A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Hol a Határ?

2015-03-12 | Nagy Kornél



A középkori eredet ellenére a Határ szőlő első, általunk ismert említése a 16. század utolsó harmadában, az 1570. évben történt Hatharzelew néven. Ekkor a királyi tulajdonban álló sárospataki váruradalom szőlőjeként említették meg, melyet Tolcsva mezővárosa művelt az uradalom számára, földesúri szolgáltatás gyanánt. Ebben az időszakban főleg tolcsvai mezővárosi polgároknak voltak ott szőlői még.

 

1571-ben a sárospataki uradalom a ruszkai Dobó főnemesi család kezébe került. 1576-ban a Dobó család a sárospataki uradalomhoz tartozó Határi szőlőit Lőcse szabad királyi városnak adományozta, amely éppen a korábban elkobzott tarcali és tállyai szőlőbirtokait próbálta pótolni Erdőbénye és Olaszliszka határában. Ma is ismert Határi elnevezéssel először viszonylag későn, az 1657-ben a sárospataki uradalomról készült összeírás során találkozunk.    

 

Hol a Határ?

 

Lőcse szabad királyi városa egészen a 17. század első harmadáig háborítatlanul birtokolta területeit a Határin, amikor I. Rákóczi György (1593−1648) erdélyi fejedelem erővel elkobozta tőlük, és újfent a sárospataki uradalomhoz csatolta mint uradalmi szőlőt. Ezt erősítették meg az 1644-ben és 1648-ban a Rákóczi család javairól szóló jelentések és összeírások is.

 

1670-ben a Wesselényi-összesküvés bukását követő birtokelkobzások nem érintették a Rákóczi család Határiban díszlő szőlőhegyeit. 1699-ben Rákóczi Julianna (1672−1717) és II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) fejedelem egymás közt felosztották a család javait. A sárospataki uradalom, szőlőbirtokaival együtt, Rákóczi Ferenc tulajdonát képezte. Viszont 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc után a rebellis fejedelem egykori birtokát a bécsi udvar elkobozta, és az osztrák Trautsohn hercegi családnak adományozta.

 

A 18−19. század folyamán a Trautsohn, a Breczenheim és a Windsichgrätz főúri családok birtokolták. A Határin ugyanakkor voltak kisebb szőlőparcellák, melyek erdőbényei, olaszliszkai vagy tolcsvai lakosok műveltek. De a Határi a II. világháború végéig elsődlegesen arisztokrata családok kezében maradt. 

 

A képet köszönjük a Bott Pincének.