A tökéletesség nyomában
Heston Blumenthal gasztroútja
2011-01-08 | Vizi CsengeA TV paprikáról már ismerhetjük azt az arcot, aki a fagylaltot sült szalonna-tojásos ízesítéssel kínálja, nitrogénnel hűti a rántottát, de még az is előfordul konyhájában, hogy egy egyszerűen csak tölt egy kolbászt, amit aztán vajas tört burgonyával tálal. Mégis mi az oka Heston Blumenthal e gasztronómiai sokszínűségének? A tökéletesség nyomában című kötetéből kiderül.
Lebilincselő olvasmány, ugyanis nem csak egyszerűen szakácskönyv Heston Blumenthal nem oly régen megjelent kötete. A TV paprika csatornán a napokban is rendszeresen főző séfnek Angliában van egy étterme, a The Fat Duck, aminek étlapján megjelenő ételkreációk messze földön híressé vagy épp hírhedté tették a tulajdonost. A már fentebb is említett fogásokban Heston kiélhette kreativitását, mégis ételeinek alkotása közben nem valami teljesen új ételköltemény létrehozására vállalkozott, hanem a legismertebb, gyakran rosszul elkészített ételek újbóli felfedezésére, a modern konyhával való ötvözésére törekedett.
A három Michelin-csillaggal rendelkező étterem séfjét a BBC egy napon felkérte, készítsenek egy műsort közkedvelt, általában tökéletesnek vélt fogásokról. Nem volt könnyű a választás, de aztán a kör leszűkült a következőkre: sült csirke sült burgonyával, pizza, sült kolbász tört burgonyával, steak, bolognai spagetti, fish & chips (rántott hal sült burgonyával), Fekete-erdő torta, szirupos tortafagylalt.
Séfünk felkerekedett a BBC stábjával, hogy együtt megkeressék ezen ételek legtökéletesebbikét. Kutatták mindenhol az igazi csirkehúst, a különleges burgonyát, a legjobb szarvasmarhahúst, a tökéletes Fekete-erdő torta receptet, de volt, ahol csak koszt talált, így nekiállt, hogy saját maga fújjon gáztartállyal mozzarellagolyókat, és még a házát is sikerült a tűz martalékának átengedni, de aztán hála Istennek a betervezett nápolyi pizza megúszta, no meg a ház is, de a megfelelő forróság kegyetlenül megmutatta foga fehérjét a házban.
Sokaknak talán őrültnek tűnhet Heston Blumenthal, de lássuk be, valami miatt mégis sikerült éttermének három csillagot szereznie, ő az, aki feltűnik különböző csatornák főzőműsoraiban, ráadásul nemrég megjelent kötete is lebilincselő olvasmány lehet minden tökéletesség-mániásnak. És érdemes is ez utóbbi csoportnak a kezébe venni a könyvet, ugyanis a tökéletlenség egy új világa tárul az olvasó elé.
Abban a rózsaszín leányálomban ringatta magát Heston is, mint legtöbbünk: létezik a tökéletes. És csak akkor jövünk rá, hogy csak a tökéletes közeli van, ha felfedezőútra indulunk. Azt persze magunknak kell eldöntenünk, hogy egyedül vágunk-e neki az útnak, vagy például Blumenthal könyvét hívjuk segítségül ehhez.
Ha ez utóbbit választjuk, akkor bizony igen izgalmas kalandokban lehet részünk Anglia különböző pontjait bebarangolva. És ez a felfedezőút bizony nem csak a receptek világába repít minket, sőt! Sokkal inkább az ételek hozzávalóiról tudhatunk meg szinte mindent.
A rohangáló tyúkokból melyik fajta húsa a legalkalmasabb a sült csirkéhez? Mi történik akkor, ha a sertést vagy a szarvasmarhát a vágás előtt stressz éri? Vajon milyen folyamatok játszódnak le ilyenkor a húsban? Talán a henteseken kívül csak kevesen tudják, hogyha a húst az állat levágása után közvetlenül felakasztják, akkor nem keményedik meg annyira az, ezzel jobb ízvilágot eredményez.
A kötet egyik legizgalmasabb vonalát a tudományos, történelmi rész képezi, amelyben a célul kitűzött ételek alkotórészeiről hosszas, de kicsit sem unalmas tényeket tár elénk a szerző. A kaland során ugyanis fizikusokkal, biológusokkal, kémikusokkal ült le eszmerét folytatni, hogy ezzel mind magát, mind az olvasót közelebb vigye az ételek mikrovilágában lezajló folyamatok megéretéséhez. Továbbá a termelőket felkeresve, érdekfeszítő interjúkon át mutatja be tevékenységüket és a nevelt vagy termesztett termékeiket.
Az egyes fejezetek felépítése mesteri, ugyanis a rövid bevezetést követően indul egy-egy történelmi áttekintő, amelyet az író „A legjobbat keresem” szakasza követ. Ezek tele vannak titkokkal, feltáratlan rejtélyekkel, eddig ki nem mondott igazságokkal, vidám történetekkel, amiktől máris úgy érezzük, beléptünk a steakek, kolbászok, torták bűvös világába. Ezután már gyerekjáték lesz elkészíteni a pontosan részletezett, minden apró mozzanatra kitérő receptek alapján az egyes fogásokat.
Lapozgatás közben biztosan többeknek feltűnnek majd az idézetek, amik sorra átszövik az oldalakat. Ezekben semmi poén nem lenne úgy önmagában, de ha el is olvassuk őket, folyamatosan mosolyoghatnékunk támad. Nagyon találóak, nem is beszélve az idézetek forrásairól, amik között C. S. Lewis Narnia sorozatától kezdve, Tolkien Gyűrűk urán át, egészen Mark Twain-ig terjed a sor, és akkor még a Harry Potter sorozat sorairól nem is volt szó, nem beszélve Homérosz Odüsszeiájáról, amelyekben mindben ott találhatjuk a gasztronómia egy szeletének említését.
Végül ne feledkezzünk meg a hasznos oldalakról, amik között a mértékegységek átszámítási táblázata óriási segítséget fog jelenti mindannyiunknak, nem is beszélve az élelmiszer-biztonsági tanácsokról vagy a címjegyzékről, amely segítségével nem csak angliai túrát, hanem magyart is tehetünk, hiszen a magyar kiadásba bekerültek hazai weboldalak címei. Bulmenthal továbbá lelkünkre köti, jól jegyezzük meg, hogy két dolgot mindenképp szerezzünk be, mielőtt nekiállnánk a főzésnek: két darab hőmérőt és egy konyhai mérleget. Ezután már indulhat is a tökéletesség keresése kalandunk, amelynek végén talán oda lyukadunk ki, ahová a Heston Blumenthal sztárséf is:
„Szeretném látni, amint leülnek a tányérjukhoz, belekóstolnak az ételbe, és az első falat után így sóhajtanak fel: ’Igen, ez az! Mindig is erre vágytam!’ Szeretném hallani a csámcsogást, szürcsölést és nevetést az asztal körül, ahogy a vendégek vagy a család tagjai jóízűen falatoznak – ami azt mutatja, hogy ők is így gondolják.”
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!