A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Soproni borvidék

2008-09-15 | Tóth Adrienn



A Soproni borvidék magja egy öt kilométeres körzetben található, de ide tartozik még Kőszeg és Fertőszentmiklós is.

A Fertő part és a Rákos között vannak a legértékesebb dűlők, speciális mikroklímájuknak köszönhetően. A Fertő tónak például az éghajlat szempontjából kiegyenlítő hatása van, így annak ellenére, hogy sok esetben keleti fekvésűek, kifejezetten melegek ezek a dűlők. Ezt onnan is látni, hogy van, amikor a szőlő egy, de akár két héttel is korábban érik, mint a borvidék többi részén, de mondhatjuk úgy is, hogy itt biztosan beérik még a kevésbé jó évjáratokban is.

Sopron és Harka között már inkább fehérboros területek vannak, ahol jól terem az irsai olivér, a sauvignon blanc, a chardonnay és a zöld veltelini. Persze máshol is vannak fehér szőlők, de itt találhatók a legnagyobb tömegben, a pinot noir kivételével nem is nagyon fordul elő kék szőlő.

Korábban nyolc hegyközség volt, ezeket 2008-ban összevonták, most már csak kettő van. Ezekhez kötődik körülbelül 3000 hegyközségi tag, de ennek csak az egytizede készít ténylegesen bort, a többiek értékesítik a szőlőt. Azt lehet tudni, hogy úgy 304-305 adóraktár létezik, tehát ennyien készítenek hivatalosan olyan mennyiségben bort, amit már nemcsak önmaguk isznak meg.

Ennek további tíz százaléka, tehát olyan 25-30 pincészet lehet, ahol a gazda kizárólag szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkoznak.

Van három nagyobb cég, amelyek az egykori állami gazdaságokból alakultak: a Lővér Pince, a Lenk Pince (korábban Vinex) és a Vincellér-ház. Van két osztrák, a Weninger és a Pfneiszl, akik közül az első már saját pincét is épített Magyarországon. De egyébként Sopronra nem jellemző a kívülről jött nagybefektető.

Azt szokták mondani, hogy Sopronban kötött, mészben gazdag, barna erdőtalaj van. Én annyit mondanék, hogy a gyakorlatban lösz és vulkán kivételével van minden. Rosszabbnak a homokbemosásos, agyagosabb talajok számítanak. A legjobb területekről így csak általánosságban beszélhetünk: jó tápanyag-ellátottsággal rendelkeznek, és megfelelő a vízmegkötő képességük.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!