A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Olcsó borok drága köntösben

Egyre dagad a borhamisítási ügy

2018-03-24 | Vinoport


Olcsó borok drága köntösben

Franciaországban egymás után látnak napvilágot nagy volumenű borhamisítási ügyek. Miről szól ez az egész? Kik érintettek a botrányokban? Kerülhetett-e Magyarországra is hamisított francia bor?


 

Egyenesen Bordeaux renoméjának visszaállításáról beszélt a napokban Anne Kayanakis főügyész annak a borhamisítási ügynek a kapcsán, amiben várhatóan április 6-án hoz ítéletet a bíróság. A vád szerint a Grands Vins de Gironde (GVG)  cég egyebek mellett

mintegy 600 ezer liter bor hamisításában bűnös.

2014-ben és 2015-ben lédig bort adtak el átcímkézve, palackozva jóval magasabb minőségű és áru Bordeaux AOC borként, többek között Chateau Margaux-ként. Annak megértésére, hogy ez mekkora ugrást jelent, érdemes elolvasni cikkünket az 1855-ben felállított Bordeaux-i klasszifikációs és eredetvédelmi rendszerről.

 

A nyomozás tavaly az év második felében indult. A cég St.-Loubès-i pincéjében zajló rutinellenőrzés során az ellenőrök arra lettek figyelmesek, hogy miközben a cégcsoport egy másik tagjánál 200 ezer liter bor hiányzik, a GVG-nek rejtélyes módon 220 ezer liter többlete keletkezett. A cég először azzal védekezett, hogy évente mintegy 20 millió litert mozgatnak meg összesen 180 féle borból, így biztos a nagy felfordulásban csúszott be a hiba. A hatóságokat ez a magyarázat nem győzte meg, az ügy felgöngyölítésébe hamarosan bevonták a magyar viszonyok között a NAV-hoz hasonlítható francia DGCCRF-et (Directorate General for Competition Policy, Consumer Affairs and Fraud Control). A DGCCRF aztán közel sem csak címkézési problémákkal szembesült: francia asztali borokat kereszteltek át egyszerűen magasabb minőségű borokra, Languedoc borokat adtak el bordóiként illetve az évjáratokkal is trükköztek.

 

 

Tavaly még azt írhattuk, emelkedőben van a francia folyóborok csillaga, ám most űgy tűnik, egyáltalán nincs minden rendben körülöttük. A DGCCRF nemrégiben nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint 2013 és 2016 között egy francia borkereskedőház „13 úszómedencényi” olcsó francia bort adott el ugyancsak nagy presztízsű borok címkéjével és palackjában. A jelentés nem nevesíti, ám a részletek alapján kiderült, hogy arról a Raphaël Michel kereskedőházról van szó, amelynek a Wine Spectator oknyomozó újságírói szintén a nyomára bukkantak tavaly nyáron. A jelentés szerint az említett időszakban a kereskedőház mintegy 20 millió liter asztali bort (26 millió palacknak felel meg) adott el Côtes du Rhône, Côtes du Rhône-Villages sőt még Châteauneuf-du-Pape apellációs borként is. A nyomozás során összesen 48 millió liter hamisított borra bukkantak (viszonyításképpen: ez a csalás időszakára vetítve a Côtes du Rhône termelés 15 százaléka).

 

Az utóbbi eset azért is rázta meg a borpiacot, mert a Raphaël Michel az egyik vezető szereplője a lédig borok piacának. 3000 termelővel és 15 nagy partnerrel áll kapcsolatban, többek között Provence-ban, Languedoc-Roussillon-ban, Chilében, Argentínában, Olaszországban vannak érdekeltségei. Chile ráadásul stratégiai fontossággal bír a vállalat számára, mert az országnak Kínával szabadkereskedelmi egyezménye van, így innen zajlik az export az ázsiai országba. A Raphaël Michel a tavalyi letartóztatások után csődvédelmet kért és tőkeerős befektetőkkel kezdett tárgyalásokat.

 

A mostani konkrét ügyek kapcsán Kína neve csak az előbb említett mellékszálként merült fel. Az eseteket egyelőre azzal sem hozták összefüggésbe, hogy az utóbbi években közel 150 nagy múltú Bordeaux-i borászat került kínai kézbe. Mégis okkal lehet feltételezni, hogy a hamisított borok jó részénél az ázsiai ország volt illetve lett volna a célpont.  A Francia Külkereskedelmi Tanácsadó Testületnek a kormány tiltakozása ellenére 2015-ben publikált tanulmánya azt állította, minden palack Kínában eladott eredeti francia borra jut legalább egy hamis.  

 

Olcsó borok drága köntösben

Pacurs: a Chateau Petrus sosem létezett olcsóbb kistestvére Kínából. Fotó: thedrinksbusiness.com 

 

A közeli kilátások nem túl jók. A kínai borfogyasztás továbbra is rohamtempóban növekszik, két év múlva már Kína lesz a világ második legnagyobb borpiaca. Ráadásul hatalmas igény van a különleges, drága tételekre. Jól mutatja ezt, hogy már 2010-ben azt írta Sotheby angol aukciósház, a náluk árverésen leütött borok 60 százaléka ázsiai vevőknél landol.

 


1985-ben még nagy feltűnést keltett, amikor Christopher Forbes (a Forbes újságot is kiadó médiavállalat elnökhelyettese) a Christie’s árverésén 157 ezer dollárért megvett egy üveg – mint utóbb kiderült, hamis – 1787-es Lafite-ot, ami állítólag Thomas Jefferson amerikai elnöké volt. Ehhez képest 2016-ban egy genfi árverés előtt már kartonszámra kellett törölni a borok aukcióját, mert erős volt a gyanú, hogy nem az van a palackban, ami a címkén.


 

És végezetül a legsokkolóbb adat: az Interprofessional Council of Bordeaux Wine szerint óránként 30 ezer (!) palack hamis bor talál gazdára Kínában; a 35 dollár feletti Kínában eladott borok fele hamis.


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!