A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Gere: Látszik, hogy a munkánk is szépen beérik

Kerülőutak Villányban

2016-10-28 | Bánlaki D. Stella


Gere: Látszik, hogy a munkánk is szépen beérik

Ilyenkor ősszel már sok vendég azért érkezik Villányba, hogy az új évjáratból kóstolhasson. Idén bizonyos parcellákon át kell válogatni a szőlőt, de alapvetően igen szépnek ígérkezik az évjárat a Gere Pincészetnél, talán a zászlós borok is elkészülhetnek. A melegebb Kopár dűlő termését például már szeptemberben leszedték, de október közepén, amikor meglátogattuk a villányi családot, még javában folyt a szüret az egyéb területeken. Gere Andreával a pincészethez tartozó Mandula Étteremben ültünk le beszélgetni gasztrobummról, márkaépítésről, és persze a Franc-ról.


 

Bor és étel kéz a kézben

Savanykás ízek, leveses vagy bő szószos ételek, töltött tészták, és persze stifolder - az októberi hétfőn a viszonylag csendes étteremben ülve, interjúalanyomra várva az étlapot böngésztem. A Mandula a Stílusos Vidéki Éttermiség tagjaként is küldetésének tekinti, hogy bemutassa a baranyai régió hagyományosan svábos beütésű ízeit. Az egyes ünnepek alkalmából speciális étlap is készül, ősszel libanapok, szilveszterkor pezsgővacsora, tavasszal Vince napi disznóvágás várja a vendégeket. Az aktuális újborok is általában az étterem egyedi borvacsoráin, estéin kóstolhatók először.

 

„Mi a borhoz főzünk” – mondja Andi, amikor megérkezik, és leül velem szemben. Az étterem menüsorát a sommelier és Kozma Szabolcs séf kifejezetten az aktuális kínálatban szereplő borokhoz állítják össze. „A fiúk összerakják a sort, aztán jövök én is, kóstolok és hangoljuk az ételeket, ha kell.” Korábban gyakran szerveztek borvacsorákat vendégborászokkal – Balatonról vagy Tokajból – de be kellett látniuk: a vendégek a Mandulában elsősorban vörösborokat keresnek, méghozzá Gerééktől.

 

Gere: Látszik, hogy a munkánk is szépen beérik

 

Hogy a gasztrobummból – mint egy vezető vidéki éttermet is üzemeltető borászat – lecsöpög-e hozzájuk valami? „A kilencvenes években a borászat, szüleink borai kezdték felhúzni a hazai gasztronómiát, most pedig a gasztronómia ér el szép sikereket, ma már a magyar gasztronómiáról is beszélnek nemzetközi szinten; mi drukkolunk, hiszen az étel és a bor kéz a kézben járnak, és egymást viszik előre” – jön a válasz.

Beszélgetésünk közben a szomszéd asztaltól idegen nyelvű beszélgetés hallatszik át. A Gere Pincészet borainak csak mintegy 15-20%-a kerül exportra, és bár – ahogy Andi mondja – Antwerpenben és Brüsszelben már jól ismerik a Kopárt, Villányig még kevesen jönnek el érte: a Crocus és a Mandula vendégeinek szintén mintegy 15-20%-a külföldi. Ők is leginkább azután találnak Geréékre, hogy budapesti útjuk során egy étteremben megkóstolják a pincészet borait. „Ha esetleg hirtelen felindulásból autót bérelve ellátogatnak hozzánk, meglepődnek, amikor meglátják, hogy itt milyen szintű vendéglátás zajlik.”

Andi szerint a borvidéknek nincs elég forrása a hatékony nemzetközi kommunikációra, az országos bormarketing pedig nem elég átütő. „Jó lenne, ha erre kicsit nagyobb büdzsét lehetne áldozni, a magyar bort hatékonyan kommunikálni nemzetközi szinten.”

 

Jó a bió?

A hazai gasztronómiában is megjelennek a Gere borok, különösen a Kopár, a Solus, az Attila és a Franc. Más országokban egyre nagyobb az igény az öko- vagy bio minősítéssel rendelkező borokra, különösen a színvonalas éttermekben. Ezzel a tendenciával Andiék is találkoznak. A Gere Pincészetnél a szőlők már hivatalosan is bionak minősülnek, de hamarosan a borok is megkaphatják az erről szóló igazolást. „Eddig sem csináltunk semmi olyat a pincében, ami alapján a bio minősítés követelményeinek ne tudtunk volna megfelelni – így született a döntés, hogy hivatalosan is megszerezzük a címet.” Az, hogy a palackokra is ráírják-e a bio védjegyet, régóta vitatéma a családnál – a külföldi kereskedők és a gasztronómia igényelné ezt elsősorban, miközben a hazai fogyasztók fejében még negatív konnotációja is létezik a biobor fogalmának. A család mindenekelőtt úgy gondolja, hogy a szőlő és a bor minősége az első, ez élvez prioritást.

Weninger vagy Gere?

A külföldi értékesítés során szintén a komoly Gere borok állnak a reflektorfényben, a Kopár és a Solus. A cél, hogy presztízst képviseljen a bor a külföldi piacokon.” Az igény azonban belföldön és külföldön egyaránt növekszik a Villányi Franc-okra is. „Alapvetően a fogyasztók stílusa, szájíze dönti el, hogy inkább egy kékfrankost vagy egy franc-t választanak, de az egyértelmű, hogy a fajtának a nagy borok között kell megállnia a helyét.” A Villányi Franc kisebb mennyiségben készül, és ennek megfelelően egy szűkebb réteget céloz meg.

 

Gere: Látszik, hogy a munkánk is szépen beérik

 

A Gere pincéjében jelenleg Gere-Weninger márkanév alatt készül a borvidék bora. A Weninger Franz osztrák borásszal közös tulajdonú, villányi pincészet borait szintén a Gere család készíti, a különbséget alapvetően a szőlőültetvények adják. A két márka, azaz a Gere és a Gere-Weninger fontos megállapodása, hogy nem készít azonos kategóriában versenyző borokat. Így aztán például Gere név alatt készül habzó, merlot, portugieser vagy cabernet sauvignon fajtabor, miközben a Weninger-Gere név alatt készül ezek helyett rozé, pinot noir és franc. „Hiába készítjük mi a Villányi Franc-t, zavar minket, hogy a család saját márkája alatt nem jelenik meg ilyen bor, ezért elgondolkodtunk rajta, hogy mi is kijöjjünk egy Franc-nal.” Az eredmény két dűlőszelektált Villányi Franc lehet,a Gere márkanév alatt például az Ördögárokból, a Gere-Weninger címkéjével pedig például a Csillagvölgyből vagy a Konkolyból származhat. Ami a saját VillányiFranc elkészítése ellen szólhat, az az, hogy a fogyasztók most is Gere borként gondolnak a Gere-Weninger tételekre. A dűlőszelektált tételek javára játszik viszont az az egyedi karakter, amelyet a korosodó ültetvények évről évre egyre határozottabban mutatnak.

 

@vinoport.hu által közzétett fénykép,

 

Persze a viszonylag homogén talajú villányi területek és a franc sem mutat egyelőre olyan markáns különbségeket a dűlőszelekciókban, mint például egy furmint mutat Tokajban. Inkább a dűlők mikroklímája adja a különbségeket; az Ördögárok egy zártabb katlan, a Konkoly magasabban fekvő, a Csillagvölgy pedig lankás, nyitott dűlő. Andi szerint évről évre jobban kijönnek az egyes területek közti különbségek, akár már a hordómintákat kóstolva is.

Franc&Franc

„Most már Magyarországon is egyre többen kíváncsiak kifejezetten a Franc-okra, lassan átmegy a köztudatba az eredetvédelem jelentősége.” Ennek érdekében a borvidék mindig, minden borfesztiválon közösen jelenik meg, és a Villányi Franc boraikat együtt, egy asztalnál mutatják be. „Látszik, hogy a munkánk is szépen beérik.” A Prémium Franc-okat most már több éve kereshetjük és kóstolhatjuk, például a villányi Franc&Franc rendezvényen.

 

Tavalyelőtt ez a rendezvény még csak a szakmának szólt, tavaly viszont már némileg kibővült a résztvevők köre. „Tavaly a Loire menti borászokat hívtuk meg, hogy mi és a közönség is össze tudjuk hasonlítani a különböző stílusú borokat.” Idén több közép-európai országból hívnak vendégborászatokat: november 19-én török, bolgár, román, szlovén, olasz és horvát pincészetek kóstoltatják saját franc-jaikat a vendéglátó villányi pincészetek tételei mellett.

 

Gere: Látszik, hogy a munkánk is szépen beérik

 

Ezen országok borai talán még a Gere családnak is okozhatnak meglepetéseket. Bármerre járunk, tudatosan keressük és kóstoljuk a 100% cabernet franc tételeket, de ezek általában a tőlünk nyugatra eső országokból kerülnek hozzánk.” Még összességében sem sok franc fajtabort találnak, mondja Andi, ezért is jelent ez a fajta kiugrási lehetőséget Villány számára. „Nem mindenhol tud olyan karaktert, komplexitást, lecsengést, mint itt – sok külföldi szakember sem hiszi el, hogy ezek fajtaborok.”

 

Mi a helyzet azokkal a vádakkal, amelyek szerint Villány borainak nagy részét még mindig a túlzott hordóhasználat és a túl magas tannin- és alkoholtartalom jellemzi? – kérdezem. Andi, aki maga is nemzetközi borakadémikus, azt mondja, szerinte már így is rengeteget változott, egyértelműen finomodott a borvidék stílusa, nem beszélve a Gere család borairól. „A fogyasztók egyik pillanatról a másikra váltanak a stílusok között, de a borok hosszú évek alatt készülnek el, egy borász stílusa hosszú évek alatt csiszolódik le.”

 

Gere: Látszik, hogy a munkánk is szépen beérik

Borok receptre

„A Gere portfólióban mára kialakult a borok receptúrája, például a Kopár 60%-a 300 literes új barrique hordóban érik, a maradék 40%-a pedig kétezer literes hordóban érlelődik – és ez következetesen így van most már tíz éve.” Az ilyen döntések ügyében egyébként Gere Attila, a borász Forgács Balázs és Andi közösen felelősek. Ők házasítanak, ők választanak hordót, együtt kóstolnak.

 

Ahogy beszélgetünk, a Mandula étterem külföldi vendégei lassan felállnak az asztaltól, és a recepción a borkóstolási lehetőség felől érdeklődnek. Andi azt mondja, ügyelnek rá, hogy mindig legyenek különleges tételeik, amelyeket csak helyben, a pincészetnél lehet kóstolni. Ilyen a Fekete Járdovány, amelyből kis mennyiségben most már több évjáratban is készült bor. A Finesse névre hallgató egy „majdnem Kopár szintű” házasítás, amelybe egy kis kékfrankos is kerül – egy-két budapesti éttermet leszámítva máshol nem elérhető. A Menoir sem készül minden évben, és ez is inkább csak különlegességként jelenik meg a portfólióban: a család a Kopár dűlőben gondoz néhány sort a medoc noir szőlőfajtából. Ezek az egyedi tételek a séfnek is játékteret engednek, hiszen ahogy a csapat mondja, Villány még ma is arról szól, hogy jót igyunk, és a nagy borokhoz jót is együnk.

 

Fotók:

facebook.com/gerepinceszet

facebook.com/mandulaetterem


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!