Tíz napom Bordeaux-ban: Saint-Emilion, Lussac

5/2. rész

Lussac mellett - Moulins de Calon

Margaux után Bordeaux felfedezését a Gironde folyó jobb partján folytattuk, Saint-Emilion tartományban.

Saint-Emilion kisvárosában a borkereskedések mellett érdemes betérni a turisztikai irodákba, ahol rengeteg hasznos információhoz juthatunk, nemcsak a környék borászatairól, látogatóközpontjairól, hanem az egyéb turisztikai látványosságokról is. Így találtunk rá a Lussac mellett fennsíkon, a szőlőültetvények között öt szélmalomra a XV. századból.

A turisztikai kiadványok a chateau-kat az alábbi szempontok szerint csoportosítják:

• a szőlészeti szempontból kiemelkedő chateau-k (pl. Cadet Bon, Cantenac)
• többgenerációs chateau-k (pl. Figeac, Le Chatelet)
• építészeti szempontból kiemelkedő chateau-k (pl. De Ferrand, Soutard)

A kiadványok részletesen tartalmazzák a látogatások szempontjából fontos információkat: a látogatóközpontok nyitva tartását, a csoportok maximális létszámát, a látogatás időtartamát, árát.

Chateau Soutard

A turisztikai irodában ajánlották nekünk Chateau Soutardot (Gran Cru Classé). Soutard az építészeti szempontból javasolt úti célok között szerepelt, és valóban egy igazi kastélyról beszélhetünk. Nemcsak a szőlőtőkékkel, borászattal, borokkal ismerkedhettünk meg, hanem bejártuk a kastélyt is, amely nyitva áll a látogatók számára.

A vidék mikroklímája kedvez a szőlőtermesztésnek, mérsékelt óceáni éghajlat, jól eloszló csapadék az év folyamán, meleg, száraz nyarak jellemzik. A környező folyók jelenléte mérsékli a nyár melegét és a tél zordságát. A lankás talaj jellemzően agyag és mészkő.

A vidéken a merlot dominál. A jobb parti borok jellegükben lágyabbak, mint a bal partiak. Általában közepes a tanninjuk és savtartalmuk. A piros bogyós gyümölcsösség mellett, idővel felvesznek némi cédrusos, dohányos jelleget is.

Kóstolásunk és egyben kiváló szálláshelyünk a Saint Emiliontól alig 10 km-re fekvő, Lussac melletti Chateau La Perriére volt. A Chateau története a középkorra nyúlik vissza, anno egy kolostor állt a jelenlegi épület helyén. A történet szerint az első növény, amit itt ültettek, a szőlő volt. A birtokot – amelyen jelenleg 14 hektáron terem szőlő – a Perriére patakról (jelentése: kőbánya) nevezték el. A Lussac környékén váltakozó kis völgyek, fennsíkok kiváló terroir-t nyújtanak a szőlőnek. La Perriére fajtái megegyeznek a Saint-Emilion környékén hagyományosan megjelenő fajtákkal: 80% merlot és 20% cabernet franc.

A Chateau öt bort készít a Lussac melletti területekről:

• La Rose Perrière
• La Perrière
• Cuvée La Source
• La Perrière Blanc
• La Perrière Rosé

A szőlőtőkék átlagosan 30-45 évesek. A szőlőtermesztés során a legtermészetesebb módszereket alkalmazzák, a füvet meghagyják a szőlősorok között, a talajt rendszeresen szántják, és csak szerves trágyát használnak.

Acéltartályban is erjed bor, de a borok egy részénél az erjesztéshez kizárólag tölgyfahordót alkalmaznak. Az érlelés új, illetve egy éves francia tölgyfahordókban történik.

A birtokot jelenlegi tulajdonosa 2003-ban vásárolta meg, ekkor kezdődött a pince, a tároló helyiségek és a teljes birtok felújítása.

Chateau La Perriére

A Chateau, a pompás kert és a körülötte lévő szőlő Franciaország jól ismert hordókészítője, Jean-Luc Sylvain tulajdonában van, aki 1996-ban megkapta az Év Mestere címet. Francia tölgyfából készített hordói világszerte ismertek és elismertek. A legtökéletesebb hordók elkészítését a mesterember nem bízza a véletlenre, rengeteg időt szán a kutatásra, a közös munkára a környékbeli borászokkal. Hangsúlyozza, hogy a hordók esetében mekkora jelentőséggel bír a felhasznált tölgyfa életkora. 2009 óta a különösen öreg (350 éves) francia tölgyfa beszerzésére specializálódott, meggyőződése, hogy a fa életkora a bornak különleges ízt és sokkal több édességet ad.

A mester borászatban is mesteri, bár nem a felső kategóriába sorolt, (vissza)kóstolt bora kellemesebb kortyot ad, mint némely 2nd Grand Cru Classé Saint Emilionból, ugyanebben az évjáratban.

Jean-Luc Sylvain tölgyfahordó

A szakértelem, a törődés, a hely, a felhasznált hordó jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint maga a bor. Megkóstoltuk a 2011-es Chateau La Perriére (Lussac Saint-Emilion Grand Vin de Bordeaux)-t.

Chateau La Perriére 2011 – Lussac Saint-Emilion Grand Vin de Bordeaux

Szőlőfajták: merlot (74%), cabernet franc (20%), cabernet sauvignon (6%)

Alkohol: 14,5%

Megjelenés: tiszta, színe intenzív rubin, kissé barnába hajló szélekkel

Illat: tiszta, jelen vannak a fekete bogyós gyümölcsök, kissé földes, fás, fűszeres jegyek

Íz: száraz, fahordós érlelés jegyei fellelhetők, fekete gyümölcsök ízében is visszaköszönnek, tanninok és savak egyensúlyban, magas alkoholtartalom ízében is érezhető

Egyéb: komplex, lecsengése közepesnél hosszabb

Olvassa el a teljes cikksorozatot!

1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, úti tippek

Hol kóstolhat legközelebb Bordeaux blendeket? A Bordói November Nagykóstolón!