Mire kereszteljük?

Az olaszrizlingről

A Nyelvtudományi Társaság 1997-es kiadványában Rácz János kétszáz magyar szőlőnév genezisét követi nyomon. Az Olaszrizling név eredetére azonban ő sem talál magyarázatot.

A szőlőfajta megjelenése, külseje számos régi fajtánk nevére nyújt magyarázatot:

Juhfark, Kéknyelű, Leánycsöcsű. Az Olaszrizlingre jellemző vállas fürtök nem nyújtottak ihletet úgy 150 éve az akkori keresztszülőknek.

Kézenfekvő a névbeli utalás a fajta származási vagy elterjedtségi helyére: Tramini, Izsáki, Veltelini, Tagyoni. Sajnos, a mi fajtánk eredetét az ampelográfusok zöme Franciaországhoz, ezen belül leginkább Champagne-hoz köti. Tehát nem olasz, hanem francia, vagy gall, mai elterjedtsége pedig a Kárpát-medence, ha tetszik Pannónia, az egykor volt Habsburg Monarchia országait jellemzi. Tehát nem Welsch, amely csak annyit jelent: nem-német – szóval Rieslingnek hamis, de őszinte sajnálatunkra nem is magyar, meg nem osztrák, nem szlovák, nem szlovén, és nem is horvát fajta. Horvát neve viszont legalább nem félrevezető: Grasevina.

Utalhat egy név kézenfekvő módon a belőle készült bor jellemzőire: Ezerjó, Mézesfehér. Tekinthetnénk ilyen utalásnak a – rizling szótagot, ha az Olaszrizling valamiben is hasonlítana rajnai, távolról sem rokonára. Míg azonban a Riesling nagy savú, erőteljes, savait sokszor csak maradék cukorral vagy éppen Süss-reserve-vel kompenzálni képes fajta, addig a jó Olaszrizlingre az jellemző, hogy sokkal alacsonyabb sav- és extrakt-szinten képes harmonikus, elegáns, gyümölcsös és – ha van kivételes termőhely – termőhelyi karaktert hordozó, a modern gasztronómiába hitünk szerint a rajnainál is inkább illeszkedő borokat adni.

Elegáns, könnyed, harmonikus – nem Riesling. Ami a régi egymásról másolt borleírásokban megtalálható Olaszrizling-jelzőket – a rezeda-illatot vagy a keserűmandulás lecsengést –illeti, ezeket szívem szerint hagynám veszendőbe. Egyrészt élő emberrel még nem találkoztam, aki rezedát szagolva az Olaszrizlingre gondolt volna, másrészt a keserű íz, amelyik némelyik Olaszrizlingben (vagy Furmintban) megtalálható, leginkább technológiai hiányosságokból származik. Montaigne-nel: "Ne kreáljunk erényt az impotenciából!"

(Rezeda mellett mégis szól egy súlyos érv: Krúdy Gyula.)

Ennyit tehát a lehetséges jelentésekről, képzet-társításokról, és azokhoz kapcsolható névötletekről. Névadási lázunkban sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az Olaszrizling névhez széles e hazában számtalan termelőnek és fogyasztónak pontos és kellemes képzetei társulnak. Tudják, mihez nyúlnak, amikor levesznek egy palackot a polcról. Egy szinonimaként használandó nevet a legjobb esetben is hosszú évekig párhuzamosan kellene használni a belföldi piacon. Annál nagyobb az esélye egy új névnek arra, hogy befogadják, minél többet ad vissza az Olaszrizlinghez kapcsolódó jó érzésekből, és nem utolsó sorban a szó hangzásából, magán és mássalhangzóinak rendjéből.

Sokunk hordóin állnak krétafeliratok a hordóban tárolt borok valamiféle belső használatban dívó összetéveszthetetlen jelölésével. Természetesen nem a saját SV. Or vagy L.OR (Siralomvágó Olaszrizling vagy Lőczedombi Olaszrizling rövidítéseinkre gondolok.  Láttam viszont – úgy emlékszem - Oriz, OlaRiz betűjelzéseket. Lehet ez is egy irány. Vagy ezekből képzett jól hangzó változatok. Az sem nagy baj, ha a név más összefüggésben, pl. csillagászatiban már elterjedt. Például Orion.

Egy hatvan palackos Olaszrizling válogatásért, meg a hivatalos keresztszülő státuszért érdemes törni a fejünket! Viszonylag egyszerű módja, hogy megőrizzük nevünket az örökkévalóságnak.

Az olaszrizling átnevezésére kiírt pályázat itt érhető el>>