A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Közösségi finanszírozás a bor szolgálatában - 2. rész

Kutatási eredmények - a lehetséges befektetők és motivációjuk

2017-03-23 | Tömböly L. Adrienn


Közösségi finanszírozás a bor szolgálatában - 2. rész

Kik hajlandók a borral kapcsolatosan közösségi finanszírozásba fektetni? Milyen megtérülés vonzza a befektetőket? Milyen módon tudná támogatni a crowdfunding a borágazatot?


Ezekre a kérdésre keresi a választ az AAWE (American Association of Wine Economists) 2016-os tanulmánya, amely vizsgálja a borfogyasztás alakulását, a borágazat pénzügyi vonatkozásait és a borágazat közösségi finanszírozásának lehetőségeit. A tanulmány saját kutatási eredményeinek elemzésén keresztül próbál választ találni a fenti kérdésekre.

 

A borfogyasztásról - hol és mennyit isznak?

 

Az egy főre jutó borfogyasztás országonként eltérő képet mutat. A legmagasabb azokban a régiókban, ahol a bor már évszázadok óta a kultúra része, ahol fejlett a szőlőművelés - mint például Franciaországban és Olaszországban (éves fejenkénti fogyasztás 43 liter). Azokban az országokban, ahol a klíma nem a legmegfelelőbb a szőlőműveléshez, vagy ahol a vallási normák tiltják az alkoholfogyasztást (Indonéziában az egy főre jutó fogyasztás 0,01 liter), szerényebben alakulnak a számok.

 

Ennek ellenére az európai piacok mégis alacsonyabb növekedést mutatnak (Compound Annual Growth Rate – CAGR – 1,6 %), mint a feltörekvő ázsiai, csendes-óceáni piacok.

A borok elsődleges értékesítési csatornájaként kell megemlíteni a hiper-, szupermarketeket (46,4 %), az egyéb csatornák – ebbe a kategóriába tartozik a közvetlen borászati értékesítés és az online értékesítés – pusztán 6,4 %-ot tesznek ki a teljes piaci volumenből.

 

A bor és a pénzügyek

 

A személyes fogyasztás globális borkeresletének lassú növekedése mellett a különleges, minőségi borokba (fine wine) történő beruházás egyre népszerűbbé vált az elmúlt évtizedekben. A befektetések emelkedésének fő oka a magas várható megtérülés és az alacsony volatilitás.

 

Elemzések szerint az ikonikus, minőségi borok kirívóan magas hozamot produkáltak az 1990-es és 2000-es években, összehasonlítva az egyéb kötvények, részvények hozamával. 

Más elemzők úgy látják, hogy a boros palackokba történő befektetésektől elmozdulás várható a bor-orientált föld- és ingatlanbefektetések irányába, és ebben a trendben a közösségi finanszírozás fontos szerepet játszhat.

 

Közösségi finanszírozás a borban?

 

Nyitott kérdés, hogy a borok közösségi finanszírozása is az internetes finanszírozó platformok mintáját követi-e, de az látható, hogy a jutalom alapú modell számos borászat számára megfelelő. Ez a modell általánossá teszi a bordeaux-i „en primeur” rendszert, ami a bordeaux-i borok korai értékesítését jelenti, csökkentve ezáltal a kiskereskedelmi folyamat piaci költségeit és bizonytalanságait.

 

Kutatási eredmények

 

A tanulmány egy internetes felmérés eredményeit elemzi, amelyben a borfogyasztási, borvásárlási szokásokat és a közösségi finanszírozás ismertségét vizsgálták. A felmérést 430 - 5 különböző kontinensről származó - egyénnel végeztek 2014 novembere és 2015 márciusa között, e-mailes megkeresés útján. Annak ellenére, hogy a minta kicsi, hűen tükrözi a borvásárlási szokásokat és tökéletesen reprezentálja a világ egyenlőtlen borfogyasztását.

 

Fogyasztói profilok - kik, hol, milyen szempontok alapján vásárolnak?

 

A tanulmányokból kiderül, hogy borvásárlásra havonta az interjúalanyok többsége 20-50 eurót költ. A szupermarketekben vásárlók aránya a legnagyobb, az internetes vásárlás csupán a megkérdezettek 18%-ánál jellemző.

 

„A jövőben az internetet gyakrabban fogja használni a borvásárláshoz?” kérdésre meglepő módon a válaszadóknak csak egy kis többsége (54,5%) vélte úgy, hogy a jövőben gyakrabban használná az internetet, mint az eddigiekben. 

 

A vásárlást befolyásoló tényezők közül az ár és a személyes tapasztalat a legmeghatározóbb. A borászatok értékelése során a bor minősége a legfontosabb tényező.

 

A vásárlás alapvetően két információs forrás alapján történik: az egyik a család/barátok (70%), a másik a munkatársak (40%) ajánlása. Nem meglepő eredmény, hogy az életkor előrehaladtával nő a kereslet a minőségi tételek iránt - ezek a fogyasztók a szupermarketekben ritkábban, inkább a borászatoktól közvetlenül vásárolnak. Az internetes vásárlás leginkább a férfiak és az ázsiai fogyasztók körében mutat növekvő tendenciát.

 

A közösségi finanszírozás fogalmának ismerete

 

A „Milyen crowdfunding platformokról hallott már?”- kérdésre a legtöbben a jól ismert Kickstartert-t és Ulule-t említették. Néhány boros platform is szóba került, mint a Fundovino és a Naked Wines

 

A minta három, majdnem egyenlő részre osztható:

A támogatók körülbelül 70 %-a kevesebb, mint 20 eurót, vagy 20-50 euró közötti összeget adományozott eddig valamilyen közösségi finanszírozási projekt támogatására.

 

A bor közösségi finanszírozása - mire áldoznánk?

 

A megkérdezettek körülbelül negyedét nem érdekli a bor közösségi finanszírozásának modellje. Egy kicsit több, mint a megkérdezettek fele feltételesen nyújtana támogatást valamilyen jutalomért cserébe. A jutalmat illetően a bortermékek és szolgáltatások vezetnek (palackok, kedvezmények).

 

Közösségi finanszírozás a bor szolgálatában - 2. rész

 

A megkérdezettek 44 %-a 6 és 50 euró között támogatná a borágazatot; kevesebb, mint 10% több, mint 200 euró támogatást adna. A potenciális támogatók 40%-a kérne részesedést (start-up pincészetek, márka megszerzése, kisebb bővítési projektek). Az érdeklődők másik része a bio/öko fejlesztéseket és az új borokat (új borfajták, elveszett szőlők újraélesztése) találja érdekesnek.

 

Azok, akik már részt vettek korábban közösségi finanszírozási projektekben, inkább a borászati termékekben motiváltak, míg azokat, akik hajlandóak nagyobb összeggel finanszírozni, inkább a tulajdonrész szerzés vonzza.

 

A tanulmány végkövetkeztetései

 

Milyen finanszírozási formákkal tudja a közösségi finanszírozás a borágazatot támogatni? Míg a közösségi finanszírozás elképzelése a helyi, családi, közösség alapú projektek non-profit hozzájárulásának ötletéből született, a borágazatban nem biztos, hogy ezt a mintát követi. A tanulmány alapján egyértelműen megállapítható, hogy a befektetők közvetlen megtérülést várnak el pénzükért cserébe.

 

A tanulmány készítői arra az eredményre jutottak, hogy az internet használat és a közösségi finanszírozás - mint konstrukció - iránti alapvető érdeklődés a meghatározó. 

 

A boros közösségi finanszírozás fejlődésének érdekes következménye a finanszírozás összege és a várható hozam közötti korreláció. Akik a támogatásukért termékeket/szolgáltatásokat várnak cserébe, ők alkotják az ún. lakossági „en primeur” rendszert. Az ő céljuk az, hogy változatossá tegyék a borvásárlást a bor határidős piacán. A második csoport a kemény befektetők, akik inkább befektetéseiket akarják változatossá tenni, diverzifikálni.

 

Cikksorozatunk III. részében szemezgetünk a borágazattal összefüggő, sikerrel zárult crowdfunding projektek közül és kitérünk a közösségi finanszírozás kedvező „mellékhatásaira”. 

 

A cikksorozat első részét ITT olvashatják.

 

Felhasznált források:



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!