A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A téma Eger

Fajtabor kontra házasítás

2011-07-06 | Tóth Adrienn


Egerben jó borturistának lenni. Több ok miatt is. Például azért, mert a legtöbb helyi borász nem bírja ki, hogy ne ültessen annyi szőlőfajtát, amennyi az ültetvényei mérete alapján általában indokolt lenne, sőt rendre többet. Persze ez csak a többi borvidék szempontjából közelítve tűnik logikátlannak, hiszen Eger az útkeresés néhány évtizede után úgy tűnik, a házasításokban találja meg önmagát.


A sokféle bor iránt érdeklődő borfogyasztó azonban egyelőre kiélvezheti e sokszínűséget, hiszen bár a borászok egyre tudatosabban koncentrálnak a házasításokra, még mindig jelentős fajtabor portfólióval rendelkeznek.

A kérdés megválaszolásához, hogy miért van szükségünk házasításokra egy olyan világban, amikor valószínűleg minden nyereség-orientált marketing szakember a fajtaborokban látná a megváltást, érdemes kicsit közelebbről is szemügyre venni az Egri borvidék adottságait.

Bár az európai bortermelést vizsgálva nem Eger a legészakabban fekvő borvidék, abban valószínűleg egyetértünk, hogy mindenképpen közéjük tartozik. Az Egyenlítőtől távolodva pedig nem egyszerűen arról van szó, hogy hidegebbek a telek és kevésbé forróak a nyarak, az egyes évjáratok közötti változatosság is jobban érezhető. Minél följebb megyünk a térképen, általában annál nagyobb a veszélye a tavaszi fagynak, a virágzás idején tomboló szélnek vagy az őszi borús, hűvös időjárásnak.

Annak érdekében pedig, hogy a bármikor felbukkanó kockázatokat a leghatékonyabban és legnagyobb sikerrel kikerüljük, érdemes minél több szőlőfajtát bevetni, hiszen azok eltérő életciklusai garantálják, hogy minden évben legyen olyan, amely szépen muzsikál. Jöhet olyan évjárat, amikor a koraiak sikerülnek jobban, de akadhat olyan is, amikor szükség van a plusz tőkén töltött időre, és szebb formájukat hozzák a közepes vagy késői érésű szőlőfajták.

Egyrészt ezért jó dolog Egerben házasításokban gondolkodni, legyen szó fehér- vagy vörösborokról. Másrészt azért is, mert túl nagy kihívást és élményt jelent a borászoknak ennyi szőlőfajtával foglalkozni, eddig ebben a sokszínű rendszerben gondolkoztak, és nem is igazán akarnak lemondani róla. Tíz borral viszont elég nehéz brandet építeni. Így adódik, hogy a már ismert bikavér és a még csecsemő – első évjáratában van – Egri csillag nevű cuvée-kel ismertessék meg magukat minél szélesebb körben az egri borászok.

Azok a vájtnyelvű érdeklődők pedig, akik nem tudnak betelni az örökké változatos borvidék házasítások formájában megjelenő összefoglalásaival, majd ellátogatnak a pincékhez vagy felkutatják a borkereskedésekben az itteni olaszrizlingeket, pinot noirokat, kékfrankosokat, hárslevelűket, hogy csak néhányat említsünk a sorból.

Induljunk együtt egy utazásra, és ismerjünk meg közelebbről is néhány egri borászt!

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!