Tokaj-Hegyalja 17 dűlőjéből 30 mintát vizsgáltunk meg. Egy minta véletlenszerűen szedett 10 darab 2 rügyes termő csap, a hozzá tartozó kéreg résszel. Tehát összesen 600 főrügyet, kétszer ennyi mellékrügyet, illetve 300 több éves kéregrészt néztünk át. A fürtkezdeményeket csak az első és második rügyemeleten vizsgáltuk, mivel a szőlőtermesztők jellemzően rövid csapos metszést alkalmaznak (1.táblázat).

Az eredményekben jelentős szórás mutatkozik dűlőnként és fajtánként is. A most megfigyelhető fürtkezdemények képződése 2015-ben a virágzással egy időben, májusban indult el, és augusztus-szeptemberben ért véget. Ebben az időszakban a rendkívül aszályos időjárás befolyásolhatta a fürtkezdemények kialakulását. A 2015-ös év májusának és októberének kivételével minden hónap esetében magasabb középhőmérsékletet lehetett tapasztalni az évszázados átlaghoz képest.

2015. május végétől augusztus közepéig a Tokaji Borvidéken csapadékhiányt mértünk (1.ábra). A csapadék mértéke dűlőnként is nagy szórást mutat. Mindez kihat a szőlő életfolyamataira, amelyek nagyban befolyásolják a termékenységet.

1.ábra A csapadék mennyiségének alakulása 2015. április és szeptember között

A napfénytartam segíti a következő évi termés differenciálódását. A négy dűlőben - ahol meteorológiai állomás is van - a 2015-ös év első felében a sokéves átlagot 50-100 órával meghaladva alakult a napsütéses órák száma, ami júliustól már közelítette az átlagot, de azt továbbra is meghaladta a vegetációs időszakban (2.ábra).

2.ábra A napfényes órák számának alakulása 2015. április és szeptember között

Az idei vizsgálati adatokat összehasonlítottuk az előző évek adataival fajták szerint (3-4. ábra). A grafikonhoz az idei adatokból azokon minták adatait használtuk fel, mely mintaterületről az előző évben is volt adat. Azt tapasztaltuk, hogy elsősorban a Furmint, másodsorban kissé a Hárslevelű és a Kövérszőlő rügytermékenysége kisebb, mint az előző évben. Ez a különbség azonban a gyakorlatban nem jelentős.

3.ábra Az 1.rügyemelet termékenysége fajták szerint 2015-2016-ban

4.ábra A 2.rügyemelet termékenysége fajták szerint 2015-2016-ban

Egyes mintákban bebarnult rügyeket is találtunk. Nagy különbséget mutat mintánként a barna rügyek aránya. De szerencsére nem jelentős a b_o rügyek száma, amely a fő- és mellékrügyek barnaságát jelenti. A rügyek barnulását nem fagy okozta, az idei tél szélső minimum értéke -15,3 ^oC volt, 2016. január 20-án a Tolcsva, Nyakvágó dűlőben. Vélhetően a barnulásoknak mikrobiális oka van. Küldtünk mintát a DATE Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetbe. A kórtani vizsgálat eredményét követően fogunk erről többet tudni.

Az előző években is megfigyelhető volt néhány bebarnult rügy. 214-ben az ideitől kevesebb, míg 215-ben több volt. A Sárgamuskotály és Kövérszőlő esetében az idén, és az előző években sem volt barnulás. A rügyvizsgálat eredményeinek ismeretében úgy látjuk, hogy a rügybarnulás miatt jelentős terméskieséssel járó gond nem mutatkozik.

A főrügyekben károsítókat nem találtunk. A többéves kéregrészeket, és a hozzájuk tartozó alvó rügyeket is megvizsgáltuk mikroszkóppal, és számba vettük az áttelelő élőlényeket (5.ábra).

5.ábra Kártevők és ragadozók átlagos egyedszáma a 2015-ös és a 2016-os években.

• A szőlő-levélatka és a szőlő-gubacsatka több mintában is előfordul, de csak két mintaterületen találtunk erős fertőzöttséget. Tavasszal ezeken a területeken ajánlatos három-ötleveles állapotban védekezni.
• Szilva takácsatka góconkénti előfordulását tapasztaljuk a vizsgált minták alapján is. Ezek egyedszáma észlelési szinten van.
• A közönséges teknős pajzstetű lárvák jelenléte és száma évről-évre emelkedik, közvetlen kártétele nem jelentős, de a vírus fertőzések terjesztésében már számba kell vennünk őket.A borvidékünkön is jelenlévő amerikai szőlőkabóca áttelelő tojását három mintában találtuk meg. Tekintettel a veszélyességére, a vegetáció kezdetétől érdemes figyelni a felbukkanására (célszerű lenne csapdázni).
• Évek óta először találtunk piros gyümölcsfa-takácsatka tojásokat, összességében nem jelentős mennyiségben. Azonban egy mintában már átlépte a veszélyességi küszöbértéket, így ott ajánlatos védekezni ellenük.
• A páncélos atkák jelenléte és száma emelkedő tendenciát mutat, de ez a szőlőre nincs kártékony hatással.
• Ragadozó atkák is jelen vannak a minták többségében, igaz nem nagy számban.
• A minták egy részénél eddig szőlő kérgen nem leírt Nematoda fajt is megfigyeltünk, amelynek azonosítása jelenleg folyamatban van.