Nem csoda, ha eltűnik a balatoni szőlő
Szomorú az olaszrizling helyzete szerintünk
2017-01-31 | Bánlaki D. Stella
Nem csak öröm volt az olaszrizling szokásos év eleji ünnepe Csopakon: az Olaszrizling Szerintünk kóstolón a helyi borászok a veszélybe került szőlőültetvények megmentéésért kampányoltak.
Teltházzal zajlott az olaszrizling éves csopaki örömünnepe, az Olaszrizling Szerintünk hétvégén. A nyitó sajtótájékoztatón azonban inkább komor volt a hangulat, nem beszélve a rögtönzött dűlőtúráról, ahová Kovács Tamás, a Szent Donát Pince tulajdonos-borásza vitt magával szombaton délután.
"Amikor én születtem, itt még mindenhol szőlők voltak, a Berekhát ráadásul az egyik legjobb termőterület volt" – mutatott körbe, miközben Csopak egy teljesen beépült részén haladtunk át a dzsipjével. Itt-ott egy-egy régi pinceépület maradványai bukkantak fel, és az utcanevek is sejtettek valamit, egyébként viszont meg nem mondtam volna, hogy nem ősidők óta lakott területen járunk. A helyi borászok szerint tíz éven belül hasonló sors várhat a Balatonfüred-csopaki borvidék több hasonlóan értékes dűlőjére is.
Még tíz év, és vége
A borvidék tóra néző szőlői régóta az ingatlanfejlesztők célpontjai. A kárpótlások során feladarabolt területek közül sok ma spekulánsok kezében van, akik irreálisan magas áron kínálják azokat eladásra. A bebírók pedig – ahogy a helyi borászok a nyaralókra pályázókat nevezik – le is csapnak a telkekre, és ha tehetik, medencés nyaralókat húznak fel rájuk szőlőtőkék meg kordonok helyett – mutatott Tomi egy szebb időket is látott medencére. Így aztán összességében az utóbbi huszonpár évben legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra az északi parton, és a helyi borászok becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.
Álszerződések a pénz miatt
A Szent Donát területeit elszórva, apránként lehet megtalálni. Sokszor egy-egy gazos sor választja szét Tomi pedáns szőlősorait: nem rajta múlik, hogy azok nincsenek rendben tartva. Ahogy mondta, a beszorult foghíjakat többnyire irreális áron lehetne megszerezni, egy esetben például hamis szerződéssel próbálták rábírni, hogy 20-30 millióért vásárolja meg az ő szőlői közé ékelődött pár sort. Ahelyett, hogy fizetett volna, panaszt tett a földbizottságnál. "Minél kisebb egy terület, annál többet kér érte a tulajdonosa: 30-40 millió egy hektár föld errefelé."
Tomi megmutatta, honnan száramzik a Meszes nevű bora olaszrizlingje. Ezt a bort két- és három Michelin-csillagos éttermekben is kínálják, sőt az Osztrák Borakadémia is kért belőle: az iskola ennek példáján tanítja a szőlőfajtát. "Ilyen kicsi területek ilyen messzire tudnak jutni – mellette pedig parcellányi tőkék haldokolnak, miközben ugyanerre lennének képesek." A területek tehát valóban értékesek, de az árak nem tükrözik a szőlő és a bor jövedelmezőségét. Az irreális telekárak a borász szerint akkor sem térülnek meg, ha adott terület bora eljut a top helyekre. Így aztán nem csoda, hogy senkinek sincs kedve szőlőbe fektetni.
Elgurultunk a híres Sáfránykert dűlő mellett is: a Római út mentén ki-be dülőngélő, magára hagyott, beteges szőlőtorzók sokaroztak Jásdi és Homola rendezett sorai mellett. "Nekünk borászoknak talán a Slikker és a Sáfránykert a két legfájóbb pont. A spekulatív bebírók miatt azonban még a híres csopaki dűlők sem újulhatnak meg."
Csopak anno, kb. száz éve. Ma a szőlők helyén iskola és posta
Erőtlen az önkormányzat
Míg máshol a kikerics a védett növény, Csopakon a szőlő számít annak – ez egyedülálló az országban. Tomi szerint a helyi polgármester rendkívül elszánt, mindent megtesz azért, hogy a szőlőket ne szorítsák ki a medencék.
Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget. A telektulajdonosok azonban ezt gyakran kijátsszák: a telepített szőlőt rögtön a nyilvántartásba vétel után kivágják vagy magára hagyják.
Az önkormányzat ezért két évvel ezelőtt földadót vetett ki a gondozatlan területekre, de valószínűleg ez túl alacsony ahhoz, hogy elrettentő legyen. A hegyközség is szabhat ki bírságot, ha valaki nem műveli a szőlőjét (ezt a NAV köteles behajtani), de a tapasztalatok alapján egyelőre ez sem tűnt elég félelmetesnek.
Egyébként, ha valaki kivágja a szőlőjét, Csopakon azt is jelentenie kell a hegybírónak. Ez gyakran szintén elmarad. A Földhivatal pedig könnyedén tudomásul veszi, hogy egy adott területen kivágták a szőlőket, és átminősíti szántónak. Így aztán a hegyközségi kataszter és a Földhivatal nyilvántartása jelentős különbségeket mutat.
A csopaki önkormányzat jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon Ambrus Tibor polgármester szerint.
Nagy harcok zajlanak, és nem állunk túl jól."
Persze vannak kivételek
A kóstolón a Szent Donáttal közös asztalon kóstoltatott a Koralevics Pince. A tulajdonos a szőlőt a megvásárolt présházzal kapta, az ültetvény művelésében a Szent Donát Birtok segíti. Tomiék megveszik tőle azt a termést is, amire már nincs szüksége, márpedig Koralevics Károlynak épp elég évi néhány száz palack, az elfogy otthon, meg a baráti körben. Nem akart bort, de ha már így alakult, nem bánja, hogy lett. (Egyébként én sem bánom: szombaton a 2013-as Kódex Rizlingjüket kóstoltam, és remek volt, de ígéretes a 2016-os hordóminta is!)
Hasonló a Koralevics közvetlen szomszédjának, a Fekete Pincének a példája: Ötsoros nevű borát maga készíti a saját részre fenntartott öt sor szőlőjéből, a többit a Homola műveli és használja fel. "Ezek a pozitív kivételek" – sommázta Tomi.
Lenne megoldás
"Szeretnénk, hogy felülvizsgálják ezt a témát és módosítsák a törvényt" – a helyi borászok felráznák a környék egyéb önkormányzati vezetőit is. A szomszédos Paloznak is kiáll egyébként a borászok mellett, habár a házak számából egyértelműen megállapítható, hogy errefelé megengedőbb volt a szabályozás az elmúlt tíz évben.
Jásdi István szerint segítene a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre. A Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében. A Rizling Generáció a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet.
Az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. A BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült, a 130 forintos minimum szőlőfelvásárlási ár, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat.
"Ezeket a dűlőket ezer éve művelik, mindenki tudja, hogy ha eltűnnek a szőlők, akkor ez egy jellegtelen vidék lesz. Márpedig ha egy terület beépül, onnan nincs visszaút" – vélik a csopaki borászok. A csopaki háztulajdonosok pedig remélik a kiskapus világ fennmarad. Kivárnak, remélik, hogy hamarosan házépítésekbe kezdhetnek a szőlőültetés helyett.
Jásdi István kapcsolódó cikkéért ide kattintson>>
Kovács Tamás kapcsolódó írásáért pedig ide>>
Az Olaszrizling Szerintünk vidámabb oldaláról hamarosan külön cikkben számolunk be.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
"Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg"
Fenntartható ökológia gondolatok Ausztriában és Magyarországon
Tízből két nyár aszályos lehet a jövőben - Hogyan adaptálódhatnak ehhez a borászatok?
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!