Borstratégiai kérdések Pannóniában

Párbeszéd

2016-06-26 | Jásdi István

Az elmúlt negyed századból hat-nyolc stratégiai tanulmány forog közkézen borászkörökben. Egy részüket megtárgyalták, jóváhagyták szakmai szervezetek, tudomásul vettek és támogattak minisztériumi vezetők. Csaknem valamennyit a szakmát jól ismerő, a szőlő és bortermelésért aggódó és tenni akaró szakmabéli készítette.

Nem voltak jelentős eltérések a diagnózisban

A 60-as, 80-as évek borpiacában gyökerező, a mai kihívásokhoz szervezeti, anyagi okokból alkalmazkodni nem tudó kutatás és oktatás.
A mennyiségi szemléletet támogató szaporítóanyag-termelés.
A kárpótlási folyamat, majd a telekspekuláció miatt elaprózott, jórészt szakmán kívüliek kezére jutott szőlőterületek.
A vegyes összetételű, és csak lassan megújuló géppark miatt is heterogén összképet mutató ültetvények.
Kiöregedett, és az önálló gazdálkodásban még így is tapasztalatlan gazdatársadalom, a képzett munkaerő hiánya.
A kommunizmus tapasztalatai miatt a szövetkezés minden formájától (gépszövetkezet, értékesítési szövetkezet) való idegenkedés.
A fenntarthatóságot kizáró jövedelmi viszonyok a szakma különböző ágazataiban, különösen a szőlőtermelésben.
A borász szakma erős megosztottsága.
Az állami bürokrácia túltengése.
Az elaprózott, a piac számára értelmezhetetlen borvidéki szerkezet.
A közös marketing hiánya.

Néhány alapvető adatban a tanulmányok jelentős különbséget mutattak.

A 90-es években készültek szerint 120.000 hektár, a 2000-es évek elején 90.000, a legutóbbiak szerint 65-70.000 hektár a magyarországi szőlőterület. A kilencvenes években az olaszrizling volt a legnagyobb területen termesztett fajta, 2016-ban a bianca.

A csatlakozás óta az EU-tól évente úgy 80 millió eurót hívott le az ország szőlőrekonstrukcióra, és a borágazat is kiemelten sikeres haszonélvezője volt az EU támogatási rendszerének. Milliárdokat költ az állam egyetlen borvidék marketingjének tanulmányaira. A szőlőterületek fogyását és a változatlan problémákat nem lehet a pénzhiányra fogni.

A két éve a szőlő-bor ágazat szakmaközi szervezeteként is működő, újraválasztott, és a gondokat belülről ismerő HNT a következő hetekben új ágazati stratégiát fogad el. A szakmaközi szervezetként való elismeréssel a kormány és az EU kizárólagos kompetenciát biztosított a HNT-nek. Kompetenciát és felelősséget.

A most készülő, új Nemzeti Borstratégia Preambulumát itt olvashatja el>>

Jásdi István írása vitaindító, kiegészítő a Preambulum szövegéhez; a szerző az egyes témák körbejárása kapcsán várja a szakma és a kapcsolódó szervezetek reakcióit. Az első részek:

Címkék