Tokaji borvidék

2008-01-31 | Tóth Adrienn

Árvay János: "A Tokajhoz rendelt állandó és korlátozott számú szőlőfajtáknak megvan az előnyük és a hátrányuk is. Előny az, hogy speciálisak, egyediek, hungarikumok és nem világfajták, de nézhetjük úgy is, hogy évszázadokon keresztül az aszúsodás miatt szelektálódtak ki.

Kiváló adottságokkal bírnak ahhoz, hogy késői szüretelésű bort lehessen belőlük készíteni, jól töppednek, jól aszúsodnak, a viaszos héjuk miatt az eső hatására sem rothadnak úgy, mint a világfajták. Az édes borok magas cukortartalmához hihetetlenül izgalmas savakat tesznek hozzá. Ennek a funkciónak tökéletesen megfelelnek. Azt viszont már nem tudjuk, hogy a filoxéravész után miért hozták meg ezt a keménynek számító döntést, mert előtte 25-35 fajtával dolgozott a borvidék."

A tokaji és az egészség

És hogy pár híres név is elhangozzon a gyógyító erő kapcsán: Thököly Imre gyakran hörpintett a borból, mely jót tett beteges testalkatának, orvosai tanácsára I. Pius pápa, sőt súlyos műtéte után V. György angol király is az aszúval teli poharat kortyolgatott rendszeresen egészsége mihamarabbi visszanyerésére. De hogy picit a magyar uralkodói család tagjai között is szétnézzünk, vegyük például Mária Terézia királynőt, akivel orvosa, Swieten minden napra előírt egy pohár tokajit. A királynő annyira bízott a nedű gyógyhatásában, hogy még papagáját is ezzel itatta.

A Tokaji és a gasztronómia

A Tokaji borvidékről származó borokat sokféle ízvilággal rendelkező étellel, ételsorral párosíthatjuk. A tokaji borok karakteres savaik, magas extrakt tartalmuk és persze a szárazakat kivéve magas maradék cukortartalmuk miatt különösen alkalmasak ízesítéshez, pácoláshoz és főzéshez. A Tokaji lehet egy étel akár kizárólagos, akár társított fűszere. Persze csak kis mennyiségben használjuk őket koncentráltságuk miatt. Kétségkívül olyan egyedi ízt kapunk, melyet semmiféle fűszerkombináció sem tud helyettesíteni.

A francia tokay-ról

Tokaj és Elzász között már 1926 óta tartó jogi vita tárgya a "Tokay d'Alsace", később a "Tokay Pinot gris" név használata. A 1993-as megállapodás értelmében Franciaország "visszaadja" a "Tokay" nevet Magyarországnak, s cserébe Magyarország lemond a "Médoc" és a "Cognac" név használatáról. Az addig "Tokay d'Alsace" megnevezést így felváltotta a "Tokay pinot gris" megjelölés, s az átmeneti időszakot követően, 2007. április 1-jétől csak a "Pinot gris" megnevezés szerepelhet a boros palackokon. S bár a francia szakmabeliek egy része sajnálkozik - hivatkozva arra, hogy a "Tokay d'Alsace" már évszázadok óta az elzászi kultúra része, s szerintük egyáltalán nem keverhető össze a magyar tokajival -, mégis elismerték, hogy eredetvédelmi szempontból jogosak a követeléseink.

A szlovák tokajiról

A szlovák-magyar vita sem éppen ma kezdődött, már 34 éve tart. 1964-ben, az akkori Csehszlovákia a csehszlovák tokaji borok túltermelése miatt az osztrákoknak szeretett volna egy kisebb mennyiséget exportálni, azonban a magyar lobbizás hatására csak a "csemegebor" megjelölést használhatta, a "tokaji"-t nem. Ezt követően kezdődtek meg az államközi tárgyalások. Hogy miért húzódtak el napjainkig az egyezkedések Szlovákia és Magyarország között? A probléma gyökere elsődlegesen az, hogy míg a magyar fél 3 szlovák községet (Újhely, Kistoronya, Szőlőske) ismer el a Tokaj-vidék részeként - összesen 178 ha nagyságban -, addig a szlovák fél szerint 7 község dűlője érintett a kérdésben (Kistoronya, Nagytoronya, Csörgő, Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári, Csarnahó, melyek együttesen 698,1 ha-t tesznek ki). Gondot okoz továbbá, hogy a szlovák Tokaji borok minőségben is kifogásolhatók. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Szlovákia ne használhassa a Tokaj, Tokajský výber vagy Tokajer Samorodner megnevezést, valamint a Tokaj-vidékre utaló bármilyen megjelölést. A 1993-as EU egyezményt a szlovákok nem hagyták annyiban, s 1997-ben Brüsszeltől kérték a szlovák tokaji borok elismerését ( Brüsszel eddig nem avatkozott a tokaji borvitába, hiszen a névhasználatról a két országnak kellene megegyeznie). 2004-ben Magyarország megállapodott Szlovákiával, hogy Szlovákiában tokaji termőtájként 565 hektárnyi területet ismernek el, és egységes szabályozás alá fog kerülni mind a szlovák, mind a magyar terület. Ehhez azonban a szlovák jogszabályok harmonizációja szükséges a magyar feltételekhez. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg a magyar előírások betartása nem éppen rózsás a szlovák részről.

Az olasz tocai

A sokat emlegetett 1993-as bormegállapodás Olaszországra vetítve a következőt jelentette: Olaszország 2007. ápr. 1-jétől nem használhatja a "Tocai Friulano" nevet. A Tocai Friulano vagy Tocai Italico Friuli-Venezia Giulia tartományban hagyományosan termesztett szőlőfajta, amely az EU-bíróság megítélése szerint nem meríti ki az EU-ban az eredetvédelem tárgykörét. Az olasz borászok vérmérsékletükhöz híven természetesen nem akarták elfogadni a döntést, azonban ennek jogszerűségét az Európai Bírósóság 2005. május 12-én meghozott ítéletében megerősítette. S bár a tavalyi évtől kizárólag a Tokaji borvidékről származó borok palackjain szerepelhet a tokaji név, az olaszok továbbra is próbálnak jogi úton érvényt szerezni kérelmüknek (öt olasz beadvány várja tárgyalását Luxemburgban).

Ausztrália és a Tokay név

Ki gondolta volna, hogy az ausztrálok földjén is megfordul a "Tokay" név, s hogy kb. 10 éve bejegyeztetett márkanév? Gondolom nem meglepő, ha azt mondom, továbbra is szeretnék a "Tokay" márkanevet használni, ez ellen azonban mi - jogosan - határozottan tiltakozunk. Minket egyébként 8 másik tagállam is támogat, s az már csak körülmény, hogy mindezt általában önös érdektől vezérelve teszi (pl. Olaszország, aki a "...szomszéd tehene" elvére építve áll ki mellettünk). De mint tudjuk, a cél szentesíti az eszközt. Az ausztrálok egy, a WTO keretében korábban megkötött, ún. TRIPS-egyezményre hivatkoznak, mely szerint jogosan használhatók védett földrajzi elnevezések, például szőlőfajták esetében. Azonban ez nehezen állja meg a helyét, tekintve, hogy a "Tokay" náluk nem szőlőfajta, hanem pusztán egy márkanév. Az EU egyelőre - magyar kérésre - vár a tárgyalások folytatásával. A benyújtandó magyar dokumentumok Brüsszelbe történő eljuttatását követően hatékony tárgyalások várhatók, mivel a magyar álláspontok is előtérbe kerülnek.

V.K., V.CS.

Címkék

tokaj tokaji borvidék

Hasonló cikkek

Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő

Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!