Többször betiltották, annál jobban itták

A kávé Svédországban

Északon hideg van, főleg ilyenkor télen, így az ember joggal gondolhatja azt, hogy a legnépszerűbb ital vagy meleg, vagy legalábbis melegítő. Aki így gondolkozik, nem is téved, legfeljebb csak az lehet a meglepő, hogy Svédországban ezek közül a legkedveltebb a kávé, s nem az éppen a svédek által gyártott Absolut vodka.

Svédország lakóit a világ legnagyobb kávéfogyasztói között tartják számon. Kávéval kezdik, s gyakran azzal is zárják a napot, de a kettő között is minden alkalmat megragadnak a kávéivásra. A svédek azonban nem csak sokszor kávéznak, hanem sokat is isznak. Ugyanis egy-egy alkalommal általában nem elégednek meg egy csészényi mennyiséggel, hanem bögrében mérik.

A kávé 1674-ben került először Svédországba, de kellett egy kis idő ahhoz, hogy elterjedjen az országban. A tehetősebbek figyeltek fel rá és hozták divatba. 1746-ban azonban kiáltványban ellenezték a kávét és a teát is, a „tea- és kávéivással kapcsolatos visszaélésekre és túlkapásokra” hivatkozva. Innentől keményen megadóztatták a nedűk fogyasztását és azoktól, akikre kivetették az adókat, de nem fizettek, elkobozták a csészéiket és kávés edényeiket, továbbá bírságokat szabtak ki rájuk. És ez még nem minden: később teljesen be is tiltották a kávé fogyasztását. Tiltás ide vagy oda, a svéd „zugivók” ez az időszak alatt is ittak kávét. 

Egy furcsa kísérlet

Az 1771-1792 között uralkodó III. Gusztáv király egy kísérlettel igyekezett bebizonyítani, hogy a kávé káros az egészségre. Ennek alanya egy halálra ítélt ikerpár volt, aki választhattak a kivégzés, vagy azon lehetőség között, hogy életük végéig börtönben maradnak, s egyikük naponta elfogyaszt három kancsó kávét, míg testvére három kancsó teát. Az ikrek ez utóbbit választották.

A kísérletet két orvos felügyelte. A két elítélt azonban túlélte a doktorokat, de még a királyt is. Igaz, III. Gusztáv nem természetes módon hunyt el, hanem meggyilkolták. A két testvér közül a teaivó halt meg előbb, 83 éves korában. Az, hogy a kávéfogyasztó testvér hány éves koráig élt, nem ismert.

A svéd hatalom azonban továbbra is úgy gondolta, hogy a kávé rossz dolog

1794-ben a kormány ismét tiltással igyekezett kiszorítani Svédországból a kávét. Az 1820-as évekig többször is próbálkoztak különböző szankciók bevezetésével. Majd miután a tilalmat végre feloldották, a kávé olyan népszerűvé vált a Svédországban, hogy azóta is azon országok egyike, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kávéfogyasztás a világon. Mindezek ellenére sokáig élnek a svédek: 2012-es adatok szerint a várható élettartam 81,7  év.

Ebben szerepe lehet  annak is, hogy svédek a kávét rendszerint nem éhgyomorra isszák, hanem hozzá süteményt is esznek. Általában ezt nem egyedül teszik, hanem fikáznak. A fika egy svéd szokás, amelynek során összegyűlnek kávézni, szendvicset, desszerteket eszegetni a munkatársak, rokonok, vagy barátok. Délelőtt a munkahelyeken is kötelező a félórás kávészünet.

Svédországban a kávé minőségére és származási helyére is nagy figyelmet fordítanak, s magas színvonalú a kávékultúra is. Tavaly nyáron Göteborgban rendezték meg a World of Coffee nemzetközi kiállítást. Az eseményen  ott voltak a  meghatározó kávéforgalmazók,  valamint a nemzetközi kávészakértők, baristák színe-java. A rendvény része volt a kávépörkölő világbajnoksága, a kávéízlelők világkupája, a filteres kávékészítés világkupája, illetve a művészi tejkrémöntés világbajnoksága. Svédország jeles kávészakértőkkel is büszkélkedhet, mint például a nemzetközi színtéren is szép eredményeket elérő Per Nordell svéd barista bajnok.

Végül pedig álljon itt a svéd kávé receptje

Egy csésze forró kávéba belekevernek három cent aquavitot, amely gabonából, vagy burgonyából készült fűszerezett szeszesital. Ehhez jön az ízlés szerinti mennyiségű cukor, s végül a tejszínhab. A svédek napközben természetesen nem ezt gurítják le bögreszám, ez inkább a rendkívüli alkalmak itala, amelyről azt tartják, hogy még az ír kávénál is jobb.