A Dél-Balaton csúcsán: Garamváriékkal a Sínai-hegyen
Pinceszemle, sajtószüret, 1. rész
2015-09-27 | Bánlaki D. Stella
Igaz, Garamvári Vencel egyre inkább kiadja kezéből a birtok napi feladatait, a tervek gyártásával, a növekedéssel és az európai terjeszkedéssel egy percre sem áll le. A Vinoport először vette szemlére a dél-balatoni szőlőbirtokot.
Garamvári Vencel végzettsége szerint borászmérnök. A hatvanas, hetvenes években a Törley Pezsgőpincészet gyáregység vezetőként dolgozott, később kereskedelmi területen próbálta ki magát, aztán a rendszerváltással, 1990-ben döntött ő is úgy, ahogy sokan mások: családi vállalkozást alapított. A Vinárium azonban egyszerű minőségi borelosztóból 3 év alatt szőlő- és borászattulajdonossá vált. Garamvári Vencelt 1999-ben Francia Gasztronómia Akadémia Lovagjává választották. 2006-ban Az év bortermelője címmel tüntették ki, és ugyanebben az évben a Garamvári Szőlőbirtok megkapta Az Év Pincészete elismerést is.
A Szőlőbirtok ma 25 éves, és nagyrészt ma is a család, habár már részben az utódok tulajdonában van. A kezdeti néhány hektár 80-ra nőtt, így a szőlész és a borász pozíciókat, a kapcsolódó napi feladatokat nem Garamvári Úr végzi. Ő több időt tölt az úton, hiszen a balatonboglári birtokon kívül a budafoki pezsgőpincészetben is számítanak rá. Az utolsó szó mindenhol az övé.
Amikor pinceszemlére, illetve szüretelni utaztam a balatoni birtokra, előbb a fiatal szőlész fogadott. Bari István mindössze 25 éves, éppen akkor született, amikor a munkahelye. Mégis három diplomát gyűjtött már be, és már az egyetemi gyakorlatait is Garamvári Úr mellett végezte.
A szőlő az élete
"A tavalyi csapadékmennyiség az idei évet is befolyásolta: a talajnak akkora víztartaléka volt, hogy kihúzta vele ezt a száraz és forró nyarat. Illetve éppen augusztus közepéig bírta a szőlő a Dél-Balatonon, akkor jött 54 milliméter eső, és kikerekedtek a bogyók" – mesélte csillogó szemmel. Istvánnak, elmondása szerint az élete ez a birtok és az ott termő szőlő, pedig Siófok mellett saját területei is vannak.
Már tavaly is a Garamvári birtok főállású szőlészeként nézte végig a korai rügypattanást és a május közepéig tartó hajtásnövekedést, ezt idén április közepén, illetve május végén jegyezhette fel a naplójába. Ahogy a nagy könyvben meg van írva, idén minden úgy történt. Még a 2014-es vas-, kalcium- és magnéziumhiányt is sikerült kezelni az idei évre. Így összesen valószínűleg 8 ezer mázsa szőlő kerül majd be a pincéjükbe.
"Igaz, itt a Balatonnál mindig magasabb a páratartalom, a tó jótékony hatásai egyértelműen érvényesülnek" – mondta. Ő és a borász Baranyai Péter is kiemelte, még télen is mennyivel kellemesebb a tó körül a klíma, mint az ország más vidékein.
Hatalmas terület, hatalmas feladat
István a szüret közepén, a fehérszőlők szedésének utolsó napjaiban kalauzolt körbe az elszórtan fekvő területeken. Művelt, gyommentes sorok, pedáns növények fogadtak. Az ültetvény 60 százaléka alacsony kordonon van, 30 százalék ernyős, a maradék pedig a öreg tőke, amely cserére, felújításra vár. A tőketerhelés átlagosan 1,5 kiló.
A Garamvári szőlők nagyobb részét már a 2000-es években telepítették, a korábbi Balatonboglári Borgazdaság területei éledtek így újjá. "Ezek a Lelle és Boglár között fekvő legjobb területek." A kék és fehér szőlő aránya 60-40%, de ez összesen 16 fajtát jelent. Főleg chardonnay (8,5 ha), sauvignon blanc (8 ha), cabernet sauvignon (13 ha), merlot (20 ha), és pinot noir (6 ha).
Ráadásul minden évben telepítenek újabb területeket, idén például 2,1 hektárnyi furmintot pezsgőalapnak, illetve 2,4 hektár cserszegi fűszerest. Bővítjük a kínálatot, ahogy látjuk, hogy mire van szükség a piacon" – ezt már Garamvári Vencel mondta, miután csatlakozott hozzánk.
Ahogy nőtt az igény a furmintpezsgőre, vásároltak Tokajból furmintszőlőt pezsgőalaphoz, és Budafokra szállították. Garamvári azonban biztosnak érezte, hogy legalább ilyen minőségű furmintot tud termelni a Balatonnál. Korábban a kadarkát is az Alföldről vásárolták, de a minőségi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, a borvidéken elsőként ő ilyet is telepített a balatoni löszre.
Ahogy sok más hazai borász, ő is szembesült azzal, milyen nehéz a magyar fajtákhoz szaporítóanyagot szerezni, a kadarkához végül 9 klónból állította össze neki a Pécsi Kutatóintézet, a furmintot Ausztriából kellett behozatnia. Mindenesetre a kadarka második évi próbaszüretéből készült bora ezüstérmet nyert egy fajtaversenyen, ez már valamit jelent.
16 fajta, ez tényleg nem kevés, ráadásul elszórva, nagy területen. István tudja, hogy szőlészként nagyon oda kell figyelnie. "Korán jövök és későn megyek haza" – mesélte, de egyáltalán nem panaszként. A különböző területekről és szőlőkről két naplót vezet, ezen kívül a birtok irodai dolgozói is több elektronikus naplót visznek a fenológiáról, növényvédelemről, munkafolyamatokról. Ez tényleg egy profi szervezet, állapítottam meg a Sínai-tetőn, egy terepjáró platójáról a birtokot nézegetve.
Innen, 224 méter magasból a birtok legjobb borai készülnek, például a Balatonlellei Sínai Cabernet Sauvignon. Ez azért is különleges terület, mert a szőlőbetegségek és az időjárás szélsőségei is mindig elkerülik.
Csapatmunka, a természettel is
A Garamvári családnak nem célja biobirtokká válni, mégis egyre inkább érvényesítik az öko szempontokat. Ahol nem muszáj, ott nem avatkoznak be a növények életébe, és próbálkoznak már biológiai védelemmel is. Mégis a szőlészeti munkákat, és amit csak lehet korszerű gépekkel végzik, ide értve az előmetszést, a gyommentesítést, a növényvédelmet, a kaszálást, a szüretet. A prémium borok alapját viszont kézzel szedik.
A legfontosabbat, a szüret időpontját a birtokgazda, a szőlésze és a borásza együtt döntik el. István persze azt szeretné, hogy a szőlő minél korábban, a lehető legegészségesebben kerüljön a pincébe. A borász Baranyai Péter minél később, jó cukorfokkal szeretne szedni. Garamvári Vencel pedig biztosan egy harmadik időpontra szavaz, figyelembe véve a különböző vásárlói körök eltérő igényeit – mesélték nevetve. Nem, ez nem csak egy profi szervezet, gondoltam, ez inkább egy igazán jól összeszokott csapat. A birtokgazda megerősített: "A kihívás nap mint nap különböző oldalról éri az embert, és mindig olyan választ kell adni, amelyek a cég és az itt dolgozók érdekeit szolgálják."
A cikk második részéért kattintson ide>>
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!