A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mi isszuk meg a brexit levét

Már látszik: bortermelő és -fogyasztó is rosszul jár a britek kilépésével

2017-08-10 | Geri Ádám


Mi isszuk meg a brexit levét

A kevéssé pesszimistától egészen az összeomlást vizionálókig váltakoznak a brexit-tel kapcsolatos borpiaci előrejelzések.


 

Bár a kilépési procedúra gyakorlatilag még el se kezdődött, már a tavalyi brexit népszavazás eredményének tényére folyamatosan csúcsokat dönt Nagy-Britanniában a bor ára. Júliusban egy palackért átlagosan 5,56 fontot kellett fizetni, tavaly év végéhez képest ez 3 százalékos drágulást jelent – adott ki nemrégiben közleményt a szigetországi kereskedőket összefogó Wine and Spirit Trade Association. A szervezet állítása szerint egyébként a tagjaik 100 százaléka a maradás mellett van, ami aligha meglepő, mivel borimportban az Egyesült Királyság abszolút világelső, minden hetedik import bor a szigetországban landol.

 

 

Ez a drágulás csak a kezdet – fest még sötétebb képet Kym Anderson, a University of Adelaide és Glyn Wittwer, a Victoria University munkatársa. A szerzőpáros nemrégiben publikált tanulmányában 2025-ig modellezte le a folyamatokat.  Három forgatókönyvet készítettek: hatások brexit nélkül, hatások „puha brexit” esetén és hatások „kemény brexit” esetén. A kemény brexitnél, vagyis ha az áruk jelenlegi szabad áramlását semmilyen új, az EU-val kötött kétoldalú egyezmény nem fogja biztosítani, a szigetországban a borok 22%-kal fognak drágulni, a fogyasztás és az import pedig több mint 25%-kal esik vissza. A hatalmas mínuszban legnagyobb szerepe Andersonék szerint a brit gazdaság recessziójának lesz, aminek következtében a háztartások sokkal kevesebbet tudnak majd luxuscikkekre költeni.

 

 „Az angliai nagy kereskedelmi láncoknál már tetten érhető a bizonytalanság, nem igazán akarják magukat a beszállítóikkal hosszú távra elkötelezni” – mondja a Keresztúry Éva a Hilltop-Neszmély Zrt-től. A borainak 50 százalékát a szigetországba exportáló borászat kereskedelmi igazgatója szerint ugyanis még nem látszik, hogy a jövedelemkiesés hatására az olcsóbb borok kereslete ível fel, vagy a közepes árú tételeké, ahol egyébként a magyarok is labdába tudnak rúgni. Utóbbira már volt példa a 2008-as világválság idején: ekkor a tehetősebb britek úgy húzták meg nadrágszíjat, hogy kevesebbet jártak étterembe drága borokat kóstolni, helyette otthonra megvették maguknak a közepes árfekvésűeket.

 

Tovább gyengíti az importot a font gyengülése az euróhoz viszonyítva. A 2016-os bordeaux-i en primeur borokat máris 10-15 százalékkal magasabb áron jegyzik a kereskedők, mint az egy évvel korábbiakat. Ezt némileg egyensúlyozza, hogy a dollár relatív erősödése miatt viszont az angliai székhellyel rendelkező kereskedőházak nagyobb tengerentúli keresletről számoltak be. Szerepe lehet még a drágulásban, hogy a kilépéssel az EU-ból érkező termékek is vámkötelesek lesznek. Az EU-n kívülről érkező borok után Nagy-Britanniában jelenleg átszámítva 13 cent vámot kell fizetni – ez 140 millió font pluszköltséget fog majd jelenteni Andersonék számítása szerint.

 

Mi isszuk meg a brexit levét

 

„Nagy-Britannia a magyar palackos borok első számú piaca, a lisszaboni szerződés értelmében viszont csak az EU köthet összes tagországa nevében szabadkereskedelmi egyezményt harmadik országgal” – vázolja a várható nehézségeket dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Mint mondja, az EU legfontosabb mezőgazdasági érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca már letett egy több száz oldalas tanulmányt, amely szerint

az Uniónak – ahonnan a brit importborok fele érkezik – mindenképpen szükséges lenne szabadkereskedelmi egyezményt kötnie Nagy-Britanniával.

Ezzel azonban két gond is van – magyarázza a főtitkár. Egyrészt ilyen egyezményt a lisszaboni szerződés értelmében nem lehet külön mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékekre aláírni, csak az összes árura és szolgáltatásra együttesen. Másrészt vannak a brit kormány részéről olyan utalások, melyek szerint a kilépést követően a Brit Nemzetközösség tagjaival erősítenék tovább a kereskedelmi kapcsolataikat, márpedig ezek között bőven akad bortermelő ország (Dél-Afrikai Köztársaság, Új-Zéland, Ausztrália).

 

Bárhogy is alakuljon, az angol borok egészen biztosan nem fognak rosszul járni. Tamara Roberts a sussex-i Ridgeview Estate borászat vezérigazgatója 2017 első felében máris exportjuk növekedéséről számolt be, 2025-ig mintegy 5 százalékos erősödést vár. A bortermelés a maga 500 szőlőskertjével és 130 borászatával egyelőre gyerekcipőben jár, ám részben a klímaváltozásnak köszönhetően egyre bővül Nagy-Britanniában, az import borok drágulása pedig további javíthatja a helyi termelők pozícióit. Az elmúlt évben a britek 3,5 millió üveg hazai gyöngyözőbort vettek, ez 8%-os növekedés, bár ez még mindig töredéke a 85 millió üveg elfogyasztott prosecco-nak. Minden esetre vannak, akik már a „hossz”-ra játszanak: az egyik legnagyobb francia champagne ház, a Taittinger nemrégiben vásárolt 70 hektár területet Kent-ben, a tervek szerint az első palackok 2023-ban kerülnek a boltok polcaira. Feltéve, hogy lesz megfelelő eszköz és elegendő munkaerő a termeléshez, ugyanis jelenleg ezeknek nagy része is az EU-ból, például Magyarországról, érkezik az Egyesült Királyságba.


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!