Salvator, gyógynövény likőr
2011-04-20 | Ötvenkét LélekCsíkszereda, Erdély
Áll két kápolnácska a Kissomlyó hegy tetején, Csíksomlyó zarándoktemploma fölött, egyik a Passió kápolna, a másik a Salvator-kápolna. Salvator, mint megmentő, mint gyógyító, mint enyhet adó így nem lehet véletlen a csíksomlyói SC Amigo SRL által készített likőr névadása sem.
„A Salvator Gyógynövénylikőr 28 féle gyógy- és fűszernövényből készül, helyi forrásvíz és gabonapárlat hozzáadásával, kézműves gondossággal.” – szól a hátcímke. Ne legyünk naívak, hogy a receptet, a gyógynövények összetételét valaha is megismerhetjük, de legyen is ez az alkotók széfjének titka.
Semmiképpen ne készüljünk bitteresen keserű, citrusos világra, sokkal inkább a magas cukortartalom dominál, a lágy-herbás, zöldteás, enyhe gyantás karakter szélesen támaszkodik a 38%-os alkoholtartalomra. A gyógynövény likőr selymes ízeit - feltételezem - gondtalanul élvezhetjük a meghitt környezetben, az őrködő kegytemplom közvetlen tőszomszédságában található Hotel Salvator szálloda és konferencia központban vagy a közeli Hargitára tett kirándulásaink során a vad medvékkel való találkozásainkat követő, bátorságot nyújtó koccintások során.
A kolostori hangulatú, fél literes fekete palack archaizáló címkét, natúr fakupakos műanyag dugót és elegáns, hófehér, kemény kartondobozt kapott, igényes stancolással. Nagy testvérének a Salvator keserűlikőrnek még saját facebook bejegyzés is jutott, sajnos ezek a kiváló italok egyenlőre kishatárforgalomban jutnak el a kíváncsi fogyasztókig, hisz hivatalos importőrük még nincs.
De térjünk vissza a névadó kápolna történetére. Építésére hiteles adat nincs. Losteiner Leonárd ferences történetíró adatai szerint "Capistrán János és a nagy Hunyadi 1456-ban, a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 6-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát"; vagyis a nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna a XV. század második felének alkotása. 1680 körül bővítették Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával. Ugyanakkor készült a címerekkel díszített donga is.
1800 körül festették a kazetták alakos ábrázolásait, valamint az ugyancsak kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot. A boltozat kazettáin angyalfejekből és barokk növényi elemekből összeállított keretekben apostol, illetve ferences, jezsuita és remete szentpárok láthatók. Négy kazetta virágdíszes. A karzat ötkazettás mellvédjén Patrona Hungariae feliratú Madonna, Szent István és Szent László királyok képei, valamint virágdíszek vannak megfestve.
1679-ben készült a főoltár, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából. A középső képen a keresztet tartó Krisztus festett alakja látható. Ezt Pál apostol és Katalin vértanú festett képei fogják közre. A diadalív előtti déli mellékoltár, felépítésében, festett faragványaival és a Fájdalmak Emberét ábrázoló oltárképével közvetlenül kapcsolódik a főoltár mesteréhez. Az északi mellékoltár Máriát királynői viseletben, karján Jézussal jeleníti meg. Felépítése és festett dísze késő-reneszánsz jellegű. Ez a második, a két oltár készítőjével egy időben dolgozó, de más mestertől származhat. A déli oldalon egyszerű szemöldökgyámos gótikus ajtó látható "Renov.Salvator 1678" felirattal. A középkori épületnek ez volt a bejárata. A középkorban a kápolnát kőfal övezte.
A Salvator-kápolna épülete és művészi berendezése a vidékies gótika, reneszánsz és barokk jellegzetes és fontos emléke. Az ajtó előtt hatalmas, díszesen kidolgozott kőkereszt áll, oldalán vésett szöveggel. 1876-ban állították a gyergyóalfalvi hívek az 1567-es győzelem emlékére.
Akit érdekelnek a kápolna szentélyrészében a régi székely természetkultusz ünnepjelző rései, olvassa el Vécsey Gyula remek és helyenként hátborzongató írását a pogány és keresztény kultuszok mély együttéléséről. Felejthetetlen!