A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Olaszrizling elegáns stílusban

Csernyik Istvánt kérdeztük 1. rész

2015-02-20 | Tóth Adrienn


Olaszrizling elegáns stílusban

Igazán ráfér a Mátrára, hogy egyre több olyan borász váljon innen ismertté, akik egyedi karakterű borokat készítenek, túlmutatva az illatos, reduktív világon, amelyet jó ideig próbáltak a fejünkben a borvidék képével azonosítani. Azok, akik figyelmesek, az utóbbi néhány évben felfigyelhettek már a Csernyik Pincére, hiszen évjáratról évjáratra jól definiálható, kiegyensúlyozott borokat készítenek. A rozé és olaszrizling tételeik eddig is figyelemreméltóak voltak, elsőként a tavalyi évjáratból azonban megjelent egy önálló hárslevelűjük is, amely magára irányított a figyelmet. A Vinoport kérdéseire Csernyik István válaszolt.


 

Több generációnyi boros múlttal a hátad mögött indultál te is?

 

A szüleim és a nagyszüleim életében is mindig jelen volt a bor. A nagyapám a szőlőn túl állattartással foglalkozott, és szántója is volt. Édesapám már mellékállásban művelte a szőlőt, és igyekezett annyit feldolgozni belőle, amennyit az akkori rendszer engedett, így én gyakorlatilag belenőttem ebbe a világba, és idővel meg is szerettem.

 

Persze ez kezdetben inkább a szüretre és a borászkodásra vonatkozott, a szőlőműveléssel szemben főként gyerekként azért megvoltak a fenntartásaim. Arra azonban már konkrétan emlékszem, hogy tizenévesen az iskolából hazafelé menet mindig figyeltem, édesapám nem jár-e arra, hogy vele menjek a pincébe, vagy a szőlőbe szüretelni.

 

A Soós István Borászati Szakközépiskolában pedig végképp megszerettették velem a tanárok és a diáktársak ezt a világot. A bor és a borászat iránt minden tekintetben érdeklődő közösségben tanulhattam többek között Báthory Gergővel, Gere Zsolttal, ifj. Kamocsay Ákossal, Kiss Sándorral, Lamport Józseffel, Latorcai Lászlóval, Ludányi Balázzsal, ifj. Polgár Zoltánnal és Varga Árpáddal együtt.

 

Hazai forrásokból gyűjtötted össze a tudást, vagy sikerült külföldön is inspirációt nyerned?

 

Fontos tapasztalatot jelentett, hogy közvetlenül a főiskola után másfél évet egy németországi családi borászatnál tölthettem. Különösen érdekes volt azt ott megfigyelni, hogy mennyivel hatékonyabban zajlik a munka. Hozzájuk hasonlítva mindig úgy érzem, hogy mi itthon ugyanannyi erőbefektetéssel sokkal kevesebb eredményt érünk el.

 

Ezen túl az is fontos, hogy gyakorlatilag ott szerettem meg a szőlőben dolgozni, mert más módszerekkel sokkal több munkát el lehetett végezni egységnyi idő alatt, és a hatékonyság növelését nem kizárólag drága gépekkel érték el, hanem régen kifejlesztett, logikusan átgondolt munkamódszerekkel.

 

Olaszrizling elegáns stílusban

 

Mindebben az ott működő kutatóintézeteknek nagy szerepe van, és azt is példamutatónak tartom, ahogy az ezen intézetek által felhalmozott tapasztalatból profitálni tudnak a borászok. Például Németországban nagyobb borászati kiállításokon megkóstolható az összes német kutatóintézet kísérleteinek eredménye bor formájában, mellette egy leírás, hogy mi volt a kísérlet tárgya és módszere.

 

Hatékony eszközökkel jobban lehet dolgozni, és ennek eredménye gyorsan meg is látszik. Az így felszabaduló időben pedig olyan előremutató tevékenységeket végezhet az ember, amelyek a hosszú távú fejlődését szolgálják.

 

Édesapádhoz hasonlóan te is másik munka mellett készíted a borokat. Mennyiben tartod ezt hosszú távon fenntarthatónak?

 

Abban biztos vagyok, hogy ha tovább szeretnénk növekedni, az már csak úgy képzelhető el, ha kizárólag a Csernyik Pincében dolgozunk. Hogy ez mikor jön el, azt majd az élet eldönti; szeretek – lehetőség szerint – szinte mindent előre eltervezni, azonban mindig hagyok némi helyet a szerencsének, a gondviselésnek.

 

 

Hol tartotok most?

 

Összesen 15 hektár nagyságú területtel rendelkezünk, de ebben vannak szántók és olyan földdarabok is, amelyek még betelepítésre várnak. Jelenleg 7,5 hektárt művel a család, melyből 2,5 hektár termését szánjuk palackozott borok alapanyagának; ezen terület terméséből kb. 10 000 palack bor készül évente.

 

Tehát rendelkezünk tartalékokkal, így akár még bővülhet is a szőlőterületünk, de a cél mindenképp egy kisebb, 5-10 hektár közötti birtok kialakítása, mely túlnyomórészt palackos borokat értékesít.

 

Hol találhatóak a már működő ültetvényeitek?

 

A Gömöri-dűlőben korábban tramini és szürkebarát volt, most azonban a tramini helyére olaszrizlinget telepítünk. Szeretem ezt a termőterületet, mert többféle növénykultúra található itt, hiszen viszonylag kis távolságra húzódik egymástól szőlő, erdő, gyümölcsös, legelő. Ennek köszönhető, hogy jobban beállt a biológiai egyensúly, így kevésbé kitettek a szőlők is a kártevőknek és a betegségeknek. Az altalaj erősen andezitmorzsalékos errefelé, amely folyamatosan törmelékesedik, mállik, porlik, gazdagítva a termőtalajt.

 

Olaszrizling elegáns stílusban

 

Azért olaszrizlinget telepítettünk ide, mert szerettünk volna több alapanyagot ebből a fajtából, és úgy véltük, hogy ez a hűvösebb termőterület szerencsés választás, hiszen itt jobban megőrizhetőek a savak. És valóban, rendszerint 0,5-1 gramm/literrel nagyobb az innen származó boraink savtartalma, mint a többi területen. Persze egy hűvösebb évben mindez kockázatot jelent, de ezt felvállaljuk.

 

Miért tartjátok ilyen fontosnak az olaszrizlinget?

 

Ez a fajta alapvetően hozzátartozik nemcsak a Mátra, hanem az egész ország szőlőkultúrájához is. Saját borainkkal mi is azon dolgozunk, hogy minél jobb kép alakulhasson ki róla a fogyasztókban. A fajta esetében szerintem arra kell különösen figyelni, hogy megőrizzük a savakat, és hogy az alkohol lehetőség szerint ne emelkedjen 13% fölé.

 

Azért is szerettem volna több termőterületen foglalkozni olaszrizlinggel, hogy azok eltérő adottságai és a különböző szüreti időpontok által nagyobb mozgástér álljon a rendelkezésemre egy több tételből házasított fajtabor megalkotásához. A célom az olaszrizlingnek egy finom, elegáns stílusban való megmutatása.

 

Másik fontos területeteknek számít a Bérc, amely több alkalommal a címkéken is megjelenik. Mit érdemes tudni erről a dűlőről?

 

A Bérc nem egy önálló dűlő, hanem köznyelvi elnevezése a falu mellett elhelyezkedő hosszan délnyugatra lejtő domb fölső részének, mely több dűlőt foglal magába. Ez egy összetett talajszerkezettel bíró területcsoport. Itt ugyan a növényvédelem szempontjából hátrányt jelent a monokultúra, de a fekvés kedvező adottságainak köszönhetően jól be tud érni a kék szőlő.

 

Korábban egy hektár kékfrankosunk volt itt, de tavasszal erre a területrészre szintén kékfrankost és cabernet sauvignont telepítünk. Mindkét fajtából készítünk vörösbort, de nagyrészt a rozénk alapanyagaként használjuk őket.

 

Ezen kívül hárslevelű, zenit és egy kevés sárga muskotály is terem a Bércen. A hárslevelű a 2012-es évjáratban a fehér Nyitányba került, míg 2013-ban önállóan is megjelent. A zenit és a sárga muskotály pedig általában egy késői szüretelésű édes borhoz kerül felhasználásra, ami a Bérc fantázianevet viseli.

 

Interjúnk második részéhez kattints IDE!


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!