A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza meg

Szabadság és felelősség

2016-08-09 | Bánlaki D. Stella


Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza meg

Kata és Rémusz 2013-ban, Dorka és Tomi 2012-ben, Ádám 2010-ben, Laci pedig 2009-ben készítette el az első saját borát. Közülük a legidősebb is alig múlt 30, vagyis mindannyian az Y-generáció tagjai, és mindannyian Tokaj-Hegyalján élnek és dolgoznak. Talán még önmaguknak sem fogalmazták meg, de látszik rajtuk, hogy ennél több is összeköti őket: azonos értékrend, kulturális elkötelezettség, komoly felelősségérzet. És ami a legfontosabb: célok. Tokaj legújabb, egyben legfiatalabb szervezetével, a Tokaj Y-nal beszélgettem.


 

Nyitókép: All in One Studio

 

Még sosem készítettem interjút egyszerre hat emberrel, ők pedig még sosem adtak interjút együtt. Eleve nehéz megszervezni, hogy mindannyian egyszerre egy helyen legyenek. Homoky Dorka (Homoky Pincészet, Tállya), Zsirai Kata (Zsirai Pincészet, Mád), Varkoly Ádám (Árpád-Hegy Pince, Szerencs), Kvaszinger Laci (Kvaszinger Borászat, Olaszliszka), Dávid Rémusz (Budaházy Fekete Kúria, Erdőbénye), Vincze Tomi (Sárospatak) mindannyian elfoglaltak, sokat utaznak az országon belül, de végül mind megjelentek a budapesti szerkesztőségünkben.

Mióta, honnan ismeritek egymást?

Ádám: Egy borvidéken élünk, régóta ismerjük egymást, a szakma is összehozott minket. 

 

Dorka: Így indult: sokat találkoztunk, megbeszéltük a felmerülő szakmai kérdéseket, kóstoltuk egymás borait. Adta magát egy következő lépés, hogy álljunk ki együtt, hatékonyabban.

 

Laci: A kezdetekben egy Debrecenből Hegyaljára települt házaspár összejövetelein is találkozgattunk, segítettek az elindulásban, segítettek például a Tokaj Y név kiválasztásában is.

Mindannyian a kezdetektől tudatosan borásznak készültetek?

Tomi: Habár többnyire mindegyikünknek volt borászati kötődése családi szálról, javarészt mindenki saját döntése után lett borász. Dorka a filmszakról, Laci a Nemzetgazdasági Minisztériumból váltott. Mindegyikünk megtehette volna, hogy elmegy mondjuk marketing menedzsernek vagy fogorvosnak. Mi mégis úgy határoztunk, hogy ezt a rögös, de szép utat választjuk. Ez belülről és kívülről nézve is összeköt minket.

 

Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza meg

Kvaszinger Laci a Jó éjszakát Mád!-on, ahol a Tokaj Y bemutatkozott

 

Laci: Amikor három évvel ezelőtt otthagytam egy jó állást Budapesten a minisztériumnál, sokan megkérdezték, miért jobb nekem kapálni a szőlőt. Ez nem egy könnyű élet, igen küzdelmes, viszont sokkal tartalmasabb és összetettebb, számomra kerekebb. Tudom, hogy ez nem az a szakma, amiből majd megszedem magamat, de nem is az anyagiak a fontosak.

Miben könnyítheti meg a dolgotokat az összefogás?

Laci: Sok rendezvény van szerte az országban, vagy akár külföldön, amelyeken érdemes ott lenni igenis fontos, hogy hallassunk magunkról , de az utazást meg kell oldani, egy-egy napot rászánni. A közös utazás, közös stand, egy együttes, nagyobb hírverés eredménye erősebb kiállás lehet, nagyobb érdeklődést válthat ki. 

 

Rémusz: Könnyebbség, hogy együtt tudjuk kommunikálni a pincéinket. De ez egy szakmai összefogás is, továbbra is segítjük egymást tanácsokkal.

 

Kata: Nekem az is fontos, amit ezzel a szakmának üzenünk, hogy lehet ezt összefogással, együtt is csinálni. Versenytársak vagyunk, de nem célunk egymásnak aláásni. Közös célunk, hogy fejlődjön a borvidék. 

 

Ádám: Fiatalként egy történelmi borvidéken nehéz dolgozni. Egyértelmű, hogya hagyományokat nekünk kell továbbvinnünk, a jövőt a mi generációnk fogja meghatározni,úgyhogy óriási feladat van előttünk, teher a vállunkon. Ezt csak összefogással lehet végigcsinálni.

 

Hogy mindez hiteles legyen, már ebben az évjáratban szeretnénk elkészíteni az első közös borunkat, limitált szériában, 1-2 ezer palackkal. Ez a bor nem egész Tokajt jelképezi majd, hanem inkább a mi generációnkat. Ezzel azt is meg fogjuk mutatni, hogy mi mit gondolunk a borról.

 

Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza megVincze Tomi, Homoky Dorka, Kvaszinger Laci, Zsirai Kata és Varkoly Ádám (a képről csak Dávid Rémusz hiányzik)

Mi az, amit a boraitokon keresztül összeköt titeket?

Dorka: Egy generáció vagyunk egy borvidékről, de más településekről, más dűlőkről. Ráadásul nagyon határozott stílusa van mindegyikőnknek, egymástól eltérőek.

A tokajiról, mint borról alkotott koncepciótok is különbözik? Milyennek kell lennie a tokajinak szerintetek?

Rémusz: A legjobbnak a világon!

 

Tomi: Az önmagunktól elvárt minőségi szint az, ami egyezik, és amihez igyekszünk igazodni.

 

Rémusz: Minden annak van alárendelve, hogy prémium kategóriás borokat készítsünk.

Eddig mindannyian csak száraz borokkal próbálkoztatok, vagy készítettek már hagyományos tokaji édes borokat is?

Kata: Én készítettem, már 2013-ban is. Engem úgy neveltek, hogy a hagyományok felé kell fordulni, őrizni kell például a máslás és a fordítás hagyományát is, akkor is, ha azt nagyon nehéz elmagyarázni a fogyasztóknak.

 

Ádám: Nekem már két évjáratból is van aszúm.

 

Tomi: Majd idén!

Kihívás ilyen fiatalon nekiállni egy aszúnak? Ebben a bortípusban is érzitek ugyanazt a szabadságot, amit például a száraz boroknál?

Dorka: Persze, érezzük. Az pedig egyértelmű mindannyiunknak, hogy a hagyományokat követni kell.

 

Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza megVarkoly Ádám

 

Ádám:

Fiatalok vagyunk, de nem felejtettük el, hogy honnan jöttünk.

A borkészítéshez való hozzáállás, például a hozamkorlátozás vagy a szerhasználat terén azonosan gondolkodtok egymáshoz és az idősebb generációkhoz viszonyítva?

Laci: Egyrészt a mi generációnk nyitottabb a világra, mint a minket megelőzőek. Látjuk a külföldi borvidékeket, kóstoljuk a boraikat, tanulunk egymástól is. Korábban egy borász leélhette úgy az életét, hogy soha meg nem kóstolt egy burgundit, vagy hogy soha nem olvasott nemzetközi szakirodalmat, nem mozdul ki a községből...

 

A borkészítés során a szüleink és a saját generációnkat pedig elsősorban egyértelműen a hozamkorlátozás mértéke választja el egymástól. 

 

Kata: Szerintem mindegyikünk számára a szőlő a legfontosabb, a hozamkorlátozás szükségességében egyetértünk, de az már mindenkinek a saját dolga, hogy azt milyen mértékben valósítja meg. A szerhasználat más téma: mindannyian törekszünk rá, hogy minimalizáljuk, de bizonyos évjáratokban nem engedhetjük meg magunknak a szerek teljes kizárását.

 

Laci: Mi ebből élünk, miközben rothadékony fajtákkal dolgozunk. Nehéz. Rémusz próbálkozik a szerek mellőzésével...

 

Rémusz: A bioszőlészetnek 20-30 éves múltja van, Tokaj-Hegyalján értékelhető bort is csak tíz éve készítenek – egy-két kivételtől eltekintve – tehát az út elején járunk. Az engedélyeztetés is kezdetleges itt még. A bioművelés kivitelezhető, de nem könnyű. Én e téren azért vagyok előnyben a többiekkel szemben, mert egybefüggő, különálló tábláim vannak, nem kell a szomszédokkal bajlódnom.

 

Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza megZsirai Kata a Jó éjszakát Mádon

 

Kata: Hosszú távon cél a bioművelés, de egyelőre kicsiben, egy hektáron próbálkozom, ahogy Dorka is. Ha működik, akkor növeljük majd a bio területek arányát. Az első lépéseket már megtettük, de a tudásunk, tapasztaltunk hiányzik még.

Mit gondoltok a saját generációtokról? Ti könnyebben bevonzzátok őket a borkultúrának?

Rémusz: A mi generációnk lesz a mi fogyasztónk, életünk végéig, tehát az is célunk kell, hogy legyen, hogy neveljük őket. Jó lenne már most megfogni őket, és egyértelmű, hogy ez nekünk, akik velük egykorúak vagyunk, könnyebb. Az is látszik, hogy terjed a körükben a minőségi borfogyasztás iránti igény, de még bőven van hová fejlődni... A könnyedebb borokkal, például a muskotállyal vagy egy kései szürettel tudunk elindulni feléjük.

 

Kata: Nekünk is könnyebb velük, bátrabban és lazábban beszélünk a borról a velünk egykorúaknak, mint az idősebbeknek, ezért talán hitelesebben adjuk át a tudásunkat és a gondolatainkat. Ez magunk között is igaz: szívesebben megyek a csapattagokhoz tanácsért, mint az idősebbekhez.

 

Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza megHomoky Dorka

 

Dorka: A fiatalok a borokhoz is rugalmasabban állnak hozzá. Nem azt nézik, hogy mennyi a sav vagy mennyi a cukor, milyen eljárással készült... Egyszerűen ha ízlik nekik a bor, akkor örömmel mondják és isszák. Közben az idősebbek gyakran felépítettek magukban egy képet Tokajról, és ha a mi stílusunk nem illik bele abba, akkor nem tudják befogadni a borainkat.

A személyes beszélgetésen kívül milyen eszközökkel érhetitek el a fiatalokat?

Laci: A borokon keresztül is, a megjelenésben is. Már a címkén, egy fiatalos dizájnnal, egy jó logóval, a kiállításokon egy ütős megjelenéssel megszólíthatjuk őket. És persze a Facebookon keresztül. Az, hogy utóbbit sokkal ügyesebben használjuk, hatalmas előny a szüleink generációjával szemben.

Mi az, amiben viszont hátrányban vagytok az idősebbekkel szemben?

Kata: A tapasztalat; az a jó néhány szüret és jó néhány ezer hektó bor, ami az idősebbek mögött van.

 

Dorka: Igen, ezt érzem én is, hogy kevesebb bizalommal állnak hozzánk. Szerintem viszont a tapasztalat hiánya, a korunk szabadságot is ad: bátrabban kísérletezünk. Megtehetjük azt, hogy nem mindig a biztos, bejárt utat választjuk.

 

Laci: Merészebb dolgokat merünk meglépni, miközben a nagy nevek mellett egyelőre nehezen tudunk érvényesülni. A fogyasztó nem látja egy-egy palackon, hogy a külföldi milliárdos befektető borát veszi le a polcról, vagy az enyémet, aki éjfélkor kézzel húztam a Kossuth-prést. A polcon egyenlőek vagyunk.

 

Tokaj Y: A jövőt a mi generációnk határozza megDávid Rémusz

 

Rémusz: Amikor viszont velünk szemben állnak a fogyasztók, nem ér minket hátrányos megkülönböztetés. Sőt, sokan izgalommal, nagy kíváncsisággal jönnek oda hozzám, ha olvastak róla, hogy fiatal borász vagyok. Én a tapasztalat hiányát sem érzem nagy hátránynak, hiszen minden évjárat más, és szerencsére senki sem tudja a nagy furmint biztos receptjét.

Huszonévesek vagytok, többen még szülői háttérrel – mekkora rajtatok az anyagi nyomás?

Tomi: Én bioműveléssel is azért kísérletezhetek, mert nincs rajtam nyomás, aprók a területek. Ettől az évtől, az egyetemet befejezve saját lábamon szeretnék megállni. Ennek egyik pillére lehet a borászkodás, de főállásként nem szeretnék rá tekinteni.

 

Dorka: Kata és mögöttem még állnak, emiatt nagyobb a szabadságunk, de mivel vállaltunk valamit, kaptunk egy lehetőséget, erős a felelősségérzetünk, és nem szeretnénk könnyelműen játszadozni.

 

Laci: Én teljes mértékben átvettem a családi vállalkozást, édesapám visszavonult, így az ő megélhetéséről is gondoskodnom kell. Sőt, szeretnék folyamatosan fejlődni, fejleszteni, erre is magamnak kell megteremtenem a forrást.

Egymáson kívül ismertek még huszonéves borászt Tokaj-Hegyalján? Elképzelhető, hogy egyszer bővül a csapat?

Rémusz: Bőven akad, ismerünk is, persze, még a nagy borászatoknál is bőven találni huszon-harminc éves borászokat. Mi pedig nyitottak vagyunk másokra is. Amit viszont szabályként fektettünk le: ez a csapat olyanokból áll, akik maguk hozzák meg a döntést a szőlőművelés vagy borkészítés során, nem áll fölöttünk tulajdonos vagy befektető.

 

A Tokaj Y-nal legközelebb most hétvégén, a Bor, mámor... Bénye fesztiválon tartott kóstolójukon találkozhatunk.

 


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!