyományos kifejezések és egyéb korlátozottan használható kifejezések, például a barrique, a jégbor, a főbor, a szemelt, a blanc de blanc, az aszú, a bikavér stb.
- Palackozás helyének megjelenítése
- Az OEM vagy OFJ szerinti területnél kisebb földrajzi egység jelölése
- Az „e”-jel: a palackozó/csomagoló felelősséget vállal arra, hogy a termék megfelel az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló rendeletnek.
- Egyebek, vagyis termékleírások, rendeletek alapján meghatározott kritériumok.
- Szőlő ökológiai termesztésére vonatkozó szabályok feltűntetése.
- Minőségmegőrzés, vagyis a termék minőségének megőrzésére vonatkozó dátum.
Végezetül a szabadon használható jelölések körébe tartozik minden ábra, adat, fogalom stb., amelyek eddig nem voltak a fentiek alapján megjelenítve, de a vásárlót nem lehet megtéveszteni, erre vonatkozóan törvény védi a fogyasztót.
Látható, hogy nincs egyszerű helyzetben sem a borász, sem a grafikus, hiszen igen kötött feltételek mellett valósítható meg egy-egy műalkotás megjelenítése a címkén. Ennek ellenére vagy épp emiatt a kihívás miatt egyre több izgalmas megoldással találkozhatunk a piacon, amelyek megvalósításáról beszéljenek majd sorozatunk következő elemeiben a szakemberek!
További cikkeink e témában:
Beszélgetés Ipacs Géza grafikussal
Példázatokkal élve
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!