A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Nehéz terepen születnek az igazi különlegességek

Mi a titkuk a vulkanikus boroknak?

2017-04-10 | Sólyom Bence


Nehéz terepen születnek az igazi különlegességek

Az ásványos, már-már sós jelleg, a könnyed frissesség, vagy a feltűnő gyümölcsösség hiánya mind olyan jegyek, amelyekkel jó eséllyel találkozunk, ha vulkanikus borhoz van szerencsénk. Különös szegmense ez a világ borainak, hiszen nemcsak a talajviszonyok, de sok esetben a vulkanikus talajon termelt szőlőfajták is egészen speciálisak.


 

Vulkanikus területekből szerencsére Magyarországon sincs hiány, de természetesen akkor sem beszélhetünk ilyen tekintetben hungarikumról, ha felismerjük, hogy a tokaji borvidék a világon egyedülálló borokat ad.

 

Nem a marketingesek találták ki

 

A "vulkanikus" jelző egyáltalán nem üzleti fogás, hiszen ezek a borok valóban olyan területekről származnak, ahol hajdanán erőteljes vulkáni tevékenység zajlott. Semmi túlzás nincs ebben, a lemeztektonikai mozgások nyomán létrejött vulkáni hegységek tűzhányóiból kiömlött, mára már természetesen megszilárdult lávamezőkön ma szőlőültetvényeket találunk.

 

Vulkanikus jelzővel értelemszerűen azokat a borokat látjuk el, amelyek olyan területről származnak, ahol egykor a vulkáni tevékenység nyomán kialakult talaj, illetve kőzetek találhatók. Sok mindentől függ, hogy milyen jellegzetességei lesznek egy bornak, John Szabo (Master Sommelier, a 2016-ban megjelent Volcanic Wines című kötet szerzője) szerint azonban vannak olyan ismertetőjegyei a vulkanikus boroknak, amelyek egységesen felismerhetők gyakorlatilag valamennyi ilyen bor esetében. A magyar gyökerekkel is rendelkező szakember szerint ezek a borok (az adott kőzet- és talajviszonyoktól, éghajlattól és készítési eljárástól függetlenül) egységesen ásványos, sűrű, friss és finoman sós karaktert mutatnak, és azzal együtt bizonyulnak életerősnek, hogy a gyümölcsösség nem annyira jellemző rájuk.

 

A vulkanikus talaj ásványokban rendkívül gazdag, a köves, sziklás közeget kitöltő vulkáni láva és hamu pedig olyan porózus környezetet hoz létre, amely kiváló táptalaj a gyökereivel a nedvességet kereső szőlőtőkéknek. A viszonylagos vízhiány és a talaj intenzív ásványossága együtt tesznek arról, hogy a szőlőszemek rendkívül koncentrált ízt kapjanak, ami természetesen a borban is visszaköszön.

 

 

Vulkanikus borvidékek a világ körül

 

Az ásványi anyagokban gazdag talajtól „sós” borokat nem csak Magyarországon palackoznak, a világon szinten mindenhol rájöttek arra, hogy milyen különleges eredménye lehet annak, ha a lávamezőn kezdenek szőlőtermesztésbe. A már említett Volcanic Wines című kötet például 9 ország 22 borvidékének borait és azokon keresztül mintegy 300 borászatot mutat be, de ezzel közel sem tudta a világ valamennyi borvidékét bemutatni, ahol vulkanikus borok készítésére van lehetőség.

 

Magyarországon főleg Tokajról, a Badacsonyról, a Somlóról és a Mátráról kóstolhatjuk ezeket az érdekes borokat. Akkor is vulkanikus borokról beszélhetünk, ha az osztrák Steiermark területéről, Japánból a Fujiról, vagy Új-Zélandon a Waiheke szigetről származó palackot tartunk a kezünkben. Ha még csak ismerkedünk a kőzetté szilárdult egykori magma ízeivel, akkor szerencsére nem kell annyira messze mennünk, Európa-szerte csodálatos borokat kóstolhatunk ezen a téren. Franciaországnak (Elzász), Németországnak (Baden), Olaszországnak (Etna, Friuli, Veneto, Pantelleria, Szicília), Görögországnak (Santorini), Spanyolországnak (Tenerife) mind megvannak a maguk vulkanikus borai, de például, ha valakinek szerencséje van washingtoni bort kóstolnia, jó esélye van arra, hogy az újvilág vulkanikus ízeit is megismerje.

 

Vörös és fehér fajták egyaránt jól érzik magukat a vulkáni talajon

 

Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a vulkanikus hatás csak a fehér boroknak állna jól, még ha a magyar borvidékeken ez is a jellemző. Kétségtelen, hogy a furmintnak, a juhfarknak, vagy éppen az olaszrizlingnek sok pluszt ad a már említett koncentráltság, és a sós ízhatás a fehér fajtáknál talán jobban kijön. A világ vulkáni területein azonban nem csak fehérborokat készítenek, a különleges talajviszonyok ugyanis könnyed, tanninban kevésbé gazdag vörösborokat adnak.

 

A gyakran nehezen megközelíthető, akár nehéz terepnek is mondható (a szőlészeti munkák szempontjából is) vulkanikus vidékeknek azonban sok esetben megvan a maguk régi, már-már ősi szőlőfajtája is. Ezeket a tőkéket nem pusztította ki a filoxéra és a borászati modernizációs folyamatoknak sem estek áldozatul, ezért találkozhatunk Santorini szigetén az assyrtikóval, az Etnán a nerello mascalesével, vagy a Badacsonyon a kéknyelűvel.

 

Kíváncsi a vulkanikus borokra? Jöjjön el és kóstolja meg őket a következő Winelovers Afterworkön, április 22-én a Pastrami Étteremben!

 

Fotó: ilsoave.com


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!