Szatmári Feri: elnézést, én azért hoztam a bort, hogy megigyuk!
II. rész
2017-07-17 | Ferenczi Csilla
Cikkünk első részében a hidegpályától a bloggerség kezdetéig jutottunk el, most pedig az is kiderül, miért rázza ki a hideg Ferit a rozéfröccstől, és milyen üdítő alapanyagokat javasol a nyárra!
Muszáj volt feltegyek még egy kérdést, mielőtt rátértünk volna a borokra. Bizonyos sajátos hashtagek használata nyilván meglepő vagy éppen sokkoló lehet néhány olvasó számára, pedig most már több, mint 16.000 követik Facebookon, és bő 5500-an Instagramon. Ez azért komoly felelősséggel jár, és ilyen követőtábor esetén már alaposan meg kell gondolni, mit és hogyan kommunikál az ember.
„Ez egy döntés volt, amit meg kellett hozzak, de kellett hozzá idő. Büszke vagyok arra, hogy sikerült kialakítanom egy sajátos stílust – ami elsőre nem biztos, hogy mindenki számára befogadható. Amikor az első könyvön dolgoztunk, Hajós Szandra (Feri mindkét könyvének projektmanagere) azt mondta, hogy Feri, ez tök jó, de gondolj bele abba, hogy a követőid 90%-a nem érti ezt a fajta humort. Ekkor döntöttem el, hogy – nyilván az egyéniségem megtartása mellett – kicsit visszább veszek, a saját érdekemben. Viszont nem szabad túlságosan visszafogjam magam, mert vallom, hogy egy-egy cikk vagy poszt írásakor igenis fel kell vállalni a véleményünket, szavainkat, mert ha manírosan fogalmazol, akkor az kamu, az nem vagy te” – hangsúlyozta.
Szatmári Ferinek valóban nem lenne szüksége durva hashtagekre ahhoz, hogy kitűnjön, ez nála egyszerű önkifejezés. Azzal viszont totálisan egyetértek, hogy bizony vannak olyan fokozatok, amit már nem fejez ki a nagyon szó, mert az étel egyszerűen több, mint nagyon finom.
Most már helye van a bornak
A Borbíróságos korszak alatt Feri persze a borok terén is kikupálódott. Itt, ahol kizárólag magyar (vagy legalábbis kárpát-medencei) borok kaphatók, és ahol a személyzet igencsak nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy tudatosan fejlessze magát, könnyen alakult az ízlése is. „Persze nem nevezem magam bortudornak, viszont rettentően szeretem a bort. A minap voltam egy baráti pikniken a Margit-szigeten, ahol például nagyon élveztem, hogy mindenki behűtve (!) hozta a borát, de voltak kis borhűtőink is. Tudtunk arról beszélgetni, hol és miért ezt a tételt vették, és az is nagyon tetszett, hogy volt a borozásnak egy íve; természetesen proseccoval kezdtünk, aztán fehéreztünk, majd estefelé egy Sauska-féle vörösbort is pukkantottunk."
Tényleg szereti megadni a módját
Talán senki sem lepődik meg azon, ha elárulom, hogy Szatmári Feri (bor)ajándékozási szokásai sem hétköznapiak. „Én azt vallom, hogy ha vendégségbe megyek, akkor azért viszem a bort, hogy ott és együtt megigyuk. Olyat választok ezért, amire én is kíváncsi vagyok, és amit a vendéglátó vagy házigazda is kedvel. Nem szeretem azt, amikor odaadom a palackot, és az egyből megy a szekrénybe. Úgyhogy szóvá is teszem, hogy
Elnézést, én azért hoztam a bort, hogy megigyuk!
Szeretek egyébként a borszaküzletek eladóinak véleményére hagyatkozni, de azért vannak sztereotíp berögződéseim is. Alföldi bort például sohasem iszom (igen tudom, hogy vannak jók is).
Alapvetően a fehérborokat kedvelem, évszaktól függetlenül, de szeretem azokat a pozitív meglepetéseket is, amikor egy kis, fiatal vagy kezdő borászat új tételeit kóstolhatom. Most főként a Kreinbacher és Laposa borokért rajongok, bár elég hektikus az ízlésem. A rozét viszont teljesen elutasítom, már két éve. A mostanában olyan nagyon dobált rozéfröccs kifejezéstől pedig egészen fel tudok háborodni, úgyhogy el is határoztam magam, amikor pár éve a fröccs divatba jött, hogy én ebbe nem veszek részt. Gondold el… A fiatal lányok beülnek valahová, és bedobják, hogy rozéfröccsöt kérnek, de amikor a pultos megkérdi, hogy milyet, akkor teljesen lefagynak, és fogalmuk sincs a továbbiakról… Kár, hogy eddig tart a fröccskultúra nálunk” – tette szóvá Feri.
A fehérborokkal sokkal jobb viszonyt ápol
Ám itt nem álltunk meg, ugyanis még valamit kifogásolt: „Nagyon szerettem Tokajban édes borokat kóstolni, érezni a különbséget a puttonyszámok vagy évjáratok között, és kifejezetten izgat illetve elképesztően gyönyörűnek tartom magát a borász szakmát. Az aszúnak szerintem igenis meg van a helye a gasztronómiában, és én szeretem is, ha random aszúzásra kerül a sor, azt viszont bánom, hogy nem tudunk végre túllépni azon, hogy csakis a turistáknak szánjuk, és csakis kacsamájjal. Ebből ki kellene törni végre, nem lenne szabad hagyni, hogy a nappalik vitrinjeibe ragadjanak ezek a borok, mert annál többet érnek, és több fantázia is van bennük.”
A mostani, újhullámos egytálételeihez már sokkal jobban el tudja képzelni a bort (vagy egyéb alkoholt), mint a főzelékekhez. Korábban csak a keleties, fűszeresebb ízvilágú főzelékek mellé ajánlott volna italt, ma már viszont a zelleres fogásokhoz simán hozzáadja a sauvignon blanc-t, vagy a paradicsomos babos egytálételhez a vodkát. Ha pedig a gabonákat és magokat is tartalmazó fogások mellé menő dresszing is párosul, egy még szélesebb platform kerül előtérbe, és így a borok is nagyobb teret kaphatnak.
Nyárra javasolja
A nyár abszolút slágere a tök lesz, inkább nyersen, de akár marinálva is. A tököt mondjuk sűrű görög joghurttal összekeverve, kaporral fűszerezve, komoly kis frissítő töksalátát kaphatunk (nem, ez nem főzelék). Feri szerint érdemes lesz a kovászolással is kísérletezni, akár ceruzababot, vajbabot, piszkét vagy káposztát, ráadásul ha ezeket belecsempésszük a nyári főzelékünkbe – hogy savanykásabbak, roppanósabbak, frissebbek legyenek – mást utána nem is akarunk majd enni.
Tipp: dobjunk apróra vágott kovászos uborkát a krumplifőzelékbe a gyönyörért!
Borajánlat
Kapor: ha ez a fűszer dominál a nyári ételünkben, érdemes sauvignon blanc-t választani hozzá, abból is inkább a Loire völgyi verziót, vagy éppen a Pannonhalmit, mivel visszafogottabb, kevésbé direkt.
Petrezselyem: a kaporhoz hasonlóan ehhez a fűszerhez is remekül passzolhat a sauvignon, ám mégis inkább egy balatoni olaszrizlinget javasolnék. Persze mindenképpen vegyük figyelembe, hogy mihez és hogyan adjuk a petrezselymet, de egy kiváló olaszrizlinggel nem fogunk mellé lőni.
Újhagyma: az enyhén csípős, zsenge, ízgazdag hagymához például jól illik egy enyhén maradékcukros, fiatalabb rajnai rizling vagy zöldveltelini, az újhagyma vegetális karaktere és fűszeresség miatt; például a Pannonhalmi Apátsági Pincészettől vagy a Bencze Családi Birtoktól.
Koriander: legyen az szósz vagy köret, amibe belecsempészi az ember, az aromatikus koriander a pezsgőhöz szinte mindig szuperül illik. Aki kevésbé kedveli a buborékokat, válasszon például egy édesebb traminit vagy muskotályt is az izgalom kedvéért.
Recept Feritől: mazsolás, szardellás köles saláta
"Ha valaki bátrabb lesz, mint én akkor nem fogja elkövetni azt a hibát, hogy csak egy adagnyit készít el ebből a salátából. Hangozzék nagyképűen, de az nem volt kétséges, hogy csodás lesz a végeredmény és azt sem gondoltam, hogy megmarad majd úgy kb. a fele. De arra nem számítottam, hogy Andris barátomnak is annyira ízlik majd, hogy kétszer is eszik belőle. Alig 10 percen belül. Pedig még csirkecicit is sütöttem mellé, nem csupán kölest szórtam elé, mint odahaza vidéken a csirkék elé. Tény, hogy imádom a szardellát.
Még akkor kattantam rá, amikor sok-sok évvel ezelőtt a Két duci hölgy című főzőműsor rabja lettem. Ők használták szinte mindenhez és úgy éreztem, hogy ha valaki, akkor ők aztán tudják, hogy mi kell a népnek. Tény, hogy imádom a mazsolát. Arról nincs pontos adatom, hogy mikor szerettem meg, de úgy emlékszem, hogy mindig azokat a túrós batyukat ettem a legszívesebben, amik messziről kiabáltak, hogy tele vannak vele. Tény, hogy imádom a curryt. Már gyerekként a rajongója lettem. Furcsa módon a csehszlovák rokonoktól kaptuk dobozszám, így mindig volt egy csomó belőle. Anyu használta is, ennek köszönhetően rengeteg sárga kaját ettünk a '80-as években.
Kölest viszont nem ettünk és a spárgát sem ismertük, kivéve a kötözőt amivel apu kötözte a szőlőt meg mindent, amihez kellett. Ezek szeretete csak később jött, de azt gondoltam, hogy itt az ideje annak, hogy a régit és az újat most összehozzam egy ilyen izében. Salátában. Tessék! Ez lett belőle!
Hozzávalók:
- 2 szardella filé
- 4 ek mazsola
- fél tk curry
- 30 dkg köles
- 1 cukkini, kockázva
- 3 szál újhagyma, vékonyra karikázva
- 4-5 szál zöld spárgasíp, forrázva, majd felkarikázva
- 3 csokor petrezselyemzöld, durvára vágva
- 1 doboz főtt csicseriborsó, lecsöpögtetve
- 2 kisebb citrom reszelt héja és leve
- 4 ek olíva olaj
- 1 ek méz
- 4 ek pirított magmix (szotyi, töki, mandula) de lehet bármilyen olajos mag (száraz serpenyőben pirítva)
- só, frissen őrölt bors
Elkészítés:
Egy lábosban felteszek forrni 1 liter vizet. Megsózom fél tk. sóval. Forráskor beleteszem a spárgát, 2 percig főzöm, majd kiveszem, lehűtöm. A vízbe szórom a kölest és lefedve 12-13 perc alatt megfőzöm. Leszűröm és azonnal lehűtöm hideg folyóvízzel. Hagyom lecsöpögni. Közben egy nagyobb serpenyőben 1 ek. olajat hevítek. Beleteszem a szardellát és közepes lángon, folyamatosan kevergetve megvárom amíg szétmállik. Ráborítom a mazsolát, átforgatom, megszórom curryvel és fél percig pirítom. Ráöntök 3 ek. vizet, megvárom amíg elforr majd hozzákeverem a cukkinit. Átforgatom, fél percig kevergetem. Egy nagyobb tálban összekeverem az olajat, mézet, citromlevet. Ráborítom a kölest, majd hozzáadom a mazsolás cukkinit, a hagymát, a spárgát, csicserit, petrezselyem kétharmadát, reszelt citrom héját. Alaposan összeforgatom, sózom, borsozom. Tálaláskor megszórom pirított magokkal és a maradék petrezselyemmel."
Borajánlat a mazsolás, szardellás köles salátához
Ehhez a fogáshoz legszívesebben Kvaszinger László (Tokaj Y) Meszes Furmintját javasoljuk, amely roppant intenzív, birsalmás karaktere mellett egyszerre krémes és finoman ásványos is; mindezeket pedig a remek savszerkezet illetve maradékcukor-tartalom csak még tovább kerekíti. A végeredmény: ízorgia a szánkban.
Szatmári Ferivel készített első cikkünket ide kattintva olvashatják, blogját pedig ide kattintva érhetik el.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Két különleges bor a Jura borvidékről: vin jaune és vin de paille
Megjelent a Winelovers Wine Awards eredményeit listázó digitális kiadvány
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!