A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Még mindig ez a téli Balaton egyik legfontosabb rendezvénye

Olaszrizling hetedszer

2016-02-16 | Jásdi István


Még mindig ez a téli Balaton egyik legfontosabb rendezvénye

(Nyitókép: Itthon a Balatonon)

 

Hetedszer jöttek össze Csopakon a nagyobb ország – ha tetszik, a Monarchia területéről a legfontosabb fehér borfajta termelői. A szándékaiban exkluzív, és vállaltan szubjektív válogatás alapján meghívott harminc borász közül huszonnégyen voltak ott az első este zártkörű kóstoló-vacsoráján és szakmai beszélgetésén a Jásdi Borteraszon. A másnapi Szent Donátéknál tartott sajtótájékoztatóra és a délutáni két helyszínes sétáló kóstolóra hetek óta elkelt a kétszáz belépő. A szervezők az intimitás megőrzése érdekében nem bővítették tovább a kereteket.

 

Az „Olaszrizling szerintünk” profitot nem termelő, önmagát állami és önkormányzati támogatás nélkül – a résztvevők boraiból fenntartott esemény.

 

Szombat este és vasárnap „after-party” jellegű rendezvények csatlakoztak a műsorhoz, a csopaki Homola Pincénél és Márgánál, a füredi Sparheltben és a Kredencben, megtelt néhány füredi szálloda. 

 

 

Az első este borosgazdái között voltak, akik nemcsak magukat, hanem jelentős termelői csoportosulásokat – a Balatoni Kört, a Rizling Generációt, és a Csopaki Kódexet is képviselték. Nem mellékesen részt vett a beszélgetésben az olaszrizlingtermelő Légli Ottó, a HNT elnöke is. 

 

A most már hagyományos rendben, minden gazda maga mutatta be – ezúttal 2015-ös még hordós vagy éppen letöltött Olaszrizlingjét. A legfontosabb hír talán az, hogy az évjárat borai kivétel nélkül harmonikusak, gyümölcsösek és ebben a körben szakmailag jól elkészítettek. Ami ezen az egyszerű évjárat-beszámolón túl feltűnt a résztvevőknek, hogy a borok zömén érezhető volt, hogy gazdáik évek óta tanulnak egymástól. A tételek a technológiai és termőhelyi sajátosságok megőrzésén túl is „beszélgettek egymással”

A vacsora alkalmat nyújtott arra is, hogy a résztvevők megoldást keressenek a szakma és a fajta több évtizede ismert, de máig meg nem oldott gondjaira:

1. A fajta neve

Magyarországon ugyan egyértelmű, de minden egyes külföldiek előtt történő bemutatkozáson magyarázkodást igényel. "Nem, kérem, ez nem rizling és nem is olasz"  rossz kezdés. Ezúttal abban maradtunk, hogy pályázatot írunk ki olyan, nemzetközileg is elfogadható névre, amely utal a fajta történelmére, földrajzi helyére, az Olaszrizling hangzására és nem tartalmaz félrevezető információkat.

2. A kezelhetetlen mennyiségű borvidék

A Csopaki Kódex és a Balatoni Kör olyan közös eredetvédelmi rendszer tervét ismertette, amely alkalmas arra a már évek óta működő, egyelőre csak helyi jelentőségű, a dűlőválogatott borok minőségvédelmét biztosító Kódex alatti kategóriák megteremtésével a Hegybor és a Balatonbor kategóriáival, hogy áttekinthető, ellenőrizhető és a fogyasztók számára nyugat európai analógiákból ismerős rendszerrel váltsa fel a mai, sokszor a termelők számára is áttekinthetetlen jelöléseket. Végre nem csak szóban: egy lépés a kezelhetetlen mennyiségű borvidék egy részének összevonására.

 

Még mindig ez a téli Balaton egyik legfontosabb rendezvénye

 

A rendszer nem titkolt célja az is, hogy – egyelőre csak a fajta balatoni termelői számára – olyan közös marketing és piac lehetőségeit nyújtsa, ami lehetővé teszi, hogy megszűnjön a szőlőtermelők tökéletes kiszolgáltatottsága. Végre olyan árakat fizessenek a bortermelők, amelyek nemcsak fedezik a gazdák közvetlen költségeit, de elindíthatják az elhagyott első osztályú dűlők újratelepítésének folyamatát is.

3. A szakma és a politika távolsága

Súlyos, de ebben a körben megoldhatatlan kérdésnek ítélték a résztvevők, hogy hiába született jó hegyközségi törvény, hiába választott a szakma kiváló, a minőségi szemléletet tettekben is képviselő elnökséget, és hiába ismerte el a HNT-t a miniszter szakmaközi szervezetként, a legsúlyosabb döntések a HNT bevonása nélkül születnek milliárdos tanulmányok megrendeléséről, a szakmai befizetések sorsáról, százmilliós kiadványokról és beruházásokról, fontos és kevésbé fontos fajták meghatározásáról, és egyéb súlyos, a szakma jövőjét befolyásoló kérdésekről. Nem működnek a miniszterelnöki találkozókon kijelölt utak a politikához, és légüres térben mozognak az érdekképviseletek.

 

A jelenlévők csak remélni tudták, hogy a HNT új elnöke sikerrel építi újra ezeket a kapcsolatokat, és biztosítani tudja, hogy szakmai döntések ne születhessenek a szakmaközi szervezet bevonása nélkül.

 

A sétáló kóstoló borértő közönsége szerencsére a gondokból ezúttal sem érzékelt semmit. Legtöbbjük számára az olaszrizling nem szorult felfedezésre, de számosan voltak a külföldi szakértők között olyanok is, akik itt ébredtek először a fajta hatalmas lehetőségeire.

Persze, hogy folytatjuk!