Tokaj kontra Tokay, Tocai

Minket illet a tokaji név

2007-12-31 | Valah Kriszta

2007. április elsejétől végleg miénk a "tokaji" név. Még szép, hördülünk fel hirtelen a címet olvasva. Azonban, ha jobban belegondolunk, már szinte hagyományőrző feladatunk, hogy mindenért küzdjünk, harcoljunk, különben elveszik tőlünk. Bizony kapós elnevezés lett külhonban a "tokaji", ki szőlőfajtaként, ki márkanévként ragaszkodik hozzá, s van aki már a saját kultúrája részeként emlegeti. A nagy hercehurca eredményeként köttetett meg 1993-ban az Európai Közösség és Magyarország között egy megállapodás, mely szerint a "tokaji" elnevezést csak magyar illetve néhány szlovákiai kistelepülés borászai használhatják tovább. Persze, mint ahogy az általában lenni szokott, kaptak külföldi barátaink egy kis haladékot, egész pontosan 13 évet. Ez az átmeneti időszak járt le 2007. március 31-én.

Franciaország
Tokaj és Elzász között már 1926 óta tartó jogi vita tárgya a "Tokay d'Alsace", később a "Tokay Pinot gris" név használata. A 1993-as megállapodás értelmében Franciaország "visszaadja" a "Tokay" nevet Magyarországnak, s cserébe Magyarország lemond a "Médoc" és a "Cognac" név használatáról. Az addig "Tokay d'Alsace" megnevezést így felváltotta a "Tokay pinot gris" megjelölés, s az átmeneti időszakot követően, 2007. április 1-jétől csak a "Pinot gris" megnevezés szerepelhet a boros palackokon. S bár a francia szakmabeliek egy része sajnálkozik - hivatkozva arra, hogy a "Tokay d'Alsace" már évszázadok óta az elzászi kultúra része, s szerintük egyáltalán nem keverhető össze a magyar tokajival -, mégis elismerték, hogy eredetvédelmi szempontból jogosak a követeléseink.

Szlovákia
A szlovák-magyar vita sem éppen ma kezdődött, már 34 éve tart. 1964-ben, az akkori Csehszlovákia a csehszlovák tokaji borok túltermelése miatt az osztrákoknak szeretett volna egy kisebb mennyiséget exportálni, azonban a magyar lobbizás hatására csak a "csemegebor" megjelölést használhatta, a "tokaji"-t nem. Ezt követően kezdődtek meg az államközi tárgyalások. Hogy miért húzódtak el napjainkig az egyezkedések Szlovákia és Magyarország között? A probléma gyökere elsődlegesen az, hogy míg a magyar fél 3 szlovák községet (Újhely, Kistoronya, Szőlőske) ismer el a Tokaj-vidék részeként - összesen 178 ha nagyságban -, addig a szlovák fél szerint 7 község dűlője érintett a kérdésben (Kistoronya, Nagytoronya, Csörgő, Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári, Csarnahó, melyek együttesen 698,1 ha-t tesznek ki). Gondot okoz továbbá, hogy a szlovák Tokaji borok minőségben is kifogásolhatók. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Szlovákia ne használhassa a Tokaj, Tokajský výber vagy Tokajer Samorodner megnevezést, valamint a Tokaj-vidékre utaló bármilyen megjelölést. A 1993-as EU egyezményt a szlovákok nem hagyták annyiban, s 1997-ben Brüsszeltől kérték a szlovák tokaji borok elismerését ( Brüsszel eddig nem avatkozott a tokaji borvitába, hiszen a névhasználatról a két országnak kellene megegyeznie). 2004-ben Magyarország megállapodott Szlovákiával, hogy Szlovákiában tokaji termőtájként 565 hektárnyi területet ismernek el, és egységes szabályozás alá fog kerülni mind a szlovák, mind a magyar terület. Ehhez azonban a szlovák jogszabályok harmonizációja szükséges a magyar feltételekhez. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg a magyar előírások betartása nem éppen rózsás a szlovák részről.

Olaszország
A sokat emlegetett 1993-as bormegállapodás Olaszországra vetítve a következőt jelentette: Olaszország 2007. ápr. 1-jétől nem használhatja a "Tocai Friulano" nevet. A Tocai Friulano vagy Tocai Italico Friuli-Venezia Giulia tartományban hagyományosan termesztett szőlőfajta, amely az EU-bíróság megítélése szerint nem meríti ki az EU-ban az eredetvédelem tárgykörét. Az olasz borászok vérmérsékletükhöz híven természetesen nem akarták elfogadni a döntést, azonban ennek jogszerűségét az Európai Bírósóság 2005. május 12-én meghozott ítéletében megerősítette. S bár a tavalyi évtől kizárólag a Tokaji borvidékről származó borok palackjain szerepelhet a tokaji név, az olaszok továbbra is próbálnak jogi úton érvényt szerezni kérelmüknek (öt olasz beadvány várja tárgyalását Luxemburgban).

Ausztrália
Ki gondolta volna, hogy az ausztrálok földjén is megfordul a "Tokay" név, s hogy kb. 10 éve bejegyeztetett márkanév? Gondolom nem meglepő, ha azt mondom, továbbra is szeretnék a "Tokay" márkanevet használni, ez ellen azonban mi - jogosan - határozottan tiltakozunk. Minket egyébként 8 másik tagállam is támogat, s az már csak körülmény, hogy mindezt általában önös érdektől vezérelve teszi (pl. Olaszország, aki a "...szomszéd tehene" elvére építve áll ki mellettünk). De mint tudjuk, a cél szentesíti az eszközt. Az ausztrálok egy, a WTO keretében korábban megkötött, ún. TRIPS-egyezményre hivatkoznak, mely szerint jogosan használhatók védett földrajzi elnevezések, például szőlőfajták esetében. Azonban ez nehezen állja meg a helyét, tekintve, hogy a "Tokay" náluk nem szőlőfajta, hanem pusztán egy márkanév. Az EU egyelőre - magyar kérésre - vár a tárgyalások folytatásával. A benyújtandó magyar dokumentumok Brüsszelbe történő eljuttatását követően hatékony tárgyalások várhatók, mivel a magyar álláspontok is előtérbe kerülnek.

Áttekintve a "nevezetesebb" tokaji-ügyeket, láthatjuk, hogy bizony évekbe telik, amíg egy-egy döntés megszületik a névhasználattal kapcsolatban, s még akkor sem ihatunk előre a medve bőrére, mert a gyakorlatba történő átültetés sem olyan gördülékeny, mint ahogy azt elképzelnénk. A feketepiacról meg már ne is beszéljünk, gondolok itt a 2006-os ukrán borhamisításra, ahol valószínűleg a tokaji csak, mint palackforma jelent meg, mert egyes források szerint a benne lévő bor már egy 3. országól származott.

Címkék

olaszország tokaj eredetvédelem ausztrália franciaország tocai tokay szlovákia

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!