A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A bordeaux-i chateau-k titkai II.

St. Emilion és a merlot-hangsúlyos házasítások

2017-07-19 | Bognár Attila


A bordeaux-i chateau-k titkai II.

A bordeaux-i csúcsborászatokat megcélzó kirándulásunk Médoc után a jobb part két kiemelt chateau-jánál folytatódott.


 

Beszámolóm első részében már szó esett a top pincészetek látogatásának szokásos rendjéről, a bal part klasszifikációs rendszerétől és két premier cru chateau-nál tett látogatásunk tapasztalatairól. A folytatásban a jobb partra, a Dordogne folyótól északra eső területetre kalandozunk, ahol a házasítások legnagyobb részét a merlot adja.  

 

A jobb parton Pomerol és St. Emilion a két központ. Mi ez utóbbiban jártunk, ahol a klasszifikációt a bal parthoz képest jó száz évvel később, 1955-ben dolgozták ki. A minősítési rendszer annyiban különbözik a bal partitól, hogy itt a kategóriák nem fixek, azokat 10 évente felülvizsgálják, így előfordulhat mozgás a klasszifikáción belül.

 

Legutóbb a felülvizsgálat 2012-ben történt meg. A csúcsot jelentő Premier Grand Cru Classé kategóriába jelenleg 18 pincészet tartozik, 4 kiemelt „Premier Grand Cru Classé A” kategóriás: Ch. Angelus, Ch. Ausone, Ch. Pavie, Cheval Blanc). A többi Grand Cru Classé; ebben a kategóriában ma 64 borászat található. St. Emilionban a Chateau Sansonnet és a kiemelt besorolású Chateau Angelus volt túránk célpontja.

 

A bordeaux-i chateau-k titkai II.

Chateau Sansonnet

A közlekedést busszal oldottuk meg, ami azért volt jó választás, mert végigvitt a borvidék egy tekintélyes és szép részén -  Libourne-on keresztül jutottunk el ugyanis a célállomásunkig, útközben pedig mindenfelé csak szőlők, birtokok, chateau-k, amerre a szem ellátott. Maga St. Emilion egy tüneményes kis település, rengeteg turistával, ahol minden a borról szól. Na meg persze a város névadójáról, a remete Emilion-ról, aki a 8. században egy barlangot vájt magának a sziklába, amelyet később kolostor követett.

 

A középkorban a település kis városkává nőtte ki magát, ahol ma is a középkori házacskák sorakoznak a szűk utcákban, és a 12. századi bástyafalak maradványai is láthatóak. Emilion halála után követői templomot vájtak a mészkősziklába, amelyet mára már belülről meg kellett erősíteni vasbeton oszlopokkal, mert a barlang tetejére épült templom akkor asúllyal nyomta, hogy a beszakadását kellett megelőzni. A város ma is történelmi hangulatot áraszt, szinte mindenhol borokat lehet kóstolni és persze venni.

 

Mi itteni túránkat a városon kívül, az attól kissé keletre lévő Chateau Sansonnet-nál kezdtük, amely nevét a szőlőt gyakran ellepő seregélyekről kapta. Hét hektárnyi területük mind a főépület, a chateau körül helyezkedik el. Ezzel a hét hektárral éppen a borvidék átlag birtokméretét fedik le. A tulajdonos Marie Lefevere a gyógyszerészetből érkezett; boros hobbijából kiindulva viszi a birtok szinte minden ügyét. Ő kalauzolt minket is végig, bemutatva a területet. Időközben még vásároltak 3 kisebb területet (Chateau Moulin Du Cadet, Soutard Cadet, Harmonie), de ezekkel együtt is csak a 16 hektárt érik el.

 

 

A Sansonnet persze a fő birtok, amely 2012-ben Grand Cru Classé minősítést kapott a tízévente felülvizsgált, meglehetősen szigorú osztályozási rendszerben. Dominánsan merlot foglalja el a területeik nagy részét, kb. 85%-át, mivel a boraikban is ilyen arányban található meg ez a szőlőfajta; a maradék részen pedig a két cabernet osztozik.

 

A terület egyébként a város melletti fennsíkon található, ami egyben a legmagasabb pontja is borvidéknek, és ahol kiválóak a talajadottságok. A mészköves altalajt egy vékonyabb agyagos réteg borítja, amely egyedi karaktert kölcsönöz boraiknak. A birtok külső megtekintése után következett a pince, a tartályos és hordós erjesztő és érlelő központ. A pincetisztaság itt is tökéletes, és már készítik a hordóparkot az új, a 2017-es évjáratnak.

 

Természetesen itt is kóstolóval zártunk. Két bort készítenek ők is - két házasítást, egy elsőt és egy másodikat. A 2014-es évjárat első számú borát kóstoltuk, amelyben nem használtak már cabernet sauvignont, csak 15% franc-t a 85% merlot mellett. 

 

A bordeaux-i chateau-k titkai II.

 

Ez az évjárat itt jónak számított, nem úgy, mint nálunk. A bor mély rubin, szinte fekete, intenzív illatában rengeteg gyümölcs, főleg meggy, cseresznye, áfonya, szeder, melyek kóstolva is folytatódnak. Semmi hordós túlsúly, a hordó inkább hozzáad, mintsem elnyom, kerek, jól strukturált bor, érett és sima tanninokkal, kicsit magasabb, de nem zavaró alkohollal (14,5%), hosszú lecsengéssel. A korábbi évjáratok már kipörögtek, a város némely vinotékájában még kaphatóak voltak. Mivel ezek ár-érték arányban is jó tételek, sikerült is lecsapni néhány palackra.

 

Chateau Angelus

A városba visszatérve meglátogattunk a számtalan borkereskedésből néhányat, ahol a kóstolók díjtalanok voltak. Persze azért 6-8-10 tétel végigtesztelése után illett egy-egy palackkal vásárolni is. Természetesen nem hagytuk ki a város nevezetességeit sem, illetve betértük a helyi Borok Házába, a Maison Du Vin-be is. Majd egy kisebb séta után elértük a városon kívül az ellenkező, nyugati irányban található, „Premier Grand Cru Classé A” besorolású Chateau Angelus-t, a következő állomásunkat. Mértani precizitású szőlősorok után megpillantottuk a boraik címkéjén is jellemző, harangokkal teli épületközpontot.

 

A bordeaux-i chateau-k titkai II.

 

Az itteni mércével nagynak tekinthető, 39 hektáros birtok a Boüard de Laforest család tulajdonában van. Jean de Boüard de Laforest, a király testőreként 1782-ben telepedett le St. Emilionban, a birtok története innét indul. 1920-ban Maurice de Boüard de Laforest lekerítetett egy 3 hektáros részt, amelynek az Angelus nevet adta. A birtokot 1945-ben fiaira, Jacques-ra és Christian-ra hagyta, akik folytatták apjuk munkáját. Ma pedig már a legfiatalabb generáció is bekapcsolódott a munkába.

 

A birtok a nevét a szimbólumául szolgáló harangról kapta. A szőlőmunkások régen a harangszóra kezdték a munkát, tartottak szünetet és fejezték azt be.
 

Az Angelus egy völgyben helyezkedik el, fölötte északnyugati irányban egy katlanszerű domboldal található, amely visszaveri és felerősíti a harangszót. A jelenlegi főépület bejáratánál 15 méter magasságban 20 harang helyezkedik el, amelyek közül kettő kiemelt, és meglehetősen nagy. Az egyik Angelus névre hallgat és 700 kilót nyom, míg a másik 305 kiló és Emilion a neve. A többi 18 harang kisebb, és kiegészítő szerepük van. Ezek együtt mintegy 350 dalt tudnak lejátszani, köztük több tucat himnuszt is. Szerencsére a magyart is tudta, így túránkat első meglepetésként mindjárt ezzel kezdtük.

 

Utána megtekintettük belülről az épületet. Minden fa és kő, mégpedig helyi alapanyagokból. Ezután a birtok részletes bemutatása következett egy makett segítségével, majd nyomon követhettük a szőlő útját a beérkezéstől kezdve a hordókig. Erjesztésre használnak acéltartályt, cement tartályt és fahordót is. A legöregebb tőkék gyümölcsét a cement tartályokban erjesztik. Láthattunk egy érdekes csömöszölő eszközt is: egy rúd, amire a munkás rááll, egy kötélen beleengedik a forrásban lévő mustba védőfelszerelésben és ott ugrálva töri át a törkölykalapot; majd a végén a kötéllel kihúzzák. Azt egyből láttuk, hogy biztos nem ez lesz az a munka, amit irigyelni fogunk.

 

A bordeaux-i chateau-k titkai II.

 

Ezután a hordós érlelőbe mentünk, amely két részből állt: az egyikben a 2015-ös, a másikban a 2016-os évjárat borai értek. De már mind el volt adva. A helyi vezetőnk elmondta, hogy összesen 60 kereskedővel dolgoznak,

a borok pedig másfél nap alatt elkelnek a piacon.

Nagyjából egyharmad-egyharmad arányban Európa, Ázsia és Észak-Amerika viszi el őket. A birtokon maguknak ők is csak annyit tartanak meg, amennyit különleges alkalmakra, exkluzív kóstolókra, látogató csoportoknak, évjárat összekóstolásokra és saját célra szánnak. Itt is természetesen a merlot a fő fajta, de ők nagyon bíznak a cabernet franc-ban, amely sokkal nagyobb arányban található meg náluk, mint itt más birtokokon. Persze kockázatot is rejt magában ez elmondásuk szerint, mert a fajta érzékenyebb a fagyokra; idén például az alacsonyabban fekvő területeiken jelentősek voltak a fagykárok a franc ültetvényekben. 

 

Borkóstolóval zártuk ezt a látogatást is. Először a birtok második borát, a 2012-es Chateau Bellevue-t kóstoltuk, ami igazából nem is a második bor, hanem a család tulajdonában álló másik birtok (ami az Angelus-szel szemközt, kicsit magasabban fekszik) első bora, grand cru classé besorolással.

 

A bordeaux-i chateau-k titkai II.

 

Ebbe a borba sem lehet belekötni: tökéletes egyensúly, érett piros gyümölcsök illata, édesfűszerekkel, kóstolva is ezek a jegyek, cseresznye, piros meggy, piros ribizli, némi szilva, kevés bőr, étcsoki, hordófűszerek. A tannin már most lágy, a bor jól iható, bár szerintük majd csak 2018-tól kezdi mutatni magát. Második borunk már a Chateau Angelus Premier Grand Cru Classé 2011-es évjárata volt, ami 60%-ban merlot és 40%-ban cabernet franc alkotta cuvée. Szeptember végi, október közepi szüret, illatában intenzíven dominálnak a gyümölcsök, egy komplett feketebogyós gyümölcskosár, melyet minden más, így a hordó is csak keretbe foglal. Kóstolva a hibátlan szerkezet az első, ami azonnal észrevehető, egész szájat betöltő korty, simogató tanninokkal, lédús, testes, végtelen hosszúsággal.

 

A kóstoló és a túra végén következett a záró meglepetés. Mivel aznapra esett épp a szülinapom, így kifelé menet a harangjátékkal eljátszották a Happy Birthday-t, illetve kaptam ajándékba egy szép könyvet a birtok történetéről. Azt hiszem, ismét egyedi élménnyel gazdagodtam - ezúton is köszönet érte!

 

A kóstolók után hazafelé vettük az irányt, pedig még szinte számtalan pincelátogatásra lett volna lehetőségünk. A Vinexpon megismert borászok közül jó néhányan invitáltak ugyanis bennünket, hogy látogassuk meg az ő pincészetüket is. Még egy hétre való programot össze tudtunk volna rakni, de sajnos indulnunk kellett haza. Így nem marad más választás, mint legkésőbb két év múlva visszatérni, és ott folytatni, ahol abbahagytuk.


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!