A Királyudvar hivatalosan is bio

Miért álltak át?

2011-03-01 | Tóth Adrienn

Az Anthony Hwang vezetésével működő Királyudvar kétségtelenül egyike a komolynak számító tokaji pincészeteknek. A borászat első dűlőszelektált Lapis Aszúi után mára megtanultuk a Sec, a Demi Sec, az Ilona Cuvée kategóriákat, sőt, lassan arra is rájövünk, mire képes a pezsgő, ha Tokaj adja az alapborát. A pincészetről régóta tudható, hogy elkötelezett a biodinamikus művelésmód iránt, most annak kapcsán kerestük meg a borászt, Juhász Szabolcsot, hogy a birtok teljes területének bio státuszát hivatalosan is elismerték.

Miért vállaltátok fel a bioműveléssel járó plusz kockázatot és munkát?

Nekünk az a legfontosabb, hogy a bor minősége minél magasabb legyen, és ehhez a lehető legjobb termésre van szükségünk. A biodinamikus művelés a szőlő számára kedvezően alakítja a talajt, javítja a növény ellenálló képességét, és ezáltal segít megóvni a gyümölcs egészségét; ezért döntöttünk mellette. Úgy látjuk, hogy így van a lehető legnagyobb esélyünk az általunk kitűzött cél elérésére.

Hogy foglalnád össze, számodra mi a biodinamikus iskola?

Alapnak tekinthetjük a bio művelést, amelynek lényege, hogy elhagyjuk az olyan természetidegen anyagok alkalmazását, mint a felszívódó növény védőszerek, a gyomirtó, a szintetikus műtrágya. Eddig tart a bio. A biodinamika módszerei ehhez képest két fronton is bővülnek, egyrészt a preparátumok, másrészt a vetési naptár által.

Az előbbiek többek között növényi részekből, tehéntrágyából, kvarclisztből álló komposztok, amelyeket alkalmazásuk előtt fél évre elásnak a földbe. Ezt követően a hozzánk került preparátumokat vagy a talajba csepegtetjük vagy rápermetezzük a növényre.

A vetési naptár alapja, hogy a növényt a természet részéről különböző impulzusok érik, amelyek négy csoportba sorolhatók, így a rendszer megkülönböztet gyökér, gyümölcs, levél és virág napokat. A naptár szerint pedig mi meghatározott munkaműveleteket rendelünk az adott napokhoz, ez elősegíti, hogy felvegyük a természet ritmusát, és együtt tudjunk dolgozni annak erejével.

Miben nyilvánul meg ez a gyakorlatban?

Azáltal, hogy a biológiai rendszerek önszerveződését segítjük, javítjuk a talaj humuszgazdagságát, és mint korábban elmondtam, a növények általános egészségi állapotát is. Ez azért fontos, mert a biodinamikus művelés kulcsa a betegségek kialakulásának megelőzése, a rendszer a már kifejlődött fertőzésekkel szemben nem túl hatékony, így megvan a rizikó, hogyha egyszer bekövetkezik a baj, akkor a termés egy része elveszik.

Vannak olyan különleges eredményei ennek a technológiának, amelyekre kevésbé gondolnak az emberek?

Arról talán nem sokszor esik szó, hogy a biodinamikus művelés mennyiben segítheti a dűlők minél alaposabb megismerését. Nálunk ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen minden telepítésnél komolyan át kell gondolnunk, melyik terület, milyen bortípus készítésére a legalkalmasabb.

Szerintem azáltal, hogy itt egészséges, jó minőségű szőlővel van dolgunk, tisztábban átjön a bennük rejlő karakter. A szőlőn túllépve ugyanakkor abba is érdemes belegondolni, hogy a pince állapota is jelentőséggel bír. Mi például nem használunk mesterséges élesztőt, csak azt, ami a levegőben és a szőlőn megtalálható. Ennek ellenére nincs problémánk a fermentáció alatt, és én úgy vélem, hogy ennek az az oka, hogy az elmúlt évtized alatt megerősödtek a vadélesztők a pincében, így mára nagyobb hatékonysággal működnek a laborokban tenyésztett társaiknál.

Ez egy elég speciális rendszer, hogyan ismerte meg, ki segítette az alkalmazásában?

A Királyudvarnak van Franciaországban, a Loire-völgyében egy testvérbirtoka, a Domaine Huet. Emlékszem, amikor először utaztam oda, hogy megismerkedhessek a biodinamikus módszerekkel, elgondolkodtatónak találtam a rendszert. Az ok azonban, ami hitelessé tette a koncepciót, az a tudat volt, hogy ez a francia birtok már 1989 óta biodinamikus művelést folytat a teljes szőlőterületen, és ez alatt bármilyen szélsőséges volt is az évjárat, mindig képesek voltak megfelelő minőségű termést szüretelni, még ha alacsonyabb mennyiségben is. Erről pedig nem elmondás alapján, hanem a borokat kóstolva győződhettem meg.

Akkor egyszerűen arról volt szó, hogy átveszik az ő munkamódszereiket?

Nem, a helyzet ennél jóval összetettebb, hiszen a biodinamikus művelés alapból mindenhol bonyolult, de Tokaj és Loire között sok különbség van, az éghajlat, a domborzat, az alkalmazott szőlőfajták vagy az elkészítendő borstílusok szempontjából is. Ahogy Vouvray-ban - a borvidéken belüli alrégióban, ahol a Domaine Huet található – például a peronoszpóra a legfőbb ellenség, úgy nálunk a lisztharmat okozza a legtöbb gondot.

Persze, ha máshonnan nézzük, ez mégsem jelent akkor különbséget, hiszen a cél mindkét birtokon a növény kondíciójának javítása, így a betegsége elterjedésének megelőzése. Mi például gyakran használunk csalán, zsurló vagy fűzfa teát, amelyek ugyanúgy erősítik a szőlő immunrendszerét, ahogy a miénket.

Mekkora most a teljes terület Tokajban, és hogy áll az átállás?

A Királyudvar szőlőterületeinek mérete összesen 41,2 hektár. Ezen a területen már 1998-tól nem használunk természetidegen szereket, így mondhatjuk, az ültetvények jó ideje készen állnak a hivatalos átállásra. Ehhez azonban egy, a bejelentést követő három éves időszakra volt szükség, amíg a Biokontroll Hungária folyamatosan ellenőrzi tevékenységünket, mintát vesz a levelekből, a földből. A 2007-es átállási időszak mostanra ért véget, így ma a birtok összes szőlőjéről hivatalosan is bio gyümölcsöt szüretelünk.

A bioművelésen túllépve 2008-ban fokoztuk a követelményeket a biodinamikus módszereknek megfelelően, előbb 5 hektáron, majd 2010-től 15 hektáron. Ez úgy oszlik meg, hogy a bodrogkeresztúri Henyére esik 11 hektár, míg a mádi Perczére 4. Az itt szüretelt szőlő leginkább a Secbe kerül, valamint pezsgő-alapborként szolgál.

A bio és a biodinamika témája után, befejezésül térjünk rá az aktualitásokra, mivel vagytok elfoglalva mostanában?

Most az általános metszés mellett, éppen a Percze dűlőben folyik a tőkehiányok pótlása, a Danczkát pedig telepítésre készítjük elő. Márciusban, majd ha jobb lesz az idő, a tám berendezéseinket szeretnénk kijavítani. Ezek az év elején zajló, szokásos munkák.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Hasonló cikkek

Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon

Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!