Szőlőhegyről Londonba

IMW Volcanic Wine Tasting 2016

Lassan egy hónapja már, hogy egy nagyon érdekes kalandban volt részem. A mi kis borvidékünkön van egy borbolt, a Somlói Borok Boltja, és az ő motorja, Cartwright Éva. Talán a neve is elárulja, hogy van köze angolszász országhoz, Angliához, és éppen Londonhoz. Éva amellett, hogy a Somló-hegyen létrehozott egy somlói, illetve vulkanikus borokkal foglalkozó üzletet, nem olyan régen elkezdte Londonban népszerűsíteni a mi vulkánunk borait. Ennek eredményeképpen kapcsolatba került az IMW-vel, vagyis az Institute of Masters of Wine-al, akik némi előkóstolás után 4 somlói bort kiválasztottak és betették az intézet soron következő, Vulkanikus borok szemináriumába.

Kolonics, Fekete, Royal és Vándor volt a sor. Nagyon jól esett, hogy egy ilyen, csupa misztikummal körülvett és nagy hírű intézet egy pillanatra felfigyelt a somlói borra. Természetesen, mikor értesültem, azonnal repülőjegyet váltottam és elutaztam Londonba Riesz Gábor barátommal, aki a Fekete Pince egyik új tulajdonosa. Kellemes utunk volt, de sajnos csak 1 napos. Reggel mentünk, este már jöttünk is vissza.

A rendezvény 3 előadással kezdődött

Az elsőt Charles Frankel geológus és szakíró tartotta elsősorban olasz és francia vulkanikus területekről és borokról. Frankel úr első könyve a franciaországi bortermőterületek talajtípusairól Land and Wine – The French Terroir címen 2014-ben jelent meg. Legújabb könyvét Vins de Feu címen egyelőre még csak franciául olvashatjuk, de már készül az angol változat is – ebben európai vulkanikus borokról és azok termőhelyeiről ír.

A második előadó Giovanni Ponchia oenológus, a Soave környéki borászok egyesülésének képviseletében érkezett, és a Velence mellett elhelyezkedő, 30 millió éves vulkánokon termő Soave borokat ill. azok termőhelyét mutatta be. A résztvevők az egyesüléstől egy fantasztikus minőségű, óriási tudásanyagot összegyűjtő, az összes olasz vulkanikus termőhelyet lefedő kétnyelvű képes kiadványt kaptak ajándékba.

A harmadik előadó a Domaine Zind-Humbrecht birtok képviseletében Ms Jolene Hunter oenológus volt, aki a borászat elzászi vulkanikus Grand Cru területét, Rangent, és annak borait mutatta be. Ez az apró, mindössze 22,5 hektárnyi exkluzív termőhely sok mindenben emlékeztetett minket a Somlóra. Rangen alapvetően nem bazalt, mint a Somló, hanem andezit, de sok az agyagos, meszes rész. Hasonló a klíma is. Persze ezek mind csak adatok, de a borok maguk nagyon emlékeztettek a Somlóra; mind markáns, elképesztően minerális tételek voltak. 4 gyönyörű, testes, intenzív, igazi nagy fehérbort kóstolhattunk meg Rangen kizárólag kézzel művelhető, 45-55 fokos dőlésszögű lejtőiről.

A nagyjából 2 órányi izgalmas, tömény, és elképesztően magas szakmai színvonalú ültetett kóstoló után következett a sétáló kóstoló. Itt összesen 60 fehér-, rozé- és vörösbort lehetett megkóstolni. Itt léptek színre a somlaiak is. Ugyan nem volt lehetőség személyesen kínálni a borokat, ez a rendezvény nem erről szólt. De jó volt látni az emberek arcát, amikor Somlóról kóstoltak.

Sajnos konkrét visszajelzéseket nem kaptunk, a résztvevők szorgosan kóstoltak és jegyzeteltek, a somlóiak meg mosolyogtak és elégedetten bólogattak is.

Vendégként, odafigyelve és végigkóstolva mindent, úgy érzem, a vulkanikus borok közt nagyon jó helyen voltak a somlói tételek. A hatalmas extraktok és ásványos ízek mellett, talán eleganciában tudtak többet mutatni, mint más kiállított borok.

Nagy kaland volt, tanulságos és gondolatébresztő. Összesen 55 bort kóstoltunk, különösen a soave és néhány badeni pinot tetszett. Láttam, hol állunk mi, hova lehet fejlődni, de nyugalom, egyáltalán nem vagyunk elveszve.

Somlón vannak már olyan borok, amelyek megállják a helyüket a világban. De! Ezek minősége nem állandó, és a mennyiségük sem elegendő. Nem a hegy mérete miatt vagyunk hátrányban, hanem azért, mert a Somló kétharmadán még nem a minőség készül. A potenciállal, amink van, Somló területének 99%-án csak a maximumot szabadna nyújtanunk. Akkor már legfeljebb az olyan magas szintű marketing és tudásanyag hiányozna, mint amilyet a többiek londoni előadásain tapasztaltunk.