A borász, aki 60 év felett is imád játszani
Villányi dűlőtúra és pinceszemle Polgár Zoltánnal
2015-11-09 | Bánlaki D. Stella
Szinte minden nap előadást és kóstolót tart, és közben fáradhatatlanul mesél történelemről, szőlőről, az életéről. Területein hagyománytiszteletből ősi magyar szőlőfajtákkal játszik, kíváncsiságból pedig kísérleti bio fajokat ültet. Mindeközben sorra nyeri a borversenyeket, és a családi vállalkozás turisztikai részét is felvirágoztatja. Polgár Zoltán 60 év felett jár, de lendületét bármelyikünk megirigyelné.
Az idei nagyon nagy portugieseres év lesz – mondta magabiztosan és boldogan Polgár Zoltán villányi Bocor dűlő tetején, ahol az ősz eddigi leghidegebb napján ácsorogtunk. Szerencsére kibontottunk egy palackkal a Polgár Pincészet 2014-es évjáratból. Tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt egyedül a Portugieserből tudtak vörös fajtabort készíteni.
Polgár Zoltán szinte minden vendégét beülteti kisbuszába, és megmutatja nekik az egész vidéket. Nemcsak a saját területeit, hanem a csúcsokat, ahonnan a legszebb a kilátás.Még ma is nagyon fontos, hogy terjesszük a borkultúrát, és ez a legjobb módja – vallja. A borász ebből a szempontból is elég hatékony: december közepéig már nincs is szabad estéje, minden nap kóstolót tart, utazik az országban, a telefonja ottlétünk alatt is szüntelenül csörgött.
Polgár Zoltán törökről, huszárokról, grófokról mesél
A villányi pincészetnek főleg Kisharsányban vannak szőlői, cabernet sauvignont és franc-t termelnek a Kopáron és a Bocorban, néhány szőlősor pedig a siklósi körzetben is akad. Mivel a Polgár Pincészet a villányi Hunyadi utcában található, a szőlőik pedig a Bocor szélén, a Hunyadi dűlő mellett vannak, Polgár Zoltán ezt is inkább Hunyadiként emlegeti. "Hunyadi család ma már nem él errefelé, de a dűlő is biztosan az egykori földesúrról kapta a nevét."
Az 1996-os Év Borásza nemcsak a helyi szőlőkről, tulajdonviszonyokról tud mindent, de láthatólag – jó szőlész-borász-kertészmérnök módjára – a földtani viszonyokról, sőt, a hegyek, dűlők történelméről is órákon keresztül tud mesélni. A svábosan Winterside-nak nevezett dűlő tetején felborult lovaskocsiról, a Jammertal csúcsán török kori csatákról hallottunk történeteket.
A még friss Portugieser bort kóstolva szinte feleslegesnek éreztem feltenni a kérdést: Polgár Zoltán melyik általa is termesztett szőlőfajtát tartja a legfontosabbnak? "Az egységes villányi koncepció miatt szinte kötelező a franc-t mondanom, de valóban nagyon szeretem." A területei 12%-át adja a fajta. Azóta nem ültetett belőle, hogy a borvidék a franc-ra építette az egységes marketingkoncepciót, viszont egyes, korábban beültetett területei éppen az elmúlt 1-2 évben fordultak termőre.
"Egyetértek azzal, hogy a franc-t Villányban favorizálni kell. Közben azért csendben azt várom, hogy elfogadtassuk a világgal, majd előtérbe kerüljenek afranc-alapú házasítások, szerintem azokban van a villányi jövő.
Polgár név alatt egyébként készült már franc fajtabor, méghozzá egy Kopár dűlőszelekció 2012-ben. A borász szerint még érdemes lenne palackban érlelni, de azért már elérhető a borboltokban.
Mindig szeretett játszani
Polgár Zoltán nagy kísérletezőnek tartja magát, "mindig szerettem játszani" – ezt mondja. Szortimentje szélesebb, mint a borvidék többi pincéjének. Kíváncsiságból ültetett például néhány sor rezisztens szőlőt is, olyan fajtajelöltekből, amelyeknek egyelőre nevük sincs, csak számuk. Polgár Úr egykori egyetemi szaktársa, Dr. Kozma Pál tenyésztette ki őket a Pécsi Kutatóintézetben. Az amerikai típusok ellenállóságát próbálta javítani az európai fajták keresztezésével. A kutató a rezisztens fajtákat csak rezinek becézi, innen támadt Polgár Zoltánnak az ötlete, hogy Bijo Rezi néven készítsen ezekből fehérbort. A rozé persze Bijo Rozi, a vörös pedig Bijo Roti lesz.
A bioborok idén készülnek el másodszorra, de hivatalosan csak a termőterület számít bionak, a szőlők adminisztrációja egyelőre túl macerás lenne, ahogy a borász mondja: ezért a pár száz palackért nem éri meg vesződni vele.
Polgár Úr ezen kívül hagyományos kék- és fehér szőlőkkel is játszik. Egy-egy vörösborába kerül például csókaszőlő és vörös bakator, és rendhagyó Nemes Fehér nevű bora is. Ezt bánáti rizling, bakator, mézes fehér, hárslevelű és sárga muskotály fajtákból házasítja, aztán ászkolja – mindent éppen úgy csinál, ahogy a dédnagyapja tette. Tudja, hogy nem igazán a mai trendeknek megfelelő bor, de neki kedvére van. Ezt valamelyest a címke is jelzi: a tétel pincészet régi, hagyományos címkéjét kapja ma is, miközben a termékskála többi bora már modernebb külsőt visel.
Nekem egyébként a címkéik közül ez tetszett a legjobban. Maga a bor 2013-as évjárata is remek volt: jó ivású, kellően karakteres, nem tolakodó hordóhasználattal. A borász az éttermében is szívesen kínálja. Mi is házi sonkát, kolbászt, sajtot kaptunk hozzá. Méghozzá a család saját termékeit.
A Polgár Panzió és az Étterem ebben az évben jelentősen megnövelte forgalmát, hétvégére szinte mindig megtelik a ház. A vendégkör jelentős része visszajár, és inkább a házias ízeket keresi, ezért a Pincészet mellett a család állattartással is foglalkozik. Lovak, marhák, disznók, baromfi is vannak, és a takarmányt is megtermelik bioföldjeiken. Ebben már az ifjabb generáció is sokat segít.
Az ifjabb Polgár a borkészítésbe is belefolyik, ahogy apja mondja, ő leginkább a szőlőben és a pincében érzi jól magát, nem igazán menedzser típus. Akad még konfliktus apa és fiú között, ha a borok elkészítési módját, stílusát kell megválasztani, különösen a hordóhasználat terén nem tudtak eddig kiegyezni. Minket a változatosság gyönyörködtetett, még ha az idősebb Polgár szerint sok is volt annak a másik Merlot-nak a tölgyfa. (Mi nem éreztük soknak.)
A nagyobb vörösborokat már nem a szeles hegytetőn, hanem a meleg cserépkályha mellett kóstoltuk. Érdekes volt a Therápia Cuvée, amely egy klasszikus Bordeaux-i házasítás egy kis syrah-val. A nevét azért kapta, mert bizonyítottan sokszor több rezveratrol van benne, mint egy átlagos vörösborban, vagyis elvileg elképesztő jó élettani hatású.
A pincészet csúcsborai persze még mindig az Elixír és a Credo, csak a legkiválóbb évjáratokban készülnek, így 2015-ből is lesz majd. Az Elixír rendszerint Bordeaux-i fajták és kékfrankos házasítása, a Credoban emellett syrah is van. A 2011-es tavaly megnyerte a villányi borversenyt.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!