Nekünk magyar: az olaszrizling
Pedig se nem magyar, se nem olasz, se nem rizling
2017-09-19 | Makai Péter Kristóf
Kevés olyan szőlőfajta van, ami annyira beleivódott volna a magyar borfogyasztási kultúrába, mint a mindenütt megtalálható, mindenhol közismert olaszrizling. Ha egyetlen száraz fehérbor van a kocsmában, akkor valószínűleg olaszrizling lesz az.
Ugyanakkor, noha a fajta klasszikusan a mindennapok borának van kikiáltva, egyre több borász érzi szükségét annak, hogy ebből a roppant korlátozó sztereotípiából kitörjenek, és valódi klasszikust alkossanak, amely minden évszakban, minden asztalon megállja a helyét.
Hol tart ma, a 2017-es szüret idején az olaszrizling?
A fajtáról szólva, először is érdemes tisztázni, hogy neve mennyire megtévesztő. Se nem olasz, se nem rizling. Egyrészt, bár a történelemkönyvek sokszor olasz vagy francia eredetűnek jelölik meg, valójában az “olasz” nem mást jelent, mint hogy “külföldi”, s másik közkeletű neve, a Welschriesling is arra a kelta Volcae törzsre utal, amely a Római Birodalom területére behatolva leigázta Makedóniát. Ez a balkáni hódítás alapozhatta meg a ma olaszrizlingként ismert fajta útját a Kárpát-medencébe, ahol a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. Hozzánk tulajdonképp a mai Horvátország területéről érkezett a graševina, s ezen a néven jegyzik leginkább a nagyvilágban.
Másrészt olyannyira nem rizling, hogy a pontosnak mondható, “rajnai” megjelölésű, de olykor pusztán “riesling”, esetleg “fehér rizling” néven ismert fajtához képest sokkal rejtélyesebb az eredete. Míg a rizlinget 1435 óta jegyzik a Rheingauban, és DNS-vizsgálatokkal azt derítették ki róla, hogy a Gouais blanc, valamint a Traminer és egy vadszőlő spontán kereszteződéséből jöhetett létre, addig az olaszrizling múltja egyelőre homályba vész. A hagyomány persze nagy úr, és nem csoda, ha több mint egy évezrede a világhírű rizling rokonaként emlegetik. De hogyan is hívhatnánk ma méltóan ezt a szőlőfajtát, amit mindannyian magunkénak érezhetünk?
A külföldi piacok felé kacsintgató magyar szakemberek évek óta keresik, hogy miként lehetne nemzetközileg is jobban hangzó nevet találni az olaszrizlingnek. A tavalyi évben lezajló pályázatnak három befutója lett, az összevonással képzett, klasszikusan csengő Oris(z), a minőségre apelláló Nemes, illetve a karakterére utaló, és számomra legkedvesebb, lágy, de határozott Mandola. Hogy mi lesz a sorsa ezeknek a névjavaslatoknak, az már a svájci növényszabadalmi intézet, az UPOV bíráin múlik, no meg az élelmes marketingeseken.
A Winelovers Rizlingteszt 2016 győztesei. Hamarosan következik a 2017-es megmérettetés is!
Ma Magyarországon 64000 hektár borszőlőnkből 4000 hektárra rúg az olaszrizling, és Tokaj kivételével minden borvidékünkön megtalálható. Népszerűsége a filoxéravész utánra tehető, és bizonyára annak köszönheti, hogy jó fagytűrő, jó hozamú, és nem tartozik a kényesebb fajták közé. Egyedül a lisztharmatra való érzékenysége miatt igényelhet fokozottabb figyelmet. Igazi minőségét persze csupán erős hozamkorlátozás mellett tudja megmutatni, de az ilyen aspirációkkal rendelkező borkészítők az utóbbi években meglátták az olaszrizlingben rejlő potenciált, és egyre jellemzőbb, hogy dűlőszelektált tételekkel emelik a fajta renoméját.
Szintén a névválasztáshoz köthető, hogy az olaszrizlinget BalatonBorként kezdték el forgalmazni az utóbbi években, ezzel is jelezve, hogy legnagyobb számban a Balaton-felvidéken, Badacsonyban, és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken telepítettek olaszrizling-tőkéket. A meszet és a vulkanikus talajt egyaránt kedveli, és igen magas a magnéziumigénye, de a kellő alapanyagok meglétét meghálálja. Hegyvidékeinken, a Bükkben, Egerben, illetve a Mátrában is jól felismerhető, bár eltérő karakterű, valamivel üdébb, virágosabb bort ad.
A pohárba kitöltve az olaszrizling vonalas, kissé fanyar ízű. A fajtajelleges mandulás lecsengése miatt kapta a Mandola fantázianevet. Emellett még a rezeda szokott vezető jegyként jelentkezni; ez ihlethette meg a Káli Kövek Rezeda névre hallgató, évek óta stabil és jó ivású borát. A fenti két jegyet azonban nem minden borszakértő találja dominánsnak a hazai olaszrizlingekben, ilyenkor a citrusosság, a komplex és erős, határozott savak, illetve az élénk, virágos vagy vágott füves illat kerül előtérbe, amin a visszafogott hordóhasználat csavarhat még egy keveset.
Az olaszrizling túlnyomórészt reduktívan készül, azonnali fogyasztásra – a nyári meleg túlélőitala. Ha viszont hordóba kerül, gyönyörűen megérhet, gazdagabb aromákkal jutalmazva a borkészítők türelmét. Ilyenek például a Dubicz Pincészet Fríz barrique-ja, a Dobos Pincészet magától értetődően “Hordós”-ra keresztelt olaszrizlingje, a Kristinus Szőlőbirtok, a Feind pince megfizethető árfekvésű tételei vagy Légli Ottó figyelemre méltó Banyászója.
Kár is volna arra vállalkozni, hogy egy fajtaismertető keretében átfogó képet adjon a boríró a magyar pincészetek olaszrizlingjeiről. Balatonfüreden a 2014-ben alakult, kezdetben húsz pincészetet magába tömörítő Balatoni Kör mindig is büszke volt, hogy nem tucatrizlingekkel jelennek meg a piacon, míg a 2015-ös, Balaton-felvidéket is magába foglaló, fiatal tehetségekkel útnak induló Rizling Generáció már nevében is célként tűzi ki az olaszrizling nevének fölemelését. A sorból mindig kiemelendőek a vulkanikus talajon fogant tételek.
Ezek között is elsők a csopakiak, különösen a borvidék védjegyévé váló Csopaki Kódex szerint készült olaszrizlingek.
A Csopaki Kódex egyszerre jelenti a terroir iránti alázatot és a fajta főbb jegyeinek kidomborítását. A Kódex címke eggyé vált a Magyarországon sajnos még szokatlannak mondhatóan magas minőségi követelményekkel. A 2017-ben a Borászok Borászává választott Jásdi István neve garancia (pl. a Siralomvágó), csakúgy, mint a Szent Donát pincészeté. Somlón a Fekete Béla nevével fémjelzett, 2014-től Dölle Ákos, Emmert György és Riesz Gábor kezében lévő Fekete Pince öregbíti hírnevét, és emlékezetesek a Pannonhalmi Apátsági Pincészet olaszrizlingjei is. Említésre méltó még az egri Gál János Kántor-Tag és Szó-Lá-Ti nevű borai, a Mátrában a Dubicz Pincészet tételei, csakúgy, mint Szeremley remekei, és Figula olaszrizlingjei. Attól tartok, a teljesség igényével írott felsorolás enciklopédiacikké változtatná jelen írást, azonban az mindenképpen megállapítható, hogy az ambíciózusabb borászok közül kevesen tudnak ellenállni annak, hogy rajta hagyják saját kézjegyüket ezen a közkedvelt fajtán.
Ebből is látszik, hogy mára már az olaszrizling nem csak a mindennapok bora: lassan elfoglalja az őt megillető nemes helyet a borpalettán, még akkor is, ha legtöbben nyári szomjoltóként tekintenek rá, és fröccs formájában fogyasztják. A BalatonBor mindenképp ebben az irányban tett gesztus, ahol ez a jó savú, fanyar fajta megtalálja a számítását a szóda kövér buborékjai mellett. Ugyanakkor a dűlőszelektált tételek azok, amelyek a fajtát igazán emlékezetessé teszik, legyen szó akár a SABAR “Mórocz”-áról, a Laposa Selectionről vagy Figula Lőczedombjáról, Gellájáról vagy Szákájáról. És akárhányszor belekortyolunk, érezhetjük, hogy hagyományos neve ellenére az olaszrizling nekünk ízig-vérig magyar.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!