A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Egy francia pinot inspirált

Interjú Benedek Péterrel 1. rész

2015-01-20 | Tóth Adrienn


Egy francia pinot inspirált

Benedek Péter borait régóta kóstoljuk, borászati karrierjét fiatal korához képest jó ideje követjük már. A mátrai borász mindig is határozott volt afelől, hogy mit szeretne kifejezni borai által, az elképzelt stílusnak rendelte alá a szőlészeti és a borászati munkák menetét, tudatosan felépítve a koncepciót. Épp ezért érdekes Péterrel beszélgetni, hiszen a pince formálódásáról konkrét, átgondolt válaszokat kapunk. Míg ma az újdonságnak számító pinot kerül górcső alá, addig holnap a chardonnay következik majd.


2008-ban két pinot noir klónt telepítettünk, a 777-es és a 115-ös sorszámot viselő francia klónokat. Azért döntöttem így, mert több burgundi szőlész véleménye is az, hogy a pinot noir akkor lesz igazán izgalmas és komplex, ha legalább két klón terem egy táblában, és azok termését egyszerre szüreteljük. Mielőtt az ültetvény kialakítása elindult volna, igyekeztem minél alaposabban körbejárni a témát, Marczingós Zoltán sokat segített ebben mind könyvekkel, mind borokkal.

 

A 2011-es volt az első pinot-s évjárat. Úgy gondolom, bár egyáltalán nem tipikus, de szép eredmény született. Ebben az esztendőben meleg volt az időjárás, a jó adottságokkal bíró dűlő egészséges, gyümölcsös aromákban gazdag alapanyagot adott. Mindez nem egy klasszikus pinot noirhoz vezetett – hiszen a tétel alkoholtartalma meghaladta a 14%-ot, és az aromatikájában is érett, túlérett jegyek jelentek meg –, de mindenképpen egy jól fogyasztható vörösbort adott.

 

Begyűjtöttem érte pozitív és negatív kritikát egyaránt, tény azonban, hogy miután a Bortársaság megvásárolta novemberben, olyan gyorsan elfogyott, hogy decemberben már nem is lehetett kapni.

 

Milyen volt a következő, a 2012-es évjárat?

 

Komoly jég- és vadkár miatt 2012-ben nem született pinot noir. Így különösen összeszedetten indultam neki 2013-nak. Sok mindent átgondoltam a 2011-es tétel által felvetett tanulságokat, tapasztalatokat figyelembe véve, és elhatároztam, hogy az új tételt a burgundiai iskolára alapozva készítem el. A terv a 19,5-20-as mustfok volt, de persze úgy, hogy a szüret pontos időpontjának megállapítására szigorúan a bogyó kóstolása szolgálhat alapul.

 

Sok hazai és külföldi pinot-t kóstoltam ebben az időszakban, a végén nem is akartam összeszámolni, pontosan mennyit költöttem borokra. Végül egy francia tétel volt, amely leginkább elnyerte a tetszésemet. Az elegancia mellett vitalitás jellemezte, és egyszerre építették fel a gyümölcsös és a fűszeres aromák.

 

 

Mennyiben sikerült mindezt megvalósítani a 2013-as évjáratnál?

 

A zsendülést követően, az érés különböző szakaszaiban igyekeztem minél többször kóstolni a bogyókat. Azt az érési fázist, ízt próbáltam felfedezni, ami a mintaként szolgáló borban is ott volt. A pinot noirnál, akár a sauvignon blanc esetében, kritikus jelentősége van a szüreti időpont meghatározásának. Nem szabad túlcsúszni, néhány nap alatt a szőlő aromatikája és szerkezete teljesen átalakulhat.

 

A pincébe kerülő gyümölcs a zúzást és bogyózást követően hat nap héjon történő zajos erjedésen esett át beoltott élesztővel. Szerencsére ez év szeptemberének végén már lehűlt 7-8 fokra az idő, így mindez alacsony hőmérsékleten valósulhatott meg.

 

Egy francia pinot inspirált

 

Annak érdekében, hogy a következő évben már ne függjünk ennek kapcsán az aktuális időjárástól, egy évre rá beszereztünk egy izotermikus hőcserélőt. Hiszek abban, hogy ahogy a fehérboroknak, úgy a pinot noirnak is jót tesz a héjon áztatás, de csak akkor, ha ez alacsony hőmérsékleten valósulhat meg, hogy ne kerüljenek oda nem illő polifenolok a borba.

 

Hogyan zajlott a 2013-as pinot érlelése?

 

A hat nap zajos erjedést követően préseltünk, majd részben hordóba, részben tartályba került a tétel, amelynek fermentációja itt fejeződött be. Az almasavbontás is ilyen formában zajlott le egy hónap alatt. Az erjedést követően a bort egészen a palackozásig, azaz hat hónapig seprőn tartottuk, amelyet nem kevergettünk.

 

Úgy gondolom, végül egy tartalmas, elegáns pinot noir született meg, és ebben nemcsak a hozamkorlátozásnak van szerepe, hanem a technológia finomításának is.

 

Cikkünket holnap ITT folytatjuk.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!