Losonci bejelentkezés 1.

Első bejegyzésemben picit hadd mutatkozzam is be. Losonci Bálint vagyok, 10 éve borászkodunk feleségemmel, Livivel a Mátrában, pontosabban Gyöngyöspatán. Pesti életet cseréltünk fel a gazdálkodással, mindketten a Külker Főiskolát végeztük el.

A főiskola utolsó évében láttam egy pár perces tévéinterjút Szepsy Istvánnal, ez változtatta meg az életem irányát. Aztán a Borbarátban tölthettem el öt szép évet Alkonyi László szárnyai alatt: annak az időnek köszönhetem mindazt a szellemi tőkét, ami a hátteret adja a borászatunkhoz, legyen szó kóstolásról, szakmai fogásokról vagy filozófiai alapelvekről.

Egyharmad hektáron kezdtük annó, jelenleg hat hektáron dolgozunk, ennek a fele bérelt, a fele saját terület.

Igyekszünk kevés szőlőt, 0,5-2 kg-ot hagyni egy-egy tőkén, így a nehezebb években is tökéletesen be tudnak érni a fürtök. Sokat zöldmunkázunk, igyekszünk mindig biztosítani az optimális fényviszonyokat a fürtöknek-leveleknek, keressük az egyensúlyt.

Az idei év legnagyobb vállalása, egyszersmind kalandja az átállásunk volt az ökológiai szőlőművelésre. Tavaly így műveltük a birtok felét, így nem volt teljesen ismeretlen már a terep, valamint annyi előnyünk volt, hogy gyomirtót és műtrágyákat sosem használtunk.

Ezek ugyanis fokozottan rombolják a talajéletet, ami viszont meggyőződésem szerint a szőlő immunrendszerének a talapzata. Hasonlattal élve olyanok, mint az emberi test számára az egészséges bélflóra, amit antibiotikumokkal teljesen tönkretehetünk. A növény esetében ilyen a műtrágya és a gyomirtó, ami elsavasítja és sterillé teszi a talajt. Az ilyen talajon lévő növényt aztán már csak „nehéztüzérséggel”, vagyis erős felszívódó növényvédő szerekkel lehet megvédeni.

Az egyoldalú vagy túlzásba vitt műtrágyázás pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, mert gyorsan növő, de laza szöveteket eredményez, amelyekbe a károsító gombák fonalai úgy hatolnak be, mint kés a vajba. A hasonlatsort folytatva ez olyan, mint az a túlsúlyos ember, aki állandóan pizzát eszik muffinnal, kólával leöblítve.

Az ökológiai rendszer alapja, hogy kiegyensúlyozott, erős növényeink legyenek, amik aztán saját immunitásukkal is legyűrik a betegségek nagy részét. Persze azért segítünk a növényeinken, a hagyományosnak számító rézzel és kénnel is (bár előbbiből nagyon keveset, 1-1,5 kg-ot használtunk fel hektáronként az egész szezonban), narancsolaj-tartalmú szerrel, algakivonattal, több olyan növénykivonattal, amik elsősorban a növény saját immunrendszerét kapcsolják be.

Túlzás nélkül, a saját bőrömön is érzem a változást. Korábban, a felszívódós növényvédelem idejében betartottam a permetezések utáni várakozási időket, mégis éreztem bőrirritációt és egy általános levertséget.

Most semmi ilyen sincs, és számos permetezés alkalmával akár azt sem bántam, ha egy kis fuvallat megcsapott a permetpárából: a kamillatea, a narancsolaj vagy fahéjolaj permet-pamacsai szerintem amellett, hogy fantasztikus illatúak, nekünk sem tehetnek rosszat.

A neten is sokat kutakodtam, hogy akár a tengerentúlon milyen alternatív bioszereket vetnek be sikerrel a kollégák, és számos meglepő anyag bukkant föl a sorban. Talán a legmeglepőbb a tej volt, tízszázalékos hígításban, lisztharmat ellen. Ezt ugyan nem próbáltuk ki, viszont a fahéjolajat igen.

Nem tudom, hogy konkrétan melyik alkalmazott szer felelős a sikerért, de egyértelmű sikernek érzem, hogy egy ennyire nehéz évben a fürtök több mint 90 százaléka teljesen egészséges. És a jobb adottságú dűlőkben akad nem egy olyan ültetvény, ahol csak négyszer permeteztünk, mégis gyönyörű a szőlő.

Ami viszont egyértelmű, hogy a bioművelés sokkal nagyobb személyes jelenlétet, állandó figyelmet igényel, a kritikus időszakokban legalább kétnaponta szemlézni kellett a fejleményeket, és azonnal beavatkozni. Sok helyzetben, ha várunk két-három napot, akkor már menthetetlen lesz a helyzet. Ezzel szemben a felszívódós technológiában, ha sikerült egy permetezési kör, akkor legalább tíz-tizenkét napig elfelejtheti a gazda az adott ültetvényt. 

A bióban nem csak a permetezés időzítése a kulcskérdés. Mivel a felületen ható, úgynevezett kontakt szerekről van szó, nagyon fontos, hogy már a virágzástól kezdve minden fürt minden része kapjon permetszert. Ezért az intenzív növekedési időszakban volt ültetvény, ahol hetente kellett leveleket, hónaljhajtásokat levennünk, míg a kémiai növényvédelmi rendszerben elég akár havonta zöldmunkázni (sőt vannak olyan tömegbort adó ültetvények, ahol teljesen zöldmunka nélkül termesztenek szőlőt, vagyis a metszés és a szüret közt hozzá sem nyúlnak kézzel a tőkékhez).

Úgyhogy tűkön ülve várjuk a szüretet, a hűvösebb augusztus után végre megérkeztek a melegebb késő nyári napok szeptemberre, így még bármi lehet ebből az évjáratból. Egy hónap múlva már biztosan kiforrott újborok mellől fogok billentyűzetet ragadni…