Életöröm milliónyi buborékban
Kilenc champagne ház, kilenc évjárat bemutatkozása
2017-05-20 | Vancsik Ivett
Az idei év legizgalmasabbnak ígérkező mesterkurzusán 9 különböző champagne ház 9 egymást követő évjáratból készült pezsgőjét kóstolhatják a vendégek. A Pezsgő Június Nagykóstoló exkluzív mesterkurzusának megálmodója és házigazdája Dr. Fiáth Attila, MW aspiráns, aki saját bevallása szerint Magyarországon a legtöbb champagne-t issza.
Valóban Te iszod a legtöbb champagne-t hazánkban?
Persze, de azért ezt nehéz bizonyítani! Szerencsére nincs rá szükség. A champagne a világ legsokoldalúbb itala: gyakorlatilag a nap bármely szakában fogyaszthatjuk és egy teljes étkezést is végig tud kísérni. Nem kell különleges alkalomra várnunk ahhoz, hogy kinyissunk egy palackkal.
Sokan úgy gondolják, hogy a champagne a sznobok itala - divattá vált drága palackok társaságában készült szelfiket megosztani… Pozícionálását és árazását tekintve is igazi luxuscikknek tűnik. De vajon megéri az árát?
Néhány irigykedőnek szúrja ez a szemét, de nem kell annyira komolyan venni. Egyébként ennek a divathullámnak a kialakulásában volt szerepem és tudatosan vállaltam. Örülök annak, hogy a champagne egyre népszerűbbé válik hazánkban is. Ez számomra azt is jelenti, hogy a mennyiség helyett a minőség felé fordulnak a fogyasztók. A champagne-t sosem vedeljük – jellemzően társaságban, vagy étkezés során kortyoljuk, kiélvezve azt az eleganciát és fineszt, amit ennek az italnak a sajátja. Fontos, hogy legyenek olyan hiteles „nagykövetei” a champagne-nak, akik nem divatból, hanem a champagne iránti őszinte rajongásból népszerűsítik ezt a kategóriát.
Az élvezeti értékét tekintve pedig meggyőződésem, hogy
a világ legjobb ár-érték arányú bora!
Ha szigorúan közgazdasági szempontból közelítjük meg az árképzést, akkor a magas előállítási költség önmagában is indokolja az árazást: az egyszerűség kedvéért számoljunk úgy, hogy 1 kg szőlőből 1 palack champagne készül. A szőlő ára Champagne-ban átlagosan 6,5 euró/kg. Ehhez hozzájön az az igen jelentős tőkeköltség, ami a hektáronkénti kb. 1 millió eurós vételárból következik. Számoljunk a hosszas érlelési és tárolási folyamat költségeivel is: a most forgalomba kerülő champagne-ok jellemzően 2012-ben, vagy még korábban szüretelt alapanyagból készülnek. A legfrissebb Charles Heidsieck pezsgő 60%-ban 2008-as, 40%-ban pedig még korábbi alapborok házasításával készült. Összességében úgy vélem, a champagne egy tisztességesen árazott termék; a legdrágább palackok sem közelítik meg a top bordeaux-i vagy burgundi borok valóban csillagászati árait.
A nagy bordeaux-i borokhoz hasonlóan érdemes évjáratos champagne-t vásárolni befektetésként?
A champagne, gyártási technológiájából adódóan, egészen másképp érik a palackban, mint egy nagy testű vörösbor. A champagne házak pincéiben a pezsgő éveket tölt el seprőn tartva degorzsálás előtt – hogy a seprő milyen felületen érintkezik magával az itallal, és így mennyi autolízises aromát ad át, azt a palack pozíciója határozza meg. A 90 fokban elfektetett palackoknál a seprő és a folyadék kontaktusa maximális, ugyanakkor ha a palack már fejjel lefelé áll, és a teljes seprőtartalom a nyakban koncentrálódik, az érintkezési felület a minimálisra csökken. Így a pezsgő az adott pezsgőház pincéjében akár évtizedekig is megőrzi minőségét, miközben ízvilága komplexebbé válik. A frissen degorzsált pezsgők vannak optimális fogyasztási állapotban: ezeket a piacra kerülést követően nem érdemes hosszasan a saját pincénkben tárolni, még ha optimális körülményeket is tudunk biztosítani.
A több millió palackos mennyiséget előállító nagy champagne házak tudnak olyan minőséget produkálni, mint a kisebb, kézműves vagy családi pincészetek?
Bár a kis házak, a butik pincészetek egyértelműen színesítik a kínálatot, nem szabad azt gondolni, hogy az ismert, nagy házak – Mumm, Moet&Chandon, Veuve Cliquout – a champagne McDonald’s-ai lennének! A nagy házak ugyanis több évszázados múltra tekintenek vissza; a legjobb parcellákról szüretelnek, a legjobb minőségű szőlőből készítik alapboraikat, rendelkezésükre áll a legmodernebb technológia és a legtapasztaltabb pezsgőmesterek tudása. A kicsik elsősorban az újításokkal, a megszokott stílustól való eltéréssel tudnak kitűnni – például azzal, hogy 100%-ban pinot meunier-ből készítik pezsgőjüket, vagy erőteljesebben hordózzák az alapbort, vagy markánsan csökkentik a dosage szintjét.
Van-e még piaca az édes pezsgőknek?
A fogyasztói ízlés változásával a pezsgők egyre szárazabbak lettek. Egyrészt a divat is a cukor ellen dolgozik: 2006-ban a Roederer kihozta nyerspezsgőjét, a címkén pedig nem az évjárat vagy a biodinamikus művelés kapta a legnagyobb hangsúlyt, hanem a brut nature felirat. A klímaváltozás következtében egyre magasabb cukorfokkal, egyre testesebb, érettebb alapanyagot szüretelnek, következésképp az alapbor is kevésbé szikár, savas – így nem igényli a korábban megszokott, 8-9 gramm/liter körüli dosage-t; elég ennek a mennyiségnek a fele is.
A felmelegedéssel új termőhelyek is alkalmassá váltak arra, hogy kiváló pezsgőket készítsenek. Az angol pezsgők előtérbe kerülése veszélyeztetheti Champagne-t?
Az angol pezsgő – ha mennyiségét tekintve nem is – de minőségében mindenképpen reális kihívást jelenthet a champagne számára... majd egyszer. Nagyon szép borokat ittam onnan, gyönyörű illattal, de még elég húzós savakkal. Francia oldalról a kommunikáció része kell, hogy legyen a champagne stílus változása, a testesebb, melegebb érzetű pezsgők elfogadtatása a fogyasztókkal. Ne felejtsük el azt sem, hogy a nagy házak jelentős mennyiségű reserve (a korábbi évjáratokból származó) alapborral rendelkezik, így még évekig ellensúlyozni tudják a melegebb évjáratok sajátosságait.
Milyen szempontok alapján válogattad össze a mesterkurzus borsorát?
A kiinduló ötlet az volt, hogy évjáratos (vintage) champagne-okat mutassunk meg – ezek ugyanis
mindig limitált mennyiségben készülnek.
A nagy házak termelésének mindössze 10%-a évjáratos champagne, és csak a legjobb évekből kerül palackba. A vintage pezsgőknél nincs lehetőség arra, hogy a reserve borok házasításával alakítsák ki a végső terméket és így korrigálják az kedvezőtlenebb évjáratok nehézségeit.
A másik elképzelésem szerint szerettem volna minél több évjáratot bemutatni, hiszen egészen más stílusú pezsgő készül egy melegebb évben, mint egy hűvösebb, csapadékosabb évjáratban. És ha már kihívás, akkor legyen tényleg az: a kilenc évjárat egymást követi, 2002-től 2010-ig minden évet felsorakoztatva. Így egy valóban különleges időutazásra invitáljuk a részvevőket. Az egyes házakat és évjáratokat pedig úgy válogattam össze, hogy valóban a legszebb tételeket tudjuk megmutatni. És természetesen minden palacknak története van… A Dom Perignon többek között arról is híres, hogy kizárólag vintage champagne-t készít. 2003 meleg évjárat volt, így a legtöbb nagy ház ebben az évben nem is jött ki vintage pezsgővel – a Dom Perignon részéről éppen ezért nagy bátorság volt, hogy az évjárati adottságokhoz alkalmazkodva egy fenolosabb, nagyobb testű pezsgővel hoztak piacra. Ez a tétel tulajdonképpen az előhírnöke volt a klímaváltozás, a felmelegedés által meghatározott új stílusnak.
Kiknek lehet igazán izgalmas egy ilyen kóstoló?
Profiknak és teljesen kezdőknek egyaránt. A mesterkurzus során ugyanis nem csak az egyes tételeket elemezzük, de rengeteg érdekes történettel is készülök - így garantáltan nem fog unatkozni az sem, aki még csak most ismerkedik a francia pezsgők izgalmas világával, és az sem, aki már több tucat champagne kóstolásán van túl. Tudtommal Magyarországon nem is volt még ehhez hasonló tematikájú és színvonalú champagne kóstoló, így mindenképp különleges élményt fog jelenteni.
A pezsgősor:
Piper Heidsieck, Rare Millésime 2002
Dom Perignon, Dom Perignon 2003
Pol Roger, Sir Winston Churchill 2004
Charles Heidsieck, Brut Millésime 2005
Taittinger, Comtes de Champagne Blanc de Blancs 2006
Delamotte, Blanc de Blancs Millesime 2007
Veuve Clicquot, Vintage Reserve 2008
Larmandier-Bernier, Terre de Vertus 2009
Louis Roederer, Brut Vintage Rosé 2010
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Április 26. a viognier világnapja
100 év küzdelme a szőlő-bor ágazatért
A fenntarthatóság a borok egyik legfontosabb értékesítési kritériuma
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!