Friss számok és grafikonok a borvilágból
Biztosnak tűnik, hogy a rozéhullám az egész világot elmossa
2015-07-09 | Bánlaki D. Stella
Hétfőn Mainzban, a bor német fővárosában ülésezett az OIV (International Organisation of Vine and Wine), és megbeszélték, hogyan változott a borvilág helyzete az elmúlt egy évben. Európa lemarad, Kína folytatja a menetelést, miközben a rozét az egész világ egyre gyorsabb ütemben nyakalja.
Íme, a legfőbb következtetések:
A világ szőlőtermő területei valamelyest nőttek,
most összesen 7573 ezer hektár területen, vagyis kb. 7,5 millió hektáron terem szőlő a 2013-as 7563 ezer hektárhoz képest. Még az Európai Unión belül csökkennek a szőlőterületek, addig Dél-Amerikában és Ázsiában lassan növekednek. Tavaly Kína megszerezte a legnagyobb szőlőterülettel rendelkező országok dobogóján a másodiknak járó helyet.
Tavaly már 737 millió mázsa szőlő termett a világon összesen
Ebbe viszont nem csak azok a szőlők tartoznak bele, amelyekből bor készül. Az elmúlt 15 évben ez a szám egyre nőtt, annak ellenére, hogy a szőlőtermő területek nagysága összességében csökkent. A szakértők ezt azzal magyarázták, hogy a fejlődő technológiának és néhány ország kedvező klimatikus adottságainak köszönhetően nőtt a hozam.
2014-ben a megtermelt szőlőmennyiség legnagyobb részét, 15 százalékát Kína adta. Ezt követte az Egyesült Államok, majd szorosan a nyomában Franciaország és Olaszország. A borkészítésre szánt szőlők 65 százalékát Európa termelte meg.
A termelt bor mennyiségét ezúttal 270 millió hektoliterre becsülték
Ez megegyezik a korábbi évek átlagával. Európa maradt a topon: Franciaország vezet (46,2m hl), mögötte Olaszország (44,7m hl) és Spanyolország (38,2m hl). Utóbbi tehát visszatért a korábbi átlagos termelési mennyiségéhez a 2013-as rekordja után.
2013-ban 24 millió hektoliter bort ivott meg a világ
Ennek 10 százaléka volt rozé. Összességében ez kevesebb, mint a 2013-as fogyasztásunk. Míg a hagyományosan borivó országok egyre kevesebbet isznak, addig más területeken egyre nagyobb a kereslet a borra. És míg 2000-ben a borfogyasztás 31 százaléka zajlott Európán kívül, ma már ez a szám eléri a 40-et. Persze ebben is az USA áll az első helyen.
A borexport is folytatta a növekedést
104 millió hektoliter cserélt gazdát összesen 26 milliárd euro értékben. Ez a mennyiség 3 százalékkal több, mint a 2013-as. Ez a három százalék nem sok, de ha a tíz évvel ezelőtti adatokhoz hasonlítjuk a frisseket, akkor már látványos változásról beszélhetünk: 2000-ben még csak az elfogyasztott borok alig több mint negyede volt import, ma viszont már ez a fogyasztás feléhez közelít.
Év végére a rozétermelésről és fogyasztásról is elkészül egy átfogó tanulmány, erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy 2013-ban a rozék adták az eladott borok több mint 10 százalékát, és a rozék iránti kereslet összességében kétszer olyan gyorsan nő, mint bármilyen más típusú bor esetében.
A bővebb beszámoló és az összes grafikon elérhető angol nyelven az OIV oldalán.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
Generációs kérdésekkel, vulkanikus és bioborokkal érkezik a 13. Borkonferencia
Még mindig a bordeaux-i fajták nagy borai izgatják a magyar kóstolók fantáziáját
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!