Virágokkal és tehénszarvval újít Rókusfalvy
Biodinamika a Zwack Openen
2015-10-18 | Bánlaki D. Stella
Egyre több magyar borászat áll át bio, esetleg biodinamikus művelésmódra, és egyre több borásztól és kereskedőtől halljuk, hogy kizárólag a természetes borkészítésen át vezet az út a nyugat-európai piacra. Az őszi Zwack Open zártkörű kóstolóján arról is képet kaptunk, hogy hogyan zajlik az áttérés (vagy megtérés) egy kisebb hazai pincészetnél: virágokkal és marhakoponyával.
A '90-es évek hazai kommunikációs szektorának egyik legismertebb arca 1999-ben, még a Danubius Rádió Rt. ügyvezető igazgatójaként alapított szőlőbirtokot Etyeken. Igaz, akkor csak négy hordója volt Rókusfalvy Pálnak, azok mellett telefonálgatott teljes pánikban a borász ismerőseinek. Ugyanis – saját bevallása szerint – fogalma sem volt róla, hogyan kell bort készíteni. "Én soha nem használtam fajélesztőt, de nem azért, mert természetes bort akartam, hanem mert nem tudtam, hogy mi az" – mondta az őszi Zwack Open egy zártkörű kóstolóján, a Zwack Izabella Bormúzeum egyik különtermében. A téma itt a biodinamikus szőlőművelés volt: Rókusfalvy néhány éve már tudatosan törekszik a természetességre.
A Borlexikon Biodinamikus szőlőművelés szócikkéért kattintson ide>>
"Az évek során rájöttem, hogy a bor minőségének a szőlőben kell eldőlnie." Vallja, ezért már hat éve nem használ gyomirtót, 7,5-ből 3,5 hektárt pedig biodinamikus módon művel. És itt valóban róla van szó, hiszen többnyire ő ül a traktoron. Biodinamikus és egyéb tanácsokért viszont ma már főleg Zadravecz Zsoltot hívogatja.
Nagy a gaz Etyeken
Rókusfalvy a kóstolón elmesélte, hogy etyeki birtoka nemcsak az Etyeki Piknik kedvelt helyszíne, de sokan már a lakodalmukat és a jegyesfotózásukat is ott tartják. A párok persze nem örülnek annak, hogy a szőlőben "térdig ér a gaz", nem mutat jól a képeken. A borász ilyenkor örömmel küldi el a reklamálóknak a több mint egy tucat szándékosan odatelepített virág és fűféle nevét. Ez ugyanis természetesen a biodinamikus művelésmód része.
A bio és a biodinamikus közötti legfontosabb különbség a talaj kezelése, az átállás egyik legfontosabb része a talaj felélesztése – ezt már Zadravecz mondta a Zwack különtermében. Az ő nevét több más hazai borászat kapcsán is hallottuk már, hiszen tanácsadóként másokat is segít. Főállásban azonban az ausztriai Sepp Moser Birtoknak dolgozik, amely – nyilván nem meglepő – szintén egy biodinamikus borászat, méghozzá a műfaj meghonosítója Ausztriában.
Októberi szőlő a Rókusfalvy Birtokon (Forrás: Facebook)
A birtok területei Kremstalban és Apetlonban találhatók. A borászat összesen 54 hektáron dolgozik, mindenhol biodinamikus művelésmóddal. Az Etyeken sokat szidott "gaz" egy része is osztrák vetőmagról nőtt. Ezek a növények egyébként azért vannak ott, hogy lazítsák a talajt, ritkábban kelljen szántani. "Sokan azt gondolják, hogy ettől lezáródik a talaj és a csapadék nem jut el a szőlők gyökereihez, de ez tévedés." Azért évente 2-3 alkalommal ők is mélylazítást végeznek, amely két csíkban emeli meg a földet a szőlősorok között.
Teát spriccelni a szőlőre
"Amikor Zsolt először mondta, hogy mivel permeteznek, tágra nyíltak a szemeim" – mesélte Rókusfalvy átéléssel. Zadraveczék ugyanis a nagy terület ellenére is ugyanúgy természetes főzetekkel, teákkal permeteznek, ahogy minden biodinamikus szőlőbirtok. Mára közösség alakult ki körülöttük, a szomszédos szántóföldekkel vagy a gyümölcsösökkel foglalkozók is megértették a természetközeliség fontosságát. Valaki kamillát, valaki zsurlót tud szedni a preparátumokhoz, mindenki beleadja a közösbe, amit tud. "Talán ez hiányzik Magyarországon - és talán azért hiányzik, mert sokan félnek tőle, hiszen nem ismerik"– mondta Zadravecz.
A Rókusfalvy család is növényszakértő lett. "Csalánt és zsurlót szedünk, pitypangot, fűzfát, zsályát, Etyeken is minden növény megtalálható a főzetekhez." A fűzfának például nagyon magas a szaliciltartalma, megnyugtatja a szőlőt – tudtuk meg. A teával minden második sort permetezik 8-10 naponta, a következő alkalommal az ellenkező sorokon mennek végig. Aki nem lázad, és betartja a periódust, nem sok gondja lesz a lisztharmattal vagy a peronoszpórával, ígérte Zadravecz. Moseréknél az elmúlt tíz évben összesen nem volt ezer kiló fertőzött szőlőjük. Ráadásul állítólag ez a típusú permetezés olcsóbb, mint a hagyományos.
Az osztrák földeken használnak komposztot is, persze ez is saját és bio: alulra bioszalma kerül, erre jön a muncs, a trágya, a törek, amelyet végül szalmával takarnak be. A csapadékot középen kis vájat gyűjti össze. A komposztot végül beoltják, és fél év múlva már szórhatják is a talajra. Ezt aztán be is dolgozzák.
Sepp Moserék munkában (Forrás: das-weinkonzept.de)
Kíváncsi lennék, a zárkörű kóstoló meghívott vendégei közül hányan gondolták, hogy csütörtökön délután háromkor foszló marhakoponyákat nézegetnek majd egy Power Point bemutatón. Hőzöngeni végül is senki nem kezdett, inkább mosolyogtak a nézők. "Tudom, ez a legcikibb rész, és megmosolyogtató, de higgyék el, hogy megvan a maga értelme" – vigyorgott a tanácsadó. A koponyákat fél évig esővízben tartják, később ez is a termőterületekre kerül. Állítólag nem büdös, leginkább földillata van.
De néhány éve még biztosan Rókusfalvy Pál sem gondolta, hogy egyszer szarvasmarha tülköket fog szárítgatni. A Sepp Moser Birtokon évente 3-4 ezer szarvat töltenek meg például hummusz preparátummal, amelyet így juttatnak a földbe, a szőlő közelébe. Miért a szarv? A szarvasmarha az összes energiáját a szarvában tárolja, ezért ha abba töltik a trágyát, az átviszi az erőt a talajba – ez az elmélet. Egy tülköt 3-4-szer tudják felhasználni. Más preparátumokat pedig az állat húgyhólyagjába vagy belébe töltenek. "Nagy szerencsénk, hogy Etyeken a Gasztrosétányon mellénk költöztek egy sajtos tehenei" – dörzsölte a kezét Rókusfalvy is.
Gépeket azért használnak, Rókusfalvy Pál például mindig is nagyon büszke volt kis zöld traktorára, ez mára sem változott meg. A válogatás, szüretelés Moseréknél természetesen kézzel történik. Bantonit és biomax – ez a két szer is megengedett.
"Koncentrált szőlőt termesztünk, azt gondoljuk, hogy ebből lehet jó borokat készíteni" – mondta Zadravecz. Szerinte egyébként azért nem minden biobor jó, mert sokan még nem ismerik eléggé a technológiát, vagy csak nem jól használják.
Közben azért borokat is kóstoltunk
Az előadás közben Rókusfalvy és Moser borokat kóstoltunk, alább a lista és rövid szubjektív megjegyzések.
Rókusfalvy Sauvignon Blanc 2013: nem túl intenzív, de a fajtajegyeket hozza. A kortyban kis szénsav, vibráló savak. A citrusosság a fő vonal.
Sepp Moser Grüner Veltliner 2014 (Kremstal): közepes illatintenzitás, fajtajelleges, finoman ásványos. A korty hosszú, ásványos, a gyümölcsök közül az egres jellemzi.
Sepp Moser Riesling Gebling 2014 (Kremstal): illatában kamilla, körömvirág, kis édes tónus. A kortyban ásványosság, szép savak mellett jelenik meg ugyanez a virágos attitűd. Magasan strukturált, komplex, egyensúlyos.
Rókusfalvy Pinot Blanc 2011: illata intenzív, tiszta, a fajtára jellemző. A hordó enyhén kilóg.
Rókusfalvy Pinot Noir 2013: téglás szín, a fáradtság illatában is megjelenik: főtt vegetális jegyek, karalábé, fehér répa, földes jegyek. A kortyban némi piros bogyós gyümölcs is megjelenik, majd fenyő, fenyőmag.
Sepp Moser Zweigelt 2012 (Grosse Reserve): színe rubin, illata nem túl intenzív, benne földes jegyek, bogyós gyümölcsök, kis füstösség. A korty egyensúlyos, de a tanninok inkább tapadósak.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!