A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Hárslevelű: árnyékból a fényre

Tévhitek és meglepetések

2017-08-17 | Geri Ádám


Hárslevelű: árnyékból a fényre

Úgy tűnik, a sokáig a híres testvér árnyékában meghúzódó hárslevelű végre megtalálta a helyét a borvilágban.


 

Fotó: Balassa István, Balassa Bor

 

A hárslevelű a furmint féltestvére, ennek a rokoni kapcsolatnak minden előnyét és hátrányát „elszenvedve”. Tudományos alapon a rokonság úgy áll, hogy a hárslevelű a furmint és a plantscher spontán kereszteződésének eredményeként jött létre. A furminthoz hasonlóan a hárslevelűt is a Kárpát-medence szőlőfajtájaként tartják számon. Magyarországon szinte minden borvidéken termesztik, illetve ismerik Romániában és Szlovákiában is. Az, hogy mikor jelent meg, nem egyértelműen lekövethető, de valószínűleg a ma már csak Svájcban megtalálható plantscher is eredetileg a Kárpát-medencéhez kötődik.

 

A hárslevelű kedveli a vulkáni eredetű, melegebb talajokat, de az agyagos, löszös területeken is jól tudja érezni magát. Amit nem szeret, az a szárazság – ebben is egyezik az „ízlésük” a testvérrel. Bora viszont illatosabb, főleg, ha a szüret időpontja kissé kitolódik; ilyenkor megjelenhetnek a késői szüretelésű szőlőre jellemző vagy a botritiszre utaló jegyek is.

A sokak által a hárslevelű borok „ujjlenyomataként” számon tartott édes-mézes-hársas aromák elsősorban inkább a túlérett szőlőből készült tételekre jellemzőek.

Megfelelő szüreti időpont esetén savszerkezete meglepően markáns, ez határozott, száraz borok készítését tesz lehetővé. Jó cukorgyűjtő, így a magasabb savtartalmú tételek lekerekítése céljából sok borász inkább a maradékcukorral játszik az almasav bontása helyett.

 

 

"A hárslevelű valóban többre hivatott, mint hogy a furmint árnyékában kallódjon" – összegez Oroszlán Tamás, a Tokaj Hétszőlő Pincészet kereskedelmi igazgatója. Tesz is ezért a borászat, idén jöttek ki például történetük első száraz hárslevelűjével, amelyből a teljes mennyiséget megvásárolta a Borkollégium a tavaszi borárverésen. A kereskedelmi igazgató szerint a hárslevelű nagy esélye éppen a száraz vonal, mivel kecses, elegáns borok készíthetők belőle, amelyek ráadásul szépen meg tudják mutatni az adott terroir, dűlő jellegét.

 

A 2. Borkollégium Bora: a szőlő 1992 és 1995 között telepített tőkékről származik és 2016 szeptember közepén lett szüretelve. A teljes fürtös préselés után azonnal használt fahordóba került a must, ezt az erjesztés, majd az 5 hónapos seprőn tartás és rendszeres seprőfelkeverés (battonage) melletti érlelés követte. A bor végül 13% alkohollal és 4 gramm/liter cukorral került palackba.

Hárslevelű: árnyékból a fényre

Hárslevelű a magyar borrégiókban

Tokaj

A hárslevelű Tokajba a 17. (más források szerint a 18.) században érkezett meg nagyobb mennyiségben.  A Hegyalján a feljegyzések szerint már a 16. század óta honos sárgamuskotályt elkezdte háttérbe szorítani, ezért egy ideig – azzal az indokkal, hogy a hazai ízlésnek nem mindenben felel meg – rendeletben próbálták tiltani termesztését.  A 19. század közepére mégis a második legelterjedtebb szőlőfajta lett Tokaj-Hegyalján, a megítélése azonban a mai napig nem egyöntetű. Kritikusai szerint az oxidációra való hajlama erősebb, mint a furminté, és nehezebb magát a szőlőt is kordában tartani, pártolói viszont nagy jövőt jósolnak neki többek között a tokaji száraz borok területén.

 

Példák, amelyek öregbítik a hírnevét: Holdvölgy Expression Becsek dűlő 2013, Gizella Barát Hárslevelű, Tokaj Kikelet Hárslevelű Brut pezsgő 2013

 

Hárslevelű: árnyékból a fényre

Fotó: Balassa István, Balassa Bor

 

Somló

A hárslevelű már a filoxéra előtt jelen volt a Somlón. Itteni bora némiképp visszafogottabb aromatikában. Ennek persze nagy részben a terroir semmivel össze nem téveszthető minerális, sós, savgazdag karaktere az oka, ami minden somlói borban átveszi az irányítást.

 

Példák, amelyek öregbítik a hírnevét: Györgykovács Nagy-Somlói Hárslevelű 2013, Tornai Top Selection Grófi Hárslevelű 2011

 

Debrő

Szinte az előbbi két régióval hasonlóan szorosan kapcsolódott egybe a hárslevelű neve Debrővel, bár sajnos a debrői hárslevelű ezzel együtt egy vitatottabb téma, ugyanis nehéz olyan termelőt találni, aki tartósan, évről-évre tudja azt magas színvonalon elkészíteni, és sok a több-kevesebb maradékcukrot tartalmazó, a mai ízlésvilágban helyét kereső tétel. Nem volt ez azonban mindig így. „Ilyen körülmények között az igényes borkedvelő közönséget évről-évre teljesen azonos minőségű Debrői Hárslevelűvel láthattam el és megítélésem szerint ez az állandó standard - minőség járul hozzá elsősorban e borfajta közkedveltségéhez, sőt külföldi térhódítások is. Az igazi szakértő borászok szerint is, a barackvirág és pergetett méz illata és íze volt jellemző, mely jelleget mindvégig sikerült a borban megőrizni.” – olvasható Rácz Pál, a Kompolti Állami Béruradalom pincészet vezetőjének 1957-es visszaemlékezésében. Manapság elsősorban az Egri Csillag számít a fajtára, szinte minden termelő használja is a házasításban.

 

Példák, amik öregbítik a hírnevét: Bolyki Meta Téma Grand Superior Egri Hárslevelű Harmadik Szüret 2013, Varsányi Debrői Hárslevelű 2013

 

Egyéb

A Mátra vidéke is számottevő területtel rendelkezik hárslevelűből, Siklós környéke szintén komoly lelőhelye a fajtának, innen korábban érő, szelídebb borok kerülnek ki.

 

Hárslevelű: árnyékból a fényre

Fotó: Balassa István, Balassa Bor

Hárslevelű a nagyvilágban

Szlovákia (lipovina) 

A Tokaji hegység szlovák oldalán a szőlőterületek 15 százaléka hárslevelűvel van beültetve. Sokan egyébként esküsznek rá, hogy Bott Frigyes Muzslán készült hárslevelűi verik az ugyaninnen származó furmintokat.

 

Ausztria (Lindenblättriger)

Kis mennyiségben a Fertő-tó ausztriai oldalán is megtalálható, bár mivel későn érik, Burgenlandban fokozatosan tűnik el a szőlőskertekből. Ráadásul az osztrák bortörvény minőségi borokra vonatkozó része nem említi, ezért csak asztali borként, a szőlőfajta, az évjárat és a származási hely feltüntetése nélkül hozható forgalomba. A Weingut Umathum hárslevelűje 2011-ben azért így is utat tudott törni magának: 90 pontot kapott a Falstaff osztrák bormagazintól.

 

Dél-Afrika (harslevelu, hárslevelű)

Craig Hawkin Hárslevelűje megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudtál a dél afrikai borokról – olvashatjuk a finedininglovers.com júniusi bejegyzésében. Az El Bandito Mangaliza névre keresztelt bora már több évjáratot megért. Nem ez a bor az egyetlen, Dél-Afrikában többen is (Lammershoek, Lemberg) foglalkoznak hárslevelűvel. Akik kóstolták, állítják: megüti a magyar hárslevelű borok szintjét. (Egyébként az Irsai Olivér is van már Dél-Afrikában)


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!