A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Furmint

2008-01-31 | Tóth Adrienn



A furmint a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága. A fajtán belül fehér, piros és változó furmintcsoport különböztethető meg. Amelyből legelterjedtebb a fehér furmint. Jellemzően későn érő fajta, tőkéjére az erőteljes növekedés jellemző, míg közepes nagyságú, sárgászöld bogyókból épül fel, amik pettyesek, vastag héjúak, lédúsak.

Története: 

Származása pontosan nem ismert, valószínűleg a Balkán-félszigetről jutott el először a Szerémségbe, majd az ország többi részébe, mások azt mondják, hogy a Tokaji borvidéken született. Hosszú helyi történelme miatt a hungarikumok közé soroljuk. 

 

furmintot már a 13. században ismerték Magyarországon, az idő tájt még Sopronban is termesztették, bár a neve ott nem furmint volt, hanem zapfner. Ez a név először egy ajándékozási szerződésben olvasható. A Mecsekaljára a 14. században került igen érdekes úton: egy káptalanban tokajihoz hasonló bort akartak készíteni, és a földdel együtt odaszállíttattak tőkéket, aminek következtében a furmint szőlőfajta is átkerült. A Bükkalján Tibolddaróc térségében nevelgettek furmintszőlőt, aminek nedűjét aztán Budafokra szállították pezsgő alapbornak.

 

Zelenák István, történész kutatásai során rábukkant egy olyan, a furmint nevét említő dokumentumra, amely minden eddiginél korábbi időszakból származik. Az 1611-ben íródott református egyház látogatási jegyzőkönyv Erdőbényéhez köti a szőlőfajtát.

 

Ma több mint 120 hasonneve van a fatjának. 

Jelenleg Tokaj-Hegyalja fő fajtája, de emellett jelentősséggel bír még a Somlón, Badacsonyban, Sopronban, Egerben, a Bükkalján és a Mecsekalján is. A minőségi fehérbort termő szőlőfajták között a harmadik legelterjedtebb Magyarországon. 

 

Ha már a földrajzi elterjedésénél járunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy szőlőfajtánk a Kárpát-medencén túlra nem jutott el, csupán néhány környező országban, így Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában stb. találkozhatunk vele egy-egy pincészetnél. Ahol megtalálható más országok neveltjeként, mindenhol más és más névvel illetik. Így például ne lepődjünk meg, ha Szlovéniában a sipon, Szerbiában a moslavac, Horvátországban a posip, Romániában a grasa vagy Németországban a mosler név alatt ismerős ízekkel találkozunk.
 

Reduktív és oxidatív módon egyaránt készítenek belőle bor, külön megemlítendők a felhasználásával készített borkülönlegességek, mint a fordítás, máslás, szamorodni és persze az aszú. 
 

Késői érésű fajta, nemes rothadásra hajlamos, tömör, elegáns bort ad. 

Bora

Jellemzője a citrusos illat, mely almával és őszibarackkal keveredik. A hordós érlelést kapott tételek elég hosszan eltarthatók a markáns savgerincnek és a testességnek köszönhetően.

Furmint és sajt

Ha esetleg egy nagyon könnyed, fiatalos furmintról van szó, akkor kísérletezhetünk egy közepesen érlelt kecskesajttal, de ha nem preferáljuk a kecskét, akkor valamilyen félkemény tehénsajt is megfelel (fiatal gouda vagy a magyar Pannónia). Közepes testű, 2-3 éves furmintoknál előtérbe kerülhet egy testesebb, ementáli típusú sajt, vagy példáula Sándor Tamásféle félkemény, hegyvidéki érlelt tehénsajt. Ezeknél a típusoknál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen hordós érlelést kaptak a borok, mert a túlzó fa gyakran hadilábon áll a sajttal.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!